A borospincéken túl: ennyi csodát rejt Etyek

Etyeken sokszor megfordultam már, ám valamennyi látogatásom főszereplője a bor volt – egészen eddig, Nyáry Tamás túravezető ugyanis megmutatta, hogy a borospincéiről és a piknikjéről híres kis településen rengeteg a látnivaló. A Magyar-kút–Zámori-völgy–Öreg-hegyi pincék–etyeki kilátó–Szépvölgy–Gasztrosétány–boti kápolna–boti horgásztó útvonalon ezúttal is 14 kilométert gyalogoltunk.

Budapesttől mindössze 25 kilométert kell autózni ahhoz, hogy a borairól és gasztrofesztiváljáról híres Fejér megyei településre eljussunk, és megtapasztaljuk, hogy piknik és borkóstolás nélkül is mesés kirándulóhely Etyek.

Túránkat a falu egyik legfontosabb pontjától, a Magyar-kúttól indítottuk, ami évszázadokon át gondoskodott a terület ivóvízellátásáról, de csak múlt időben: aki a túra elején itt töltené meg kulacsát, annak előre szólunk, hogy mára a kútból érkező víz fogyasztásra nem alkalmas, a műtrágyázás elterjedése a forrás vízére is hatással van.

A Magyar-kúttól egy karnyújtásnyira látható a Kálvária-domb, ahol a Szent Vendel szobor, a három kereszt és a mozaikkal kirakott stációk nyújtanak meghitt látványt a falu szívében. Innen indultunk tovább a Zámori-völgy irányába, hogy belevesszünk a zöld csendbe és a végeláthatatlan napraforgóföldekbe.

Mint túravezetőmtől megtudtam, a vidéken már az Árpád-házi királyok idején termesztettek szőlőt. A török hódítás idején a vörösbor iránt volt nagy a kereslet, később, az 1800-as években azonban már egyre több fehérborszőlőt szaporítottak, amihez a klíma – a rengeteg napsütés, a szárazság – és a karakteres talaj tökéletes alapfeltételeket garantált. Nem véletlen, hogy az évtizedek során a terület történelmi borvidékké fejlődött, szőlői – chardonnay, sauvignon blanc, szürkebarát, királyleányka, rajnai rizling – pedig nemcsak a Törley pezsgőnek, hanem az egyre nevesebb etyeki boroknak is alapanyagai lettek. 

A völgy után újra a település felé vettük az irányt, hogy csodás panorámában legyen részünk az etyeki kilátóból, ahonnan az Etyeki-dombságra és az azt körülölelő szőlőterületekre lehet(ne) rálátni. Pechünkre a kilátó felújítása még mindig tart, de cserébe a lábánál megannyi csodás pincészet és borgazdaság fekszik; kárpótolnak a kihagyott panorámáért.  

A pincéket, borászatokat és vendéglátó egységeket nem egy helyen, hanem a falu több pontján kell keresni, méghozzá Körpince, Kecskegödör, Öreghegy, Újhegy-Szépvölgy néven. Az autót érdemes az erre kijelölt parkolóhelyeken hagyni, az útviszonyok ugyanis nem ideálisak. 

A kilátótól a Szépvölgy felé vettük az irányt, hogy megnézzük, milyen a Gasztrosétány, ha nem hömpölyög rajta az Etyeki Piknikre érkező tömeg. 

A szomszédos Bot vagy Bot-puszta nevű községet még 1927-ben csatolták a faluhoz, ám 1945-ben az oroszok megszállták a magaslatot, és közel negyven évig katonai bázisként szolgált, 1987-re pedig teljesen elnéptelenedett. Az etyeki túra egyik kötelező megállója, a boti kápolna is itt található, története a tatárjárás előtti időkben kezdődött. A kis építményt számtalanszor lerombolták, majd újjáépítették, és bár ma nem üzemel, méltóságteljesen fehérlik a dombtetőn. 

A vidék egyik legszebb látványossága a kápolna „mögött” található horgásztó, ami nemcsak a pecásoknak nyújt örömöt. A 17 hektáros tavat még az 1970-es években létesítették a pezsgőgyár számára, hogy a tó vizéből öntözni tudják a hatalmas szőlőterületeket. A tavat a Magyar-kút forrása táplálja. 

A túra utolsó állomásától, a tótól újra a falukút felé vettük az irányt, hogy autóba üljünk, és felkeressük néhány pincészetet, mert hát Etyeket bor nélkül elhagyni elég nagy vétek. 

Nézd meg, mely túraútvonalakat jártunk be eddig!

• Az outleten túl: 7 káprázatos kirándulóhely Biatorbágyon – Tovább>>>
• Pilis: a magyarok spirituális töltőállomása – Tovább>>>
• Vérteskozma, a nyugalom ékszerdoboza – Tovább>>>
• Ha nehéz a lelked, a Börzsöny meggyógyítja – Tovább>>>
• Nagy-Kevély: a hegy, amelyik télen olyan, mint a mennyország – Tovább>>>
• Egy kis magyar zsákfalu, amit a medvehagyma virágzásakor látni kell – Tovább>>>