A nyolcadik kerületi Vajda Péter utca és Orczy út sarkáról több mint húszan indulunk szokás szerint a Hosszúlépéssel felfedezni egy számunkra gyökeresen más kultúrát. Innen egy ugrásra, a Józsefvárosban. A környéken a 99-es busz és egy-egy madár jár, csendes az Orczy Klub, hallgat a békebeli húsbolt is a sarkon.
| Innen csak pár lépés egy falat Kína |
| Irány egy másik kultúra |
Lu Hszün és Kína Petőfije
|
Sorozatunk első része: Hollywood-túra Budapesten: végigjártuk a híres forgatási helyszíneket Sorozatunk második része: Désiré és a múlt: Cseh Tamás nyomában sétáltunk Budán |
Ételekben gazdagnak ígérkező utazásunk elsőként a Golgota téri lakótelepen lévő Petőfi-szoborhoz vezet. Az, hogy Petőfi Szabadság, szerelem című verse Kínában kötelező tananyag, nagyjából egy kínai író-költőnek, Lu Hszünnek, a 19. század végi kínai forradalmi hangulatnak és egy nyugati írókról szóló kínai tanulmánykötetnek köszönhető, meséli Sára, aki maga is évekig élt a távoli országban. Mellszobrokat pedig szeretünk állítani, így történetük fényében mindjárt érthető, mit keres Lu Hszün Kiskőrösön. Hogy mi köti össze a Golgota téri lakótelepet a kínai bevándorlócsaládokkal? Az egykori Ganz-gyár területén álló kínai üzletközpont és a régen mellette működő, az 1950-es években vele Ganz-Mávag néven egyesített Magyar Királyi Államvasutak Gépgyára (Mávag). A gyár, mely munkásainak a Golgota téren Kolónia néven az 1900-as évek elején egy komplett városrészt húzott fel – akkoriban egész Európában egyedülálló szociális juttatásokkal.
| A Golgota-lakótelep, más néven Kolónia egyik impozáns épülete |
Kínai kalligráfia és Tai Chi oktatás:
|
Május 6-án, a Pesti Központi Kerületi Bíróság elrendelte a józsefvárosi piac területének rendőrségi közreműködéssel történő kiürítését és a MÁV birtokába adását; a végzést várhatóan az elkövetkező két hónapban hajtják végre… A Kőbányai úti Négy Tigris piac teljes területét eredeti, kiürített állapotában kell visszaadni a MÁV Zrt. részére. Emellett az ügyben kijelölt piacfelügyeleti hatóságként eljáró X. kerületi jegyző visszavonta a Négy Tigris piac piacüzemeltetési engedélyét, megtiltotta a tevékenység folytatását, elrendelte a piac bezárását és törlését a nyilvántartásból. |
piacozás helyett még ezek voltak az első kínai bevándorlógeneráció megélhetési forrásai hazánkban. Szaporodtak az éttermek is gomba módra, olyanok például, mint ahova a lakótelepi izgalmak után ellátogatunk: az egykori Ganz-Mávag területén főként kínai árut kínáló Európai Kereskedelmi Központ. A kínai piacok virágkora Pesten is a “KGST-piacok” megszűnésével kezdődött. Olcsó árut lehetőleg még olcsóbban – ez a jelszó itt, a piac területén, mely végtelenül kavargó egyvelege a féket és indexet nemigen ismerő háromkerekűeknek, a fehér áruszállító furgonoknak és a klasszikus, nagy fekete autóknak. A Kolónia kínai nyelvű, főleg hirdetési újságjai – Fővárosi Hírek, Európai Fórum Hetilap – kiváló tapéta-alapanyagok bezárt üzlethelyiségek számára, mindemellett figyelmeztetnek bennünket, hogy a bonyodalmak elkerülése végett inkább ne fotózzunk a piac területén. Sebaj, tulajdonképpen kóstolni jöttünk és érdekes történetekért.
| Petőfi emlékszobra a Golgota-lakótelepen |
A sebhelyes arcú öregasszony
Ha Pesten öregedett volna meg, akkor is bizonyára hazatért volna, hogy szülőföldjén találjon örök nyugodalmat. Mert “olyanok ők (az öregek), mint a hulló falevelek, amelyek visszatérnek a fa gyökeréhez” – tartja a kínai mondás kísérőnk szerint, ez az magyarázata annak, hogy hazánkban nemigen találunk kínai temetőket.
Árkádon át, kínai írásjegyekkel díszített kirakatok között lépünk az étterembe. Kínai vendégek, kínai étlap, kínai tévéadás, kínai nyüzsgés. Az emeleti körasztaloknál sorra érkeznek a frissen készített, illatos kóstolni valók, mindegyik a maga történetével. Pirított tészta, roppanós bok csoj, csípős tofu és marhahúsos főétel mellett hallgatunk tényleg csípős sztorikat az evés hagyományáról, a kínai gasztronómiáról, a régen luxuscikknek számító rizsről, olcsó kínai éttermekről, a több millió forintot érő teákról, a nagy becsben tartott gyümölcsökről és egy himlőszerű betegségben szenvedő, ám annál finomabb szecsuáni mapo tofut készítő sebhelyes öregasszonyról (kínaiul mapo), aki után az előttünk lévő ételt elnevezték.
Szójabab, csili, fokhagyma, osztrigaszósz, zsibbasztó szecsuáni bors, gyömbér, szezámolaj – ha igazi kínai ízekre vágyunk Pesten, érdemes az éttermekben kínai étlapot is kérni, kapunk hasznos tippeket, főként, ha bevállalósak vagyunk. Mivel ez utóbbi ételek esetén eredeti kínai alapanyagokat használnak, valamivel drágábbak. És érdekesség, hogy a kínai büfések állítólag a maguk által készített eredeti változatot fogyasztják – nem a náluk kínált, európai szájízre kitalált fogásokat. Utunk során kiderül, mi a kínai szépségideál, valamint az is, miért olvasson borászati szakkönyveket, aki kínai teákkal szeretne foglalkozni.
Dózsa György út, Kőbányai út, Szállás utca
Tovább haladva itt találunk többek között igazi kínai éttermeket Pesten. Teli hassal, így felszabadultan vágunk át egy másik, számunkra eddig elképzelhetetlen világon, a hihetetlen piacon, zöldség-, édeskrumpli- és salátahalmokon. Egy standnál megállva csupán az eladó hűlt helyét találjuk. Biztosan megijedt – mondják, így továbbmegyünk egy, a piac területén található igazi kínai boltba. Jut idő a vásárlásra, mi bizalmatlanságból inkább csak az ásványvíz mellett döntünk, de bevállalósabb társaink közül többen a hűtőpultból is választanak.
| A Kőbányi út másik oldalán, a Négy Tigris piacon ma inkább vietnami és arab árusok működnek |
Húsostáska-gyár a kozmetikában
A felirat szerint kozmetika is működik a rózsaszín–lila helyiségben. Kóstoljuk, ízleljük a derelyeszerű jiaozit, mely igazi, hagyományos ünnepi étel. Rizsecettel az igazi, sokszor rejtenek el benne szerencsefigurákat, és mindig hagynak az asztalon egy tállal az elhunyt rokonoknak is. Bár itt mélyhűtött tésztát is vásárolhatnánk, inkább visszasétálunk az autóhoz. Az idő valóban nagyon elszaladt. Többen a 28-as villamost vagy a 9-es buszt választják, hogy visszatérjenek a “budapesti valóságba” a meghökkentő kulturális utazás után.
Végtelenül érdekes történetek Kínáról, óriási tapasztalat és ínycsiklandó fogások: ez a Hosszúlépés “Egy falat Kína” sétája, melyet ajánlunk mindenkinek, aki a könyvek mellett élőben is kíváncsi egy távoli, de mégis a szemünk előtt létező, való világra.