A Szépségipar titkai című dokumentumfilm sorozatban keményen kritizálják a kozmetikai termékeket

„Több mint tízezer ipari vegyületet használnak a kozmetikai cikkekben, az emberek tönkreteszik a bőrüket, és az újszülöttek már az első naptól kapnak ezekből az anyagokból” – hangzik el az ijesztő mondat a napi valóságunkról, az HBO új sorozatában, a Szépségipar titkaiban, amit ha megnéz az ember, nagy eséllyel erős szelektálást fog végezni a fürdőszobájában.

Kezdve a bőrápolási és sminktermékekkel.

Ömlenek ránk az internetről az influenszerek, sztárok kéretlen tanácsai, amelyek mögött általában nincs is valós tudás, sőt, sok esetben csupán kozmetikai cégek jól csomagolt reklámjaik ezek. Érthető, ha a profitorientált cégek hangzatos szlogenjei és az influenszerek pólusmentes fotói között nehezen igazodunk ki a kozmetikai termékek sűrűjében, és tanácstalanul állunk a drogériák polcai előtt. A szakemberek szerint érdemes kicsit képezni magunkat a témában, hiszen nagyon nem mindegy, milyen anyagokat viszünk fel a testünk külső felszínére. Legalábbis ezt állítják az említett dokumentumfilmben bemutatott kutatók, valamint tanulmányok hosszú sora.

Mérgező összetevők, mindenhol

A sokkoló dokumentumfilmsorozat egyik legijesztőbb epizódja talán az, amelyben a kozmetikai krémek összetevőit boncolgatják, és szóba kerülnek az endokrin romboló hormonok, amelyek még ma is rengeteg termékben szerepelnek. Főleg Amerikában, ahol a szabályzás finoman szólva is lazább, mint itt nálunk, Európában. A testápolási termékek – samponok és kondicionálók, körömlakkok, hidratáló krémek, parfümök stb. – ugyanis különösen gyenge szabályozás alá esnek az Egyesült Államokban. Ezt igazolják a számok is:

Az Egyesült Államokban a kozmetikai termékek gyártóinak jelenleg sincs jogszabályi kötelezettsége arra vonatkozóan, hogy a termékeiket a fogyasztóknak történő értékesítés előtt teszteljék. Ha a fogyasztók károsodnak, az Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatal (FDA), a fogyasztókat (elvileg) védő szabályozó hatóság nem sokat tehet;

a gyengécske erejű hivatal csupán arra kérheti a vállalatot, hogy önkéntes visszahívást kezdeményezzen.

„Nagyjából minden más vegyi anyagra, minden más iparágban van valamilyen felügyelet, a kozmetikumokra viszont szinte semmi sincs – mondta  Kirby Dick, a film készítője a Guardiannek, majd hozzátette: – Megdöbbenve láttuk, hogy egy olyan dolog, ami annyira gyakori, annyira jelen van mindenhol, és amit mindenki használ, szinte semmilyen szabályozás nem létezik. És ez azt jelenti, hogy a fogyasztóknak tudatában kell lenniük a veszélyekkel.”

Ha már a sokkoló részeknél tartunk, a filmben bemutatják a DevaCurl márka körüli botrányt, amelynek termékeit az egyébként is a problémás hajúaknak, a göndöröknek fejlesztettek ki. Én is majdnem beszereztem belőle egy egész termékcsaládot, de végül eltököltem a  vásárlást, de jobban nem is járhattam volna, mert így a pénzem és a kezelhetetlen hajam is megmaradt. Ugyanezt nem mondhatták el a DevaCurl márkakövetei és a termék rendszeres használóinak széles tábora. Ők ugyanis arról tettek panaszt a márkánál és az FDA-nál is, hogy pár hónap után (többek között) csomókban kezdett el hullani a hajuk. Az egyik felperes, Ayesha Malik (aki elsőként kezdte el reklámozni a terméket) ügyvédei szerint a haját és egészségét a DevaCurl termékek összetevői károsították, ugyanis azok formaldehidet tartalmaztak.

Ezt az EU-ban is forgalmazott kozmetikumokban fellelhető összetevőt betiltották, de a hajlazítókban és körömlakkokban még mindig megtalálhatók. A vállalat azt állította, hogy termékeik biztonságosak, és hogy a hajhullás és egyéb károsodások más tényezőknek tulajdoníthatók. A filmeseknek adott meglehetősen  nyilatkozatuk szerint: 

Ehhez képest az FDA-hoz több mint 1500 bejelentés érkezett a DevaCurl által okozott károkról, a hajhullástól a migrénen át a fekélyekig, széles volt a tünetek palettája, ám a hivatal mégsem tudta termékvisszahívásra kényszeríteni a vállalatot. A cég azóta újrafogalmazta a termékeit és megváltoztatta a formulát. 

