Téves megállapítás, hogy az már a depresszió jele, ha szomorúak vagyunk, mert a szomorúság önmagában nem depresszió.
A depresszió betegség, hangulatzavar, a szomorúság pedig múlékony állapot, érzelem. A depresszió diagnosztikájában a szomorúság csupán egyetlen tünet. A leglényegesebb különbség az időbeni lefolyás és az állapot mélysége: a szomorúság, rosszkedv, ha normális, néhány napon, legfeljebb néhány héten belül elmúlik, míg a depresszió több mint két héten át, de akár hónapokig, bizonyos típusok esetén évekig fennáll – olvasható a semmelweis.hu oldalán.
(Fotó: Getty Images)
A depresszió tünetei
- Érzelmi tünetek: szomorúság, rosszkedv, örömképtelenség, öngyűlölet, szeretetképtelenség.
- Motivációs tünet: az érdeklődés csökkenése.
- Viselkedéses tünetek: produktivitás, aktivitás csökken, energiahiány, lelassulás, görnyedt testtartás, halk beszéd.
- Kognitív – gondolkodási tünetek: a depresszióval küzdő személy végtelenül negatívan látja önmagát, a világot, a jövőjét. Pesszimista, reményvesztett, koncentrálóképessége gyengül. Negatív énkép jellemzi.
- Testi tünetek: fejfájás, emésztési zavar, fogyás vagy hízás, szédülés, alvászavar, állandó fáradékonyság.
„A depresszióval küzdő emberek kilencven százalékánál jelentkezik fáradtság” – mondta Nadine Kaslow, az Emory Egyetem Orvosi Karának pszichiátriai és viselkedéstudományi professzora, aki hozzátette, a fáradtság nem csak azt jelenti, hogy valakinek fizikailag nehéz felkelni reggel (bár bizonyosan fel tudna), vagy hogy a nap felére teljesen elfárad. Ennél többről van szó!
Depresszió esetén a fáradtság általánosságban jelenik meg, az energia folyamatos hiányaként. Az érintett számára még a legegyszerűbb tevékenységek is hatalmas fizikai és érzelmi erőfeszítést igényelnek.
A depressziós ember azért fáradt mindig, mert egész nap a saját harcait vívja önmagával. Másokhoz képest sokkal megterhelőbb számára, hogy napközben a feladataira koncentráljon. Sokkal nagyobb erőfeszítésébe kerül, hogy az elvárásoknak megfelelően viselkedjen. Esténként gyakran nehezen alszik el, éjjel nem tud pihentetően aludni, ezért reggel még fáradtabban ébred, és ha tehetné, ki sem kelne az ágyból. Sokuk éberen alszik, mert az agya állandóan jár még éjszaka is. A depressziósnak sokkal több energiát kell fektetnie a munkába és általában a napi feladatainak az elvégzésébe, mert nehezebben koncentrál. Bármit is csinál, az számára komoly stresszel jár, az állandó stressz pedig fárasztó, ami egy idő után teljesen kimeríti a szervezetet.
Mi segíthet?
Bizonyos relaxációs technikák, például a tudatos lazítás gyakorlása kezdetben segíthet, de ha a stressz annyira elhatalmasodik rajtunk, hogy az már a mindennapjainkat is befolyásolja, akkor szakemberhez kell fordulni segítségért! Visszatérő, súlyos depresszió esetén indokolt és elkerülhetetlen a gyógyszeres kezelés, antidepresszánsok formájában, de sokat segíthet a pszichoterápia is.
„Apró trükkökkel sokat tehetünk azért, hogy gyorsan jobb legyen a közérzetünk és minél hamarabb túl legyünk a negatív időszakon. Ha viszont komolyabb gondra gyanakszunk, akkor ne halogassuk a szakember felkeresését, mert a hangulati problémák kezelhetők. A szakpszichológus vagy szakorvos néhány alkalmas beszélgetés és vizsgálat segítségével felméri a hangulati probléma jellegét. Majd ennek megfelelően elkezdődhet az egyénre szabott kezelés annak érdekében, hogy minél előbb visszatérjen az életünkbe a napsütés és a jókedv” – javasolja Stoll Dániel, a Budai Egészségközpont pszichológusa.
Merjünk segítséget kérni, ha úgy érezzük, bajban vagyunk!