Világszerte 700 ezer ember hal meg évente antibiotikum-rezisztens fertőzések következtében, közülük több mint 30 ezer Európában. Ha nem történik változás, pesszimista becslések szerint ez a szám 2050-re 10 millióra nőhet, a világ vezető halálokai közé emelve az antibiotikum-rezisztenciát.
„(…) az antibiotikum-rezisztencia az a jelenség, melynek során a baktériumok és más mikroorganizmusok (pl. kórokozó gombák, egysejtű paraziták) ellenállnak az elpusztításukra szánt antibiotikumoknak… Fontos kiemelni, hogy az antibiotikum-rezisztencia nemcsak a bakteriális fertőzések kezelését veszélyezteti (köztük közönséges betegségekét, amelyeket már képesek voltunk leküzdeni, mint a tüdőgyulladás, tuberkulózis, vérmérgezés, gonorrhea, élelmiszer által közvetített betegségek), hanem számos más orvosi beavatkozást is, mint a rákterápiás kezelések, a transzplantációk és más immunszuppressziós eljárások, az invazív sebészeti beavatkozások vagy a koraszülöttek ellátása” – figyelmeztet Méhi Orsolya, az MTA Szegedi Biológiai Központ Biokémiai Intézetének tudományos munkatársa, a tudomany.hu oldalán.
A húgyúti fertőzések kezelésében sajnos többnyire még mindig első helyen szerepelnek az antibiotikumok, pedig van más megoldás is: léteznek NEM antibiotikum alapú kezelések, amelyek egyébként egyre nagyobb jelentőségre tesznek szert az antibiotikumrezisztens mikroorganizmusok elterjedésének megfékezésében.
„Sajnos elég gyakran szembesülök a felfázás kellemetlen tüneteivel. Utálom, hogy állandóan pisilnem kell, hogy csíp, fáj és rettentő kellemetlen. A vizelet ugye ilyenkor kis mennyiségű, sötétebb színű, opálos. Anyukám nekem mindig azt mondta, hogy bízzak a gyógynövényekben, és ha azok már nem segítenek, akkor forduljak orvoshoz. Ha egy mód van rá, én nem szedek antibiotikumot. Nekem a gyógynövények azért segítenek mindig, mert a tünetek megjelenésekor azonnal elkezdem használni őket! Felfázáskor csalánlevél-, aranyvessző és medveszőlőlevél teát készítek, rengeteg folyadékot iszom, és szentelek időt a pihenésre. Pár nap alatt kutya bajom sem szokott lenni. Természetesen hallottam már súlyosabb esetekről is, amikor indokolt az antibiotikum használata, de azt vallom, ha elővigyázatosak vagyunk, illetve időben cselekszünk, akkor a gyógynövények a segítségünkre lesznek a bajban” – mondta Andrea.
Az egyszerű cisztitisz (felfázás, hólyaghurut) kezelésében NEM az antibiotikumok állnak első helyen az orvosi terápiás útmutatásokban:
1. Bőséges folyadékbevitel
Az enyhe cisztitisz bőséges folyadékfogyasztás mellett néhány nap alatt magától is gyógyulhat. Ha hólyaghurutunk van, óránként igyunk legalább 2,5 deciliter vizet, ami hígítja a vizeletet, így csökkenti az irritációt, másrészt a gyakoribb mosdóba járás segít kiüríteni a baktériumokat a húgyhólyagból.
2. Fitoterápia
A vizelethajtó teák fokozzák a képződő vizelet mennyiségét, amely alaposan átöblíti a hólyagot, így az még inkább megtisztulhat a baktériumoktól. Ilyen vizelethajtó növények: a csalán, a rozmaring, az aranyvessző vagy a hibiszkusz. Forraljunk vizet, öntsünk 2 deciliternyit egy teáskanálnyi szárított gyógynövényre (bármelyikre a fentiek közül), majd tíz percig lefedve hagyjuk állni, aztán szűrjük. Naponta háromszor fogyaszthatjuk.
A hólyaghurut első tüneteinek megjelenésekor érdemes kipróbálni a medveszőlőlevelet is, amelynek antibakteriális és húgyúti gyulladáscsökkentő hatása régóta ismert. Teáskanálnyi szárított leveléből néhány órás hideg áztatással készítsünk teát és naponta háromszor fogyasszuk. A kúra legfeljebb tíz napig tartson, ha ennél tovább alkalmazzuk, akkor lehetnek bizonyos mellékhatásai, mint például émelygés és egyéb gyomorpanaszok.
A tőzegáfonya összetevői gátolják a baktériumok megtapadását a húgyhólyag falán, így a növény gyümölcséből előállított készítmények naponta fogyasztva segíthetnek a fertőzés fokozódásának vagy a kiújulásának megakadályozásában.
3. Gyulladáscsökkentők
A közismert nem szteroid gyulladáscsökkentők csillapítják a fájdalmat és a gyulladásokat, ezáltal a felfázásos panaszokat is enyhítik. Enyhe vagy közepesen erős fájdalommal járó gyulladásokban alkalmazhatók, emellett lázcsillapító hatásuk is van. Vény nélkül is elérhető ismertebb hatóanyagok: acetil-szalicilsav, ibuprofén, paracetamol.
4. Antibiotikumok
Makacsabb fertőzés esetén – ha a tünetek néhány napon belül nem csökkennek – antibiotikum-kezelés válhat szükségessé.
Néhány fontos tanács az antibiotikumok szedésével kapcsolatban:
1. Senki ne kezdjen öngyógyításba az antibiotikumok önkényes használatával!
2. Az előző terápia során megmaradt antibiotikumot ne szedjük be orvosi utasítás nélkül!
3. Gyógyszertárban vény nélkül beszerezhető antibakteriális hatású készítmények alkalmazása előtt is konzultáljunk kezelőorvosunkkal vagy a gyógyszerésszel!
4. Antibiotikumot csak orvos írhat fel!
5. Az egyes antibiotikumok csak bizonyos kórokozók által okozott fertőzések esetén hatásosak – nem minden antibiotikum alkalmas minden bakteriális fertőzés kezelésére.
6. Antibiotikumot pontosan az orvos által meghatározott ideig kell szedni, nem szabad előbb abbahagyni, és nem szabad az előírt mennyiségnél többet beszedni.