Az FDA ugyan megköveteli, hogy a kozmetikumokat „összetevő-nyilatkozattal” lássák el, a mérgező vegyi anyagok még mindig ott lapulhatnak a napi szinten használt termékekben. Az illatanyag-készítmények például „üzleti titoknak” minősülnek, és így védettek a szabályozó hatóságok vagy a gyártók előtt. Ez azt jelenti, hogy az Egyesült Államokban jelenleg a termékek illatosításához használt 4000 vegyi anyag – amelyek közül néhány irritációt, endokrin rendszert károsító vagy rákos megbetegedéseket okoz – soha nem kerül fel a címkére. Ladan Khandel ipari vegyész 2019-es tanulmánya, amelyet a Berkeley-i Kaliforniai Egyetem környezet-egészségügyi mesterszakos hallgatójaként végzett a zselés körömlakkokról, veszélyes összetevőket talált, amelyeket a kaliforniai törvények által előírt biztonsági adatlapokon nem tüntetnek fel.

Óvatosan a ftalátokkal!

Egyes műanyagból készült ruházati termékek (pl.: cipők, esőkabátok) is tartalmaznak ftalátokat. De a ftalátoknak számos forrása létezik még, megtalálhatóak többek között gyurmákban, ragasztókban, festékekben, légtisztítókban, gyertyákban, kijelzésvédő PET-fóliákban, lágyzselatin bevonatú étrend-kiegészítő tablettákban. Jelen vannak az ülepedett porban és a beltéri levegőben is. Gyakorlatilag ott vannak mindenhol.

A Nemzeti Népegészségügyi Központ azt írja, hogy több olyan ftalát ismert, amely megzavarhatja a hormonrendszer összetett élettani működéseit, különösen magzati, kisdedkori és fiatalkori fejlődés idején. A ftalátok használatát az Európai Unióban a szaporodási képességet, illetve a gyermek fejlődését károsító hatásaik miatt korlátozta, de számos helyen a világban ez nem történt meg.

A szakemberek szerint nagy odafigyeléssel elkerülhetőek a ftalátok, de ehhez tényleg nagy tudatosság szükséges. Javasolt műanyag helyett a természetes anyagból készült használati tárgyak és játékok, illetve a „PVC-mentes” („PVC free”), a „ftalát-mentes” („phthalate free”) és az „illatanyagmentes” termékek választása. Kevesebb szépségápolási termék használatával csökkenthető a kitettség, különösen a kismamáknak és kisgyermekes szülőknek fontos erre odafigyelnie.

Az iparág képviselői részéről gyakori érvelés – és erről egy interjúrészlet is szerepel az említett dokumentumfilmben – hogy

Nem ért ezzel egyet Laura Venderberg, a Massachusettsi Endokrinológiai Egyetem professzora, aki mint elmondta az HBO dokumentumfilm készítőinek, hogy a kutatások során alacsony dózisú vegyszereket vizsgálnak, egymilliárd az egyhez arányban, ami megfelel egyetlen vízcseppnek egy olimpiai méretű uszodában. A kutatások során pedig arra jutottak, hogy:

Yashi Shrestha, a NakedPoppy nevű tiszta szépségápolási márka mögött álló kutató és bio kozmetikai vegyész szerint ez a fogyasztók kitettsége idővel halmozódik, ezért fontos, hogy az emberek tudják, mivel árthatnak maguknak. Azonban laikusként nem könnyű feladat megjegyezni, mire figyeljünk. A jó hír az, hogy e téren is érezhető némi javulás, a szépségipar résztvevői kénytelenek egyre jobban átláthatóvá tenni, hogy milyen összetevőkkel dolgoznak, és az online médiában is találunk erre vonatkozó informatív, közérthető anyagokat, így ma már könnyebb tájékozódni a témában, mint akár pár évvel ezelőtt. Sőt, léteznek már applikációk, például az itthonról is elérhető INCI Beauty, vagy a Think Dirty, amelyekkel gyorsan ellenőrizni lehet egy-egy termék összetevőit,  de a Krémmánia oldalán is működik egy hasonló kereső, ahol pár pillanat alatt le lehet futtatni a termékeket.

