A szépség régen és ma
Az elmúlt századokban még teljesen mást jelentett a „szépség” fogalma, mint napjainkban. Gondoljunk bele: egyáltalán nem létezett a kozmetikai iparág, a plasztikai sebészetről nem is beszélve. Nem álltak rendelkezésre azok a speciális anyagok és technikák, amelyekkel úgy el lehetett kendőzni a bőr- és archibákat, testi anomáliákat, mint manapság. Nem volt mód a ma már szinte mindenki számára elérhető látványos arckezelésekre sem, amelyek akár azonnali, óriási átalakulással kecsegtetnek. Sőt, napjainkban már az sem probléma, ha valaki másmilyen orrformát, netán nagyobb vagy kisebb mellet szeretne magának.
Az viszont elgondolkodtató, hogy régebben a nők sokkal inkább el tudták fogadni magukat olyannak, amilyenek voltak. Az arányos, szép testet ugyan már az antik szobrászok megformázták, de onnantól kezdve minden korszak másképp értelmezte ezt az ideált. A különböző korok festményei is mutatják, hogy egy-egy időszakban éppen mit tartottak szép arcnak vagy szép testnek.
A változókor és a szépség
Mi, nők mindig szeretnénk szépek, vonzóak lenni. Törekszünk rá, akarjuk, mert azt képzeljük, csak így létezhetünk. A nők nagy része ezért is viseli rosszul a változókorral járó testi változásokat, mert a legtöbben úgy gondolják, ebben az időszakban elveszítik a nőiességüket és ezzel önmagukat is.
Száz évvel ezelőtt az átlagéletkor még 40 év körül volt, így sok nő meg sem érhette a változókorral járó kellemetlen testi-lelki tüneteket. Ma azonban teljesen más a helyzet.
A menopauza valóban egyfajta választóvonal az életünkben, ám az nem a jót és rosszat választja el egymástól, és még csak véletlenül sem a nőiesség és a nőietlenség határát jelöli ki. A nőiség lényege és megélése a menopauzától független, és bár egyes külső jegyeink megváltozhatnak, a klimax kapcsán pedig kellemetlen – ám csupán átmeneti! – tünetek is jelentkezhetnek, mégis véssük az eszünkbe, hogy ettől függetlenül mint nők, éppen olyan értékesek maradunk, mint azelőtt voltunk. Sőt, ebben az időszakban akár jobban ki is teljesedhetünk és felszabadultabban élhetjük meg a nőiességünket is – de csak ha mi magunk is úgy akarjuk.
Fotó: Getty Images
A változókorral járó testi panaszok (pl. hőhullámok, éjszakai izzadás, fejfájás, hízás, ritkuló haj) mellett jelentkezhetnek lelki tünetek is, amelyek komolyan megterhelik a nőket. Megtörhet minket, ha úgy érezzük, hogy a hormonok átvették az irányítást a mindennapokban, hangulatingadozást, ingerlékenységet, fáradtságérzést, szorongást, vagy akár a depressziót is okozva. Ne engedjük: a klimaxban is érezzük magunkat kívánatos nőnek!
Próbáljunk meg elegendő időt szentelni a pihenésnek: hallgassunk meditációs zenét, relaxáljunk, igyekezzünk tudatosan kontrollálni az alvásunkat. Sokan számolnak be pozitív tapasztalatokról a testi tüneteik enyhítésére vagy a feszültség oldására kúraszerűen alkalmazott különböző gyógynövényekkel kapcsolatban. A rendszeres mozgás szintén fontos, de mindenképpen válasszunk olyan mozgásformát, ami örömet ad: a tánc, a csoportos sporttevékenységek ilyenkor rengeteg pluszt tehetnek az életünkhöz. Támogatást jelenthet az is, ha a sorstársainkkal beszélgetünk: szervezzünk barátnős programokat, menjünk moziba, iratkozzunk be valamilyen kedvünkre való tanfolyamra, járjunk workshopokra. Keressük a lehetőségeket, a kihívásokat, amelyek erősítenek és feltöltenek bennünket, hogy újra megtalálhassuk önmagunkat.
Ha rendbe tesszük a lelkünket, attól a kisugárzásunk is megváltozik, és onnantól nemcsak mi látjuk majd szépnek a világot, hanem a környezetünk is annak fog minket látni.
A szépségnek van-e konkrét meghatározása?
Nem, a szépségre nem létezik definíció. Bátran legyünk tehát elfogadóak önmagunkkal. Minden nő más, ami valójában csodálatos, hiszen nem vagyunk egyformák. Hosszú vagy rövid haj, szemszín, bőrszín, testalkat – egyik sem számít. Ne gondold azt, hogy magasnak és vékonynak kell lenned ahhoz, hogy szép lehess. Mindenki a saját, egyedi, utánozhatatlan módján gyönyörű.
(Nyitókép: Getty Images)