Mindent tudj meg a vashiányról: okok, tünetek, kezelés

Mi az a vashiány?

Ha a különböző élettani feladatok ellátására nem áll rendelkezésre elegendő vas, akkor a hiány pótlására a raktározott vaskészletet mozgósítja a szervezet. Ennek következtében először az elraktározott vas mennyisége fogyatkozik meg. Ha a vasraktárak teljesen kimerültek, akkor a vérképzésünk is csökken, és már nem egyszerű vashiánnyal, hanem annak súlyosabb formájával, vashiányos vérszegénységgel állunk szemben.

Tudtad? Felmérések szerint 500-600 millió ember vérszegénységét a vashiány okozza, ennek 80 százaléka a női nemet érinti!

A vashiány összetettebb, mint hinnéd! Fotó: getty

Vashiányt okozhat:

• Vérvesztés 

Menstruáció

A vérzéssel együtt a szervezetet a vörösvértestekben lévő vasat is elveszíti. A menstruáció alatt a nők egy része több vért veszít, így nekik fokozottan figyelniük kell a vas pótlására.

Betegségek

Mindkét nemnél előfordulhatnak olyan betegségek – például fekély, daganat, gyulladásos bélbetegség vagy akár aranyér –, amelyek vérzéssel, vérveszteséggel, így vashiánnyal járhatnak együtt.

• Elégtelen vasbevitel, vagy nem megfelelő vasfelszívódás

Táplálkozás

Az egysíkú, helytelen táplálkozás, a szükséges ásványi anyagok megfelelő pótlása nélkül összeállított vegán és vegetáriánus étrend is kiváltó oka lehet a vashiány kialakulásának.

Betegségek

Vas- és egyéb felszívódási problémát okozhat többek között a bélbolyhok sorvadása, mivel ilyenkor jelentősen lecsökken a bélből történő felszívódásra alkalmas felület, amely állapot például a nem diagnosztizált vagy diétahibás gluténérzékenységben jelentkezhet.

• Fokozott vasszükséglet

Terhesség

A várandós nők vasigénye jelentősen fokozódik, vaspótlás nélkül már nem tartható fenn az egyensúly, és ennek hiányában kialakulhat a vashiány, súlyosabb esetben a vashiányos vérszegénység. Nemcsak a kismama vérképzéséhez van szükség ilyenkor több vasra, hanem a magzat normális fejlődéséhez is.

Gyermek- és serdülőkor

Fakadhat a vashiány abból is, hogy megnő a szervezet vasigénye. Ez főként a gyors fejlődés időszakában, így csecsemőknél, később pedig serdülőkorban tapasztalható.

Tudtad? Felnőtteknél a napi vasveszteség kb. 1-2 milligramm, a táplálékunknak ezért minimum napi 8-10 milligrammnyi vasat kellene tartalmaznia, mivel abból csupán 1-2 mg tud hasznosulni a szervezetben.

Ismerd fel a tüneteket!

Fáradtság, kimerültség mellett szédülés, fejfájás és légszomj is jelentkezhet, de a kábaság, sápadtság, a hideg végtagok, hajhullás, elváltozások a körmökön, ingerlékenység, csökkent koncentrációs képesség és a betegségekre való fogékonyság egyaránt jelezheti a szervezet vashiányát. A nem túl jellegzetes tünetek miatt a problémát nem mindig könnyű időben felismerni, inkább csak akkor, ha már súlyosabb tüneteket és vérképbeli eltéréseket is okoz!

Adódik a kérdés: mit tehetünk?

Reformáljuk meg az étrendünket!

A vas legfontosabb természetes forrásai az állati eredetű táplálékok – máj vagy a tonhal, vörös húsok (disznó- és marhahús) –, de ezen felül magas vastartalmú a spenót, a mandula, a tökmag és a lencse is.

A C-vitaminban gazdag ételek is segítik a vas felszívódását, így vashiány esetén gondoskodnunk kell megfelelő bevitelükről. A B-vitaminok szintén hasonló hatással bírnak, B-vitamin forrás például a petrezselyem, a dió, a mogyoró, valamint a zöldborsó.

Jegyezd meg! A vas felszívódását számos étrendi tényező gátolhatja, így például a tejtermékekben található kalcium, vagy a gabonafélék fitát- és lektintartalma, a koffein, valamint a tea tannintartalma.

Ami fontos!

Súlyos vashiányos állapotnál nem elég az étrend megreformálása, ilyenkor már szükség van szakember által irányított gyógyszeres kezelésre, ami akár fél évig is eltarthat.

(Nyitó kép: getty)