Íme egy kis segítség, hogy miket figyelj a termékek csomagolásán:

1.) Formaldehid
Annak ellenére, hogy több évtizedes kutatások szerint a formaldehid ismert rákkeltő anyag, még mindig elég gyakori összetevője például a hajkiegyenesítő termékeknek, körömlakkoknak, szempillaragasztónak és egy sor más kozmetikumnak. Szerencsére egyes kereskedők (köztük a Whole Foods, a CVS és a Target) kezdik kitiltani a polcaikról a formaldehidet tartalmazó termékeket. Ugyanakkor léteznek kevésbé ismert kiskapuk, mert ugyan a formaldehid jól ismert mérgező összetevő lett, amelyet kerülni kell a szépségápolási termékekben, sokan nem tudnak a kevésbé ismert összetevőkről, amelyek formaldehidet bocsátanak ki, és amelyeket ugyanúgy használnak a kozmetikumok nagy részénél. Más szóval, előfordulhat, hogy más név mögött rejtőzik a káros vegyület.

Mik ezek a formaldehidet felszabadító anyagok?

A bronopol, a DMDM hidantoin, a diazolidinil-karbamid, az imidazolidinil-karbamid és a quaternium, ezek olyan kozmetikai tartósítószerek, amelyek lassan formaldehidet képeznek, úgyhogy ezeket is érdemes figyelned.

2.) Szintetikus illatanyagok, a bűnös ftalátok
Amikor egy összetevő címkéjén az áll, hogy „illatanyag” vagy „parfüm”, az gyakran több száz olyan vegyi anyag gyűjtőfogalma, amelyet a márkáknak nem kell feltüntetniük. Ez viszont megnehezíti annak megállapítását, hogy mi okozhat allergiás reakciót. Az egyik ilyen alattomos vegyület, amely az “illatanyag” címszó alatt rejtőzik a ftalátok, amelyeket néha arra használnak, hogy a parfümök jobban tapadjanak a bőrhöz, valamint a szempillaragasztó és a körömlakk is tartalmazhat belőlük. Ez elég rossz hír, mert a ftalátok bizonyítottan igen jelentős endokrin károsítók – egyes esetekben elősegítik a korai pubertást a lányoknál és fiúknál, és csökkentik a spermaszámot a férfiaknál, valamint a környezetre is károsak. Az EWG jelentése szerint egyes kiskereskedők már elkezdték kitiltani a polcaikról a ftalát-tartalmú termékeket, de azért légy óvatos, még mindig sok termékben van, és kerüld az illatosított termékeket.

3.) Polietilénglikol (PEG).
A polietilénglikol potenciálisan kőolajszármazék lehet, és irritálhatja a bőrt, ezek kémiai sűrítőanyagok, és néha megtalálhatóak a krém alapú termékekben.

4.) Sziloxánok
Ezek a szintetikus szilikonokként is ismert vegyületek számos kozmetikai és bőrápolási termékben megtalálhatók, de nem tesznek jót a környezetnek sem, és összefüggésbe hozták őket az endokrin rendszert károsító hatásokkal is.

5.) Triklozán
Ezt az antimikrobiális összetevő (amely gyakran megtalálható a kézfertőtlenítőkben és az antibakteriális szappanokban) állítólag hatással lehet a pajzsmirigyre és a reproduktív hormonokra, ezért több országban betiltották, még az USA is stoptáblát tett ki, a fertőtlenítő szappanok nem tartalmazhatnak ilyen összetevőt, de a dezodorokban, szájvizekben, borotvahabokban és fogkrémekben még mindig felbukkanhat, írja az EWG.

6.) Etanol-aminok
Bár ezeket a vegyületeket (amelyek alapozóban, szempillaspirálban és bőrápolási termékekben található emulgeálószerek) az EWG technikailag biztonságosnak minősíti a kozmetikai felhasználás szempontjából, kimutatták, hogy allergének is lehetnek – ezt érdemes szem előtt tartani, ha érzékeny vagy bizonyos összetevőkre.  Ezek monoetanolamin (MEA), dietanolamin (DEA) vagy trietanolamin (TEA) néven szerepelhetnek a termék dobozain.

7.) Oxibenzon
Az oxibenzon, amely potenciális endokrin károsító, számos olyan bőrápolási termékben megtalálható, amely naptejet tartalmaz, beleértve a krémeket, ajakbalzsamokat, tisztítószereket, illatanyagokat és még a babatermékeket is.

8. Octinoxate
Erről a gyakori fényvédő összetevőről eredetileg azt gondolták, hogy káros a korallzátonyokra, és bár nemrég bebizonyosodott, hogy ez nem igaz, irritálhatja az érzékeny bőrt.

9.) Homosalate
Ez egy másik vegyi anyag, amelyet általában fényvédő krémekben használnak. Míg az oktinoxátra és az oxibenzonra kezdenek rászállni a szabályozásokkal, a homosalátot még mindig elég gyakran használják. 

