Évszázadokkal ezelőtt még kétségkívül nagyon nehézkes lehetett megtenni egy-egy ilyen utat egy szál tarisznyával, fák tövében éjszakázva, de ma már sokkal kényelmesebb végiggyalogolni a több száz, vagy esetleg több ezer kilométert, hiszen az utak mentén számos szálláshely segíti az utazókat az időközben kialakult településeken. Azonban így is nagy fába vágja a fejszéjét, aki nekivág valamelyik útnak, hiszen nem kevés kitartás és állóképesség kell ahhoz, hogy fizikailag és lelkileg is kibírja a hetekig, hónapokig tartó vándorlást.
El Camino, a belső béke útja
Az El Caminoként, vagy magyarul Szent Jakab útként ismert útvonal Franciaországból a spanyolországi Santiago de Compostelába vezet, és nagyjából 900 kilométer hosszú. Áthalad a Pireneusokon és végül a Santiagóban található katedrálisba vezet, ahol Szent Jakab nyugszik. A helyes útvonalat mindenhol azonos szimbólummal, kagylóval jelzik. Jeruzsálem és Róma mellett ez a világ legfontosabb és legnépszerűbb zarándokútja, amely már több mint ezer éve ismert.
A világ egyik leghosszabb vándorútja, amelyet általában egyedül tesznek meg a vállalkozó szelleműek, hiszen az út lényege a csendes elmélyülés, a belső lényünkre és békénkre való rátalálás. A vándorút során a legenda szerint nemcsak megfelelő önismeretre tehetünk szert, hanem állítólag minden túrázó találkozik valakivel, szinte sorsszerűen, aki egy életre szóló bölcs tanítással látja el.
A múlt nyomdokában a Via Francigenán
A Rómába vezető Via Francigena az egyik legismertebb, gyönyörű helyszíneken átvezető zarándokút, amely az angliai Canterburyből Franciaországon és Svájcon át az olasz fővárosba visz. Az út több mint ezeréves, teljes hossza pedig nagyjából 1700 km. Egykor szinte kizárólag apátságokat érintett, ma viszont már a 80 kisebb-nagyobb szakaszból álló út átvezet több nagyvároson és pihenőponton is. Az út története egyébként az, hogy Canterbury érseke, Sigeric a 900-as években gyalog zarándokolt egészen Rómáig, hogy XV. János pápától átvegye az érseki kinevezéshez tartozó jelvényét. A Via Francigenán az ő útvonalának állomásait járhatjuk be, csodálatos vidékeket megismerve, persze ma már sokkal komfortosabb körülmények és lehetőségek között, mint régen.
A vikingből lett hittérítő útja: a Szent Olaf út
Varázslatos tájakon visz keresztül a Norvégiában található Szent Olaf út, amelynek során megismerhetünk sok mindent, ami a skandináv kultúrához és természeti kincsekhez tartozik. Az Oslóból induló és Trondheimbe vezető utat már a középkorban használták. A 641 kilométeres út Szent Olaf, a vikingből lett norvég király hittérítő állomásait érinti, ugyanis ő vezette be a keresztény hitet az országba, és személyesen térítette a lakosságot. Tevékenysége azonban nem mindenkinek tetszett, és végül háború robbant ki, amelyben életét veszítette. Földi maradványait Trondheimben helyezték el, és katedrálist építettek az emlékére, ahová évente manapság is több százezren zarándokolnak el, lélegzetelállítóan szép, szinte mesebeli tájakon keresztül.
Eltűnt korok nyomában a Lükiai úton
A törökországi Lükiai út a világ egyig legszebb gyalogos vándorútja, Fethiyétől Antalyáig vezet, természeti és történelmi csodák sorával találkozhatunk rajta. Több ezer éves ókori emlékek, régészeti lelőhelyek, eltűnt városok és templomok nyomai idézik a letűnt korok varázslatos hangulatát. Az út sűrű erdővel borított, tengerparti részén vezet át, ahol egyszerre élvezhetjük a múlt kultúráját, és gyönyörködhetünk a csodálatos tájban. Az ókori városok nyomait és a mai útvonalat Charles Fellows brit kalandor fedezte fel az 1800-as években, ez akkoriban óriási szenzációnak számított. A hegyvonulatok, sziklacsúcsok, vízmosások, tengerparti és erdős részek, az ókori emlékek megismerésével együtt felejthetetlen élményt nyújtanak az úton végigvándorló turistáknak.
Magyarországot is átszeli a Mária út
A Mária út Közép-Európa egyik legnépszerűbb zarándokútja azok körében, akik a keresztény vallás történetében szeretnének elmélyülni. Az út ugyanis a Kárpát-medence Mária-kegyhelyeit köti össze. Egyik irányban az Ausztriában található Mariazelltől a Romániában lévő Csíksomlyóig, másik irányban a lengyel Chestochowától a Bosznia-Hercegovinabeli Medugorjéig terjed. A legtöbben gyalog indulnak neki az útnak, de mivel óriási távolságokról van szó, sokan inkább kerékpárra vagy lóra ülnek. Mindkét irányban nagyjából 1400 km-t kell megtenniük az erre vállalkozóknak, gyalogosan 60 nap alatt járható be az út. A zarándoklat során számos kulturális látnivaló, természeti érték megtekinthető, felfedezhető a Kárpát-medence népeinek történelme, és megismerhetők a hagyományaik. Az útnak számos magyarországi állomása is van, többek között Kőszeg, Celldömölk, Esztergom és Budapest.
