A vírushelyzet és a karanténidőszak számos, korábban talán soha nem tapasztalt lelki kihívás elé állított bennünket. Depresszió, stressz, kedvetlenség, ingerlékenység: mindez csak néhány olyan negatív hozadéka a négy fal közötti létnek, amelyek sokaknál jelentkezhettek és jelentkezhetnek ebben az időszakban, és amelyek hatás még jó ideig kísérthet minket, ha csak nem teszünk ez ellen!

Karantén, járványhelyzet = depresszió?

A vírus terjedésének megfékezésére hozott intézkedések hirtelen megszüntettek számos olyan kapaszkodót, amelyek mentén korábban szerveztük az életünket. Egyszerre borultak fel a munkavégzés szabályai, változtak meg az iskolai keretek és a szabadidőnk eltöltésének lehetőségei, illetve a családdal való találkozásunk rendje. Ezen kapaszkodók közül csupán egynek az elvesztése is komoly nehézséget okozhat, így együtt azonban még nagyobb terhet jelent mindannyiunk számára.

Az elhúzódó vírusjárvány, a karantén és a bezártságérzet a fizikai és mentális jóllétünkre egyaránt közvetlen hatással van.

• A koronavírus-járvány következtében folyamatosan változó korlátozások, a hosszú ideig tartó bezártság növelik a feszültséget és szorongást, sokakból pedig tehetetlenséget, a munkahely elvesztése és ezzel a megélhetés veszélybe kerülése miatt pedig depressziós tüneteket váltanak ki.
• Az emberek közötti fizikai távolságtartásnak több fokozatát is megtapasztalhattuk: a másfél-két méternyi távolság sorban álláskor, az önkéntes otthonmaradás, az elkülönítés. Ezek közös jellemzője, hogy kisebb-nagyobb mértékben korlátozzák az egyén szabad mozgását. Mindez fokozódó frusztrációval járhat együtt, ami feszültséget, dühöt, haragot generálhat.

Az izoláltság, a tétlenség, az unalom nagyon rossz hatással van a magányosság érzésére, sokan emiatt depressziós állapotba kerülhetnek, amire a következő tünetegyüttes is utalhat: megváltozik az étvágyunk, az életkedvünk, változhatnak az alvási szokásaink, a motivációnk, lelkesedésünk, de csökkenhet a libidónk is. Negatív gondolatok lehetnek úrrá rajtunk, látszólag indokolatlanul feszültté vagy éppen lehangolttá válhatunk. Könnyen elkeseredhetünk, energiahiánnyal küzdhetünk, eszköztelennek és tehetetlennek érezhetjük magunkat.

A vírusjárvány és a korlátozások megszűnésével a mentális és lelki gondok nem múlnak el csak úgy, maguktól!

Szakemberek szerint a karantén- és vírusidőszak végén, az „új” életünk kezdetekor a mentális jóllét fenntartása ugyanúgy kihívást jelenthet majd. Akiknek ez nem sikerül, azok körében nagyobb számban jelentkezhetnek depresszív, szorongásos zavarok, illetve enyhébb poszttraumás stressz.

Mit tehetünk önmagunk mentális védelme érdekében?

• Tartsuk a kapcsolatot az ismerőseinkkel, családtagjainkkal online. Olvassunk, nézzünk filmeket, hallgassunk zenét, tanuljunk, kertészkedjünk, foglaljuk el magunkat.
• Tartsuk „kézben” a gondolatainkat, azaz tudatosan nézzünk szembe a valós problémákkal.
• Fontos, hogy törekedjünk a mindennapi pozitív impulzusok begyűjtésére.
• Minél több nyugodt perc megélése (relaxációs gyakorlatok, sport, légzőgyakorlatok alkalmazása).
• Megfelelő mennyiségű és minőségű alvás (7-8 óra).
• Minőségi étrend kialakítása (fehérjék, vitaminok szerepe).
• Hiteles forrásokból való információszerzés és tájékozódás.

Klinikailag igazolt szorongás és depresszió esetén pedig a szükséges terápia alkalmazása elengedhetetlen!

Még több cikk a járvány hatásairól:

• „A mentális állapotunkon múlhat, hogy vészeljük át a válságot”
• Egyedülállóknak rosszabb a karantén? A szakember válaszol

(Nyitókép: Getty Images/Brandon Colbert Photography)