Míg nálunk az is kommentcunamit gerjesztő téma, hogy lehet-e nyilvánosan szoptatni egy kismamának, addig a Facebook és az Instagram anyavállalatának tanácsadói testülete éppen azon munkálkodik, hogy felülvizsgáltassák a cég szabályzatát, ami tiltja a nők meztelen mellkasáról készült fotók megosztását, szemben azzal, hogy a férfiakét nem.
Az akadémikusokból, politikusokból és újságírókból álló felügyelőbizottság január 17-én benyújtott határozatában arra szólította fel a Metát, hogy változtassa meg a felnőtt meztelenség és szexuális tevékenység közösségi szabványát, hogy azt olyan világos kritériumok szabályozzák, amelyek tiszteletben tartják a nemzetközi emberi jogi normákat – olvasható a The Guardian cikkében.
Hogy is van ez?
A jelenleg érvényben lévő szabályozás szerint a Meta platformjaira tilos meztelen képet feltölteni, ez alól kivételt csak az jelent, ha az művészi megközelítést szolgál – például festmények, szobrok, filmplakátok esetében –, esetleg egészségügyi okokból lett feltöltve, azaz például a masztektómia utáni állapotokat mutatja be. Minden más esetben a bimbóvillantás tabu, erre jó példa Madonna, akinek 2021-ben az Instagram törölte egy fotóját, mert azon a mellbimbója egy része jól látható volt. Bár az énekesnő felháborodott ezen – és később kitakarva, de újra feltöltötte a fotókat – valójában adja magát a kérdés:
ha egyszer a mellbimbót felengedjük a közösségi médiába, mi a garancia arra, hogy a következő nem a felnőtt tartalom lesz?
Már így is alsó tagozatban találkoznak a gyerekek a pornóval, hogy valós példát hozzunk. Ugyanakkor a másik oldalról az is igaz, hogy a női mell túlszexualizálása miatt korábban még szoptatós fotók sem kerülhettek fel ezekre a platformokra, pedig annál természetesebb dolog, minthogy egy anya a gyermekét táplálja, kevés van.
Lena Dunham színésznő az egyik legnagyobb támogatója a #freethenipple kampánynak (Fotó: Profimedia)
Terítéken az emberi jogok
Visszakanyarodva a tanácsadó testület döntéséhez, a felülvizsgálat gondolata annak apropóján született meg, hogy a Facebook cenzúrára ítélt két olyan bejegyzést, amelyet egy amerikai pár osztott meg, akik transzneműek és nem binárisak. A pár félmeztelenül, egyébként eltakart mellbimbóval pózolt, és a transznemű emberek egészségügyi ellátására kívánta felhívni a figyelmet, melyhez kapcsolódóan gyűjtést is indítottak emlőeltávolító műtéthez.
Nem bináris identitásnak azt nevezzük, amikor egy ember sem nőként, sem férfiként, de még nőből lett férfiként vagy férfiból lett nőként sem definiálja saját magát.
A fotót a mesterséges intelligencia letiltotta és eltávolította a fentiekre hivatkozva, a pár viszont nem hagyta annyiban, fellebbezett a döntés ellen, amit végül a Meta jóváhagyott, és a bejegyzések azóta ismét elérhetőek a platformon.
A testület ennek kapcsán ült össze, és megállapították, hogy a szabályzat a bináris nézeten, valamint a férfi és női testek megkülönböztetésén alapul, ezért azt javasolták, hogy az interszex, nem bináris és transznemű felhasználók érdekében a Meta változtassa meg az érvényben lévő felhasználási feltételeket, amikor a meztelenség moderálásáról van szó. A céljuk, „hogy minden emberrel a nemzetközi emberi jogi normákkal összhangban bánjanak”, és 60 napot adtak arra, hogy a cég érdemben reagáljon az ajánlásra.
#freethenipple
Az Egyesült Államokban már jó ideje kampányolnak amellett, hogy a mellbimbó és az intim testrészek teret kaphassanak, elsőként a 2013-as Free the Nipple című dokumentumfilm volt az, ami felhívta erre a figyelmet – a címéből ered a #freethenipple hashtag is, melyet olyan sztárok is támogatnak, mint Miley Cyrus, Rihanna vagy Lena Dunham, illetve legutóbb Florence Pugh is csatlakozott a támogatók sorához. A színésznő a Valentino Haute Couture őszi-téli divatbemutatójára választott egy pink színű tüllruhát, amely szinte semmit nem takart a felsőtestéből.
A #freethenipple aktivisták célja nem a polgárpukkasztás, ők a női mellek kulturális megítélésén, a szexizmus megszüntetésén és a már emlegetett cenzúrán szeretnének változtatni, utóbbira a Meta is nyitott. „Folyamatosan fejlesztjük irányelveinket, hogy platformjainkat mindenki számára biztonságosabbá tegyük. Tudjuk, hogy többet lehet tenni az LMBTQ+ közösség támogatásáért, és ez azt jelenti, hogy szakértőkkel és LMBTQ+ érdekképviseleti szervezetekkel kell együttműködni számos kérdésben és termékfejlesztésben” – nyilatkozta a cég szóvivője.
Berlin, Németország, 2021: Biciklis tüntetés a test feletti jogokéért – a felirat szerint: „az én testem, az én döntésem” (Fotó: Profimedia)
A probléma csak az, hogy a fejlett technológia ellenére sem egyértelmű, hogyan fog egy automatizált rendszer az új ajánlásnak megfelelően működni,
azaz honnan fogja tudni, hogy mi az, ami például jótékonyság, és mi az, ami mondjuk online szex, hogy lesz képes különbséget tenni egy félmeztelen poszt és a 18+-os tartalmak között?
Ráadásul az is felmerül aggályként, hogy honnan lehet tudni, hogy a feltöltött kép a rajta szereplő személy beleegyezésével készült? Vagy, hogy egyáltalán nagykorú-e? Hogy nem szexuális abúzus vagy bosszú áldozata-e? Itt ugyanis már édeskevés az, ha a felhasználók megjelölhetik azokat a bejegyzéseket, amik szerintük kényes tartalomnak minősülnek, hiszen, ami egyszer felkerült a netre, azt tudjuk, hogy akár órákon belül a világ másik végére is simán eljuthat.
Emily Bell, a Tow Center for Digital Journalism igazgatója nem finomkodott, szerinte a kontextus minden, és az algoritmusok szörnyűek ebben. Hozzátette:
Az érdekes kérdés az a feszültség lesz, hogy a Meta hogyan tud új szabályokat létrehozni anélkül, hogy kinyitná a zsilipeket a pornó előtt, éppen ezért léteznek ezek a szabályok. Lehetségesnek kellene lennie, de szkeptikus vagyok, hogy vajon az lehet-e, ha közben a tartalom moderálása automatizált.