10.) Toluol
Ez a vegyi anyag az egyik legnagyobb tiltólistás: összefüggésbe hozták az agyi toxicitással, és különösen veszélyes lehet a terhesség alatt. Bár az EU-ban és Délkelet-Ázsiában (valamint az USA-ban néhány kisebb cégnél) betiltották, körömlakkokban, körömkezelő szerekben és hajfestékekben még mindig megtalálható.

11.) Talkum
Ugyan a talkumpor (amelyet gyakran sminktermékekben használnak) általában biztonságos, azbesztet is tartalmazhat, amely ismert rákkeltő és tüdőbetegségeket okozhat. Erről részletesen is beszél néhány érintett az HBO tanulságos dokumentumfilm-sorozatában, a Not So Prettyben. 

12.) PFA-k és PFC-k
Fentebb említettük, hogy az „illatanyag” kifejezés potenciálisan több száz vegyi anyagot rejthet. Nos, a PFA-k még ennél is több anyagot foglalnak magukba, ezek napvédő krémekben, hajápoló termékekben és borotvakrémekben fordulnak elő. A szakember szerint súlyos egészségügyi problémákhoz, többek között rákhoz, pajzsmirigybetegségekhez, sőt, a vakcinák csökkent hatékonyságához is köthetőek.

Ha gyakran használsz vízálló szempillaspirált vagy szemceruzát, vedd figyelembe: ezekben a PFC-k nagy eséllyel előfordulnak, mivel vízlepergetők. 

13.) Teflon
A teflon az egyik konkrét PFA, amelyet érdemes kiemelni  (PTFE), és néha kozmetikai termékekhez adják, hogy javítsák a textúrát. Más PFA-khoz hasonlóan ez is hormonális zavarokkal és reprodukciós problémákkal hozható összefüggésbe.

14.) Resorcin
Ezt a hajfestékekben és fehérítő termékekben gyakran előforduló összetevő bőrirritációhoz és az immunrendszer működési zavaraihoz kapcsolják. Állatkísérletekben megfigyelték, hogy a resorcinol megzavarta a normális pajzsmirigyműködést.

15.) Parabének

A butil-, propil- és etil-parabéneket hormonális zavarokkal hozták összefüggésbe. Ezek olyan tartósítószerek, amelyek számos kozmetikumban megtalálhatók, és valószínűleg a legismertebb összetevő, amelyet kerülni kell. Legalábbis egy 2004-es kutatás szerint, amely hatalmas port vert és azóta hosszas szakmai vita alapja lett. Az EU és az FDA szabályozása szerint a parabének jelenlegi formájukban hivatalosan biztonságosnak tekinthetők, mivel a kozmetikai termékek csak nagyon kis koncentrációban használják ezeket az összetevőket a formuláikban (legfeljebb körülbelül 0,4 százalékig, bár a mérések parabénenként eltérőek). Egy hosszabb cikkünkben mi is körbejártuk a kényes kérdést, és fontos kiemelni, hogy a parabénmentesként feltüntetett kozmetikumok sem nyújtanak száz százalékos védelmet. A hatóságilag engedélyezett összetevők esetén, mint a parabének, nem szerezhet magának egy gyártó versenyelőnyt azzal, hogy parabénmentesként hirdeti termékét, mert ez egyúttal azt az üzenetet hordozza, hogy a többi termék, ami parabént tartalmaz, valamilyen, a vásárlóra káros hatással bír. Holott a szabályozás világosan tartalmazza, melyik parabén mekkora mennyiségben használható biztonságosan (és melyek egyáltalán nem), ezt pedig a gyártók nem szeghetik meg semmilyen esetben sem, ha az EU-ban szeretnék termékeiket forgalmazni. Ugyanígy egyébként a szépen csengő tartósítószermentes feliratozás sem engedélyezett, hasonló okokból. Persze azt is tartsuk szem előtt, hogy szabályok ide, szabályok oda, kiskapuk mindig léteznek, és giga méretű vállalatok még nagyobb pénzforgalmáról van szó, akik a gyógyszergyártócégekhez hasonlóan olykor hatalmas csúsztatásokra, törvényszegésekre is vetemednek, csak hogy megőrizzék a jó hírüket és a vásárlóközönségüket. 

Frissítés: Az EWG jelentéseinek és nyilatkozatainak pontosságát kritizálták, ahogyan a bioélelmiszer-ipar finanszírozását is. Figyelmeztetéseit “riogatásnak”, “rémhírterjesztésnek” és “félrevezetőnek” bélyegezték.