Hol szálljunk meg a Bledi-tónál?
A Bledi-tóról nem árt tudni, hogy Szlovénia egyik legfelkapottabb turistacélpontja, így a tó környéki szállások – rengeteg van belőlük a luxushoteltől az apartmanokon át a hostelekig – nem épp pénztárcabarát árakkal dolgoznak. Azért háromcsillagos apartmanokat a nyári szezon előtt még el lehet csípni két éjszakára negyvenezer forint környékén, de az árak jellemzően e fölött vannak, és ha megelégszünk a kempinggel, ezen is spórolhatunk. Akinek fontos az ár, jobban jár, ha nem közvetlenül Bled városában, hanem a tőle nagyjából öt kilométernyire található Bohinjska Belában néz körbe, ahol már sokkal barátságosabbak az árak, és a környezet ott is gyönyörű. Aki ragaszkodik egy tó közelségéhez, de azért spórolna is, annak ott van a Bledtől nagyjából 25 kilométerre található Bohinji-tó, ahol még olcsóbban lehet szállást találni, és a kilátás ugyanolyan szép, mint Bledben, csak kevesebb a turista.
Péntek
A gleccserek formálta Bledi-tó – ha szigorúan ragaszkodunk Bled városához és a mellette fekvő tóhoz – az a hely, ahol a főbb látványosságok kipipálására bőven elég egy nap, de igazából olyan varázslatos a környék, hogy napokat át lehet lazulni arrafelé. Ha megérkeztünk, nem árt itt kezdeni az ismerkedésünket a környékkel. Amíg még frissek vagyunk, fel lehet mászni a Bled városa fölött egy sziklás dombon álló középkori várba. Kocsival is fel lehet menni, de inkább a kalandos és lépcsős gyaloglást ajánlom, mert sokkal hangulatosabb. Kb. 15-20 perc alatt felérhetünk, a kilátás fentről gyönyörű a tóra és a városra, de a belépőt a várba nyugodtan spóroljuk meg magunknak, mert a semmi különös kategóriába tartozik.
Ha lejöttünk onnan, akkor pihenjünk meg a város leghíresebb szállodája, a Park Hotel nagy, teraszos kávézójában, melynek krémese legalábbis országos hírű, és fennállásuk során több milliót készítettek már belőle. Egyébként olyan, mint egy jó franciakrémes, aminek nem csokis a teteje.
Ezután sétálhatunk egy nagyot a tó körül, ami egyáltalán nem olyan megerőltető, lévén másfél-két óra alatt lazán körbejárható, és eszméletlenül hangulatos, főképp a főúttól távolabb eső része. Ha még bírjuk szuflával – és miért ne bírnánk? –, akkor jöhet egy kis csónakázás a tó közepén található Bled-szigetre, ahol a bájos Szűz Mária búcsújáró templom áll, melynek a tornyába felmászni afféle népszokássá vált.
A tónak több pontjáról is megközelíthetjük a szigetet, ugyanis sok helyütt lehet csónakokat bérelni (egy óra 15 euró, minden további megkezdett óra plusz 8 euró), de aki nem ennyire kalandvágyó, az elvitetheti magát a menetrend szerinti csónakjáratokkal is, ahol nem neki kell eveznie, és fejenként 11 euróba kerül. Ha még marad erőnk/időnk, egy rövid túrázással felmászhatunk valamelyik tó körüli dombra (Ojstrica, Straza…) a tájban gyönyörködni.
Ezután nincs más hátra, mint egy finom vacsora. Bled nem éppen az olcsó éttermeiről ismert, a választék nagyjából az olasz és a német konyha (a pizzától a sült kolbászig és a rántott húsig) határmezsgyéjén mozog, és az olcsó turistamenük fogalmát hírből sem ismerik. A halételek szerelmeseinek az Ostarija Peglez’nt, a hagyományosabb konyhaért rajongóknak pedig a Sova éttermet ajánlom, de ha az ár a döntő szempont, akkor autózzunk el Bohinjska Beláig, ahol a Batist étteremben a bledi árak feléért ehetünk gigantikus méretű töltött rántott húsokat kiábrándító sramli zene kíséretében.
Hogyan juthatsz el Bledbe?Bledbe Magyarországról tömegközlekedést használva átszállás nélkül eljutni egyenlő a lehetetlennel. Busszal és vonattal is Zágráb vagy Ljubljana lehet az első cél, ahonnan már lehet egyenes járatokat találni a Bledi-tó (keressük a Bled Lesce állomást, ami kb. négy kilométerre van a tótól) irányába. Busszal szinte minden esetben hosszabb a menetidő, míg vonattal nagyjából 10-11 óra alatt teljesíthető a táv, és a jegy másodosztályon egy irányba kicsit kevesebb, mint száz euró. Bár ez is egy opció, jelen esetben jó szívvel inkább az autót ajánlanám. Nemcsak azért, mert olcsóbb, és a Budapest és Bled közti kicsit több mint ötszáz kilométeres távolságot lazán meg lehet tenni öt óra alatt az M7-esen közelítve, hanem azért is, mert a környék egymástól távol eső látnivalóinak eléréséhez nem árt az autós segítség. Persze biciklisek előnyben, feltéve, ha bírják a dombon felfelé tekerést (bicikli szinte minden sarkon bérelhető). |
Szombat
Szombaton érdemes elautózni a Triglavi Nemzeti Park legnagyobb tavához, a Bohinji-tóhoz, ami nagyjából 25 kilométerre fekszik Bledtől, és már az odavezető út annyira festői, hogy autókázás közben is totális relaxállapot lesz rajtunk úrrá. Míg a Bledi-tavat dombok, a bohinji testvérét hatalmas hegyek veszik körbe, és messze nincs annyira körbeépítve, mint amit Bledben megszokhattunk. Egyedül a két végében található két falu, Ukanc és Ribcev Laz, bár az előbbi inkább csak apartmanok és hotelek gyűjtőhelye, nem egy élő és lélegző település. Ennek köszönhetően sokkal kevesebb itt az ember, mint Bledben, és így sokkal természetközelibb a táj.
A túránkat érdemes Ribcev Lazban kezdeni. A hegyi kecske szobra nagy turistakedvenc, de a falu igazi jelképe a település partján található a Keresztelő Szent János-templom és az ahhoz vezető festői hidacska, melynek közepén állva egészen pazar kilátás nyílik a tóra.
Ha a templom melletti ösvényen tovább megyünk, nagyjából 15 percnyi séta után egy zöld mezőre bukkanhatunk a tó partján, amire okos emberek napozópadokat telepítettek, és ha találunk egy szabadon lévőt, akkor nagyokat lazíthatunk ott a tavaszi napsütésben. Bátrabbak akár a teljes tavat is körbejárhatják, de ez bő négy-öt órás elfoglaltság, szóval csak a kitartóaknak ajánlom.
A komolyabb kalandok előtt érdemes kicsit erőt gyűjteni egy bőséges ebéddel. Az éttermek választéka itt nem túl gazdag, de vigasztalódhatunk azzal, hogy bárhol ehetünk errefelé egy igazán frankó, vékony tésztájú, csodálatos pizzát. Ezután jöhet a felvonó a Vogel-hegyre. Tizennégy euróért cserébe négy perc alatt 1500 méter magasan találhatjuk magunkat egy síközpontban, ahonnan egészen lenyűgöző kilátás nyílik a tóra és a környező hegyekre.
Amikor mi mentünk, akkor odalent tombolt a tavasz, fent pedig erősen télies volt az idő, és mindent hó borított, szóval készüljünk fel a nagy hőmérsékleti különbségekre. Fent csodás helyen fogyaszthatunk el egy jó kávét vagy egy szendvicset, nem érdemes kihagyni.
Ha teljes élményre vágyunk, akkor nem hagyjuk ki a Slap Savica-vízesést sem a célpontjaink közül, ami pár kilométernyi meredek autózásra található a tótól, és nagyjából 500 lépcsőfokot kell hozzá felmenni, de minden szenvedést megér a fenti látvány.
A parkolásra és a pisire a gatyád is rámehet!A Bledi-tavat és környékét imádják a szlovénok, ahogy a horvát, német, osztrák és az amerikai turisták is, és ezt a helyiek ki is használják. Ha lehet, próbáljunk olyan szállást találni, ami mellé jár ingyen parkolóhely, ugyanis ennek hiányában ingünk-gatyánk rámegy a parkolódíjakra. A tópart közvetlen közelében két eurót is elkérnek egy óráért, ráadásul maximum kétórányi parkolást engedélyeznek. Kicsit beljebb hasonló áron már több órát is eltölthetünk, de a kemping környékén, valamint a Park Hotel mögötti úton egy kissé elrejtett parkolóban akár napi öt euróért is parkolhatunk, ha vagyunk olyan szerencsések, hogy találunk üres helyet. Az ingyenes parkolás errefelé nagyjából az álom kategória: valaki hallott már róla, hogy valakinek egyszer sikerült. A Bohinji-tónál az árak kicsit barátságosabbak, és már 1/1,5 euró környékén találhatunk parkolóhelyet, de itt még az eldugott erdei parkolóhelyekért sem átallnak pénzt kérni. Nagyjából hasonló a felfogás a nyilvános WC-k esetében is: egységáron mindenhol 50 centért pisilhetünk a környéken. |
Vasárnap
Nem akarok a nagy bölcs szerepében tetszelegni, mivel alaposan benéztem a dolgot, és amikor április első hétvégéjén Bled környékén jártam, kiderült, hogy a híres Vintgar-szurdok még zárva tart, és csak húsvét után lesz látogatható. A személyes élménybeszámoló a témában így sajnos elmarad, viszont igazságtalan lenne kihagynom Bled környékének egyik legikonikusabb látnivalóját, ahová mindenképp érdemes elmenni annak, aki arrafelé jár. A fából kialakított járdákon és hidakon körbejárható szurdokon 1600 méter hosszan folyik át a Radovna folyó, és itt található Szlovénia legmagasabb folyami zuhataga. A hely különleges klímája miatt a szurdok növényzete is különbözik a környéken tapasztalt élővilágtól.