Amikor legutóbb New Yorkban jártam, jó érzés volt, amikor egy-egy honfitársunk nevével találkoztam a világhírű látnivalókat végigjárva. Egy gyors városnézés során előfordulhat, hogy fel se tűnnének ezek az emlékek, úgyhogy arra gondoltam, összegyűjtök nektek néhány ilyen sokak által ismert látnivalót, a talán kevésbé ismert hazai vonatkozások bemutatásával.
| A Szabadság szobor és Pulitzer József |
Az elsőért nem kell messze menni, hiszen a mai látogatók is gyakran kezdik a város felfedezését a Szabadság-szoborral – mint ahogy a hajón érkező bevándorlók is ezt pillanthatták meg először. Az amerikai álom megtestesítője, New York és az Új Világ jelképe – a Szabadság-szobor jobb karjával a szabadság fáklyáját emeli magasba, bal kezében pedig a Függetlenségi Nyilatkozatot szorítja magához. A 46 méteres szobor, amely csaknem ugyanilyen magas talapzaton áll, Franciaország ajándéka az USA-nak, a Függetlenségi Nyilatkozat centenáriumára. A szobor 1885-ben, kétszáz ládába csomagolva megérkezett ugyan a kikötőbe, de nem tudták felállítani, mert a talapzatra való pénz csak nagyon-nagyon lassan akart összejönni. Még talán most is a dobozokban heverne, ha nem lett volna magyar szereplője is a történetnek.
A szobor talapzatára a pénzt ugyanis Pulitzer József gyűjtötte össze egy remek húzással. Bejelentette, hogy minden adományozó nevét megjelenteti The World című újságjában. Ettől kezdve ömlött a pénz, mert mindenki szerette volna nyomtatásban látni a nevét. A szükséges 100 000 dollárt (amely mai pénzre átszámolva mintegy 2,3 millió dollár) 102 ezer adományozó adta össze, azaz átlagosan egy dollár alatti összegek érkeztek, egyszerű kisemberektől. Pulitzer ezzel nemcsak a rendkívül kínos helyzetet oldotta meg, hanem saját lapjának példányszámát is jelentősen megnövelte. A szobrot végül 1886. október 28-án avatták fel. A makói születésű Pulitzer nemcsak ezzel írta be a nevét a történelembe, hanem a Columbia egyetemnek juttatott jutalmakkal is, ebből megszületett a legrangosabb újságírói elismerés, a Pulitzer-díj.
| International Center of Photography épülete és Cornell Capa |
A mindenki által ismert Times Square-től néhány lépésre található az International Center of Photography épülete, elsőrangú fotóművészeti kiállításokkal. A kiállítások mellett iskola, kutatóközpont és könyvtár is működik az épületben, és sokrétű programjainak köszönhetően az International Center of Photography ma már a világ vezető fotóművészeti intézménye. A központot 1974-ben hazánkfia, Cornell Capa alapította, hogy megőrizze neves fotóriporterek munkáit – mint amilyen bátyja, Robert Capa volt. Robert Capa, aki Friedmann Endre néven látta meg a napvilágot, a leghíresebb magyar háborús fotós és nekem is az egyik személyes kedvencem, példaképem. A spanyol polgárháborútól kezdve a II. világháborúig számos csatatéren az első vonalból tudósított. Ő alapította a Magnum Photost, amely a mai napig az egyik legnagyobb fotóügynökség. Nemcsak szakmai, de magánélete is meglehetősen kalandos, egy darabig Ingrid Bergman szeretője is volt, így Hollywoodban is megfordult. Az eseményekbe teljesen belehelyezkedve fotózott, ezzel teljesen átformálta a fotóriporteri szakmát. Leghíresebb mondása az volt, hogy “ha nem elég jó a fotód, nem voltál elég közel”.
| Neue Galerie New York épülete és Ronald Lauder |
Az International Center of Photography épületétől néhány sarokkal északabbra található a Neue Galerie New York épülete, melyet egy műkereskedővel közösen Ronald Lauder alapított. A gyűjtemény a 20. századi német és osztrák szépművészetet mutatja be, többek között Klimt, Schiele, Klee és Kandinszkij alkotásait láthatjuk itt. A földszinten régi bécsi kávézók hangulatát időző kávéház üzemel. Ronald Lauder édesanyja Estée Lauder, a felsőkategóriás kozmetikamárka megalapítója volt, aki Magyarországról vándorolt ki. A neves üzletember Budapesten is letette a névjegyét, neki köszönhetjük ugyanis a budapesti Gundel fényűző felújítását.
New York előkelő múzeumai közt, a Central Parktól keletre eső városrészben áll a Whitney Museum of American Art fordított piramisra emlékeztető épülete, a 20. és 21. század amerikai művészetének lelőhelye. Az épület a világhírű magyar építész, Breuer Marcell zseniális alkotása. Breuer Marcell neve elsősorban bauhaus bútorokról ismert, a neves Bauhaus mester, Walter Gropius tanítványa volt. Bécs, Párizs, Dessau és Berlin után New Yorkba költözött, és itt az akkor már neves építészt elárasztották megbízásokkal – ezek egyike a különlegesen megoldott Whitney múzeum. Bármily kicsi is volt a rendelkezésére álló hely, a múzeumot nem közvetlenül a járda mellé tervezte, hanem hagyott egy helyet egy kis kertnek, ahova szobrokat helyezett fel. Az emeletek viszont kiugranak, így azok végül mégis kihasználták a helyet, ráadásul védelmet nyújtanak a szobroknak az eső ellen.
| Whitney Museum of American Art és Breuer Marcell (Fotó: Dee Dee Lim/Flickr) |
A Central Park West sugárúton két hasonló, pompás art deco stílusú ikertornyos épület áll: a San Remo és az Eldorado. Ezek a világválság előtti utolsó pillanatokban, 1929 és 1931 között, a magyar származású Emery Roth (Róth Imre) tervei alapján épült felhőkarcolók a mai napig a legkeresettebb lakóhelyek közé tartoznak – híres egykori és jelenlegi tulajdonosaik közt található Dustin Hoffman, Paul Simon, Demi Moore, Steven Speilberg és Marilyn Monroe is. Emery Roth jó nevű építészirodáját fiai vitték tovább, Emery Roth and Sons néven, az ő alkotásuk többet között Manhattanben számos jól ismert felhőkarcoló, például a MetLife Building vagy a General Motors Building.
| A San Remo és Róth Imre |
Mennyei: New York-i sajttorta eperrel
Híres filmes helyszínek New Yorkban
New York éjszakai pillangói