Utazás

Pilis: a magyarok spirituális töltőállomása

Aki kimerült, lemerült, elfáradt, és úgy igazán tele van nála a padlás, a Pilisben töltőre teheti magát. Mindegy, hogy spirituális lélek, vagy távolabb nem is állhatna ettől, a végeredmény egy és ugyanaz, itt túrázni igazi léleksimogató élmény. Kesztölci indulással ezúttal is egy rövidebb, 10 kilométeres szakaszt jártunk be.

A Biatorbágyot ölelő mesés útvonalak, a Nagy-Kevély csúcsa és a Börzsöny zarándokútja után Kesztölc felé vettük az irányt Nyáry Tamás túravezetővel, hogy a zöld jelzés mentén bejárjunk egy 10 kilométeres szakaszt, és elérjük a Fekete-hegyi kulcsosházat, a Pilis-nyereg emlékművet, a Kémény-sziklát, végül pedig a klastrompusztai pálos kolostor romjait. Ez az útvonal komótos, fényképezős tempóban körülbelül négy órába telik. 

Kesztölc határában (Fotók: Czvitkovits Judit)

Ha a Pilisről esik szó, a legtöbben Dobogókő, a Föld szívcsakrája felé veszik az irányt, pedig az „erő” érezhetően az egész vidéket bejárja. Anélkül, hogy túlmisztifikálnánk az érzést, már Kesztölc utcáin szinte tapinthatóvá válik a nyugalom, az iskolából, munkából hazafele szállingózó emberek nemcsak kedvesek, de előre köszönnek (!), a település határában húzódó hegyvonulat pedig mágnesként húz. A java pedig csak ezek után jön: kövér horizont, tavaszillatú levegő, erőtől duzzadó fák és százszázalékos koncentrációjú béke. Nem véletlen, hogy rengetegen futnak, jógáznak, meditálnak, túráznak itt. 

Kesztölc határában

Autónkat Kesztölcön hagytuk, majd a település mesekönyvbe illő házacskái között elindultunk a hegység irányába. Túravezetőmtől megtudom, az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend még a 13. században a Pilisben, az itt élő remetékből szerveződött. Bár nem rendelkeztek hatalmas földbirtokokkal, a rend tagjai gazdálkodtak, zöldséget és gyümölcsöt termesztettek, malmot működtettek, a böjt miatt halastavat tartottak fent, szőlőt telepítettek. Első templomukat és kolostorukat a közelben, Klastrompusztán építették fel. 

Pálos gyógy- és fűszerkert

A középkori kolostorok kertjeiben – így a pálosoknál is – a zöldségek és a gyümölcsök mellett gyógynövényeket is termesztettek, amit nemcsak önmaguk gyógyítására, de a hozzájuk érkező átutazók, zarándokok számára is gondoztak. Egy 14. század végi, IV. Vencel cseh király számára készült – a gyógynövények használatát leíró, több mint száz rajzzal kísért – latin nyelvű kézirat egyik bejegyzése szerint a pálosok jól ismerték a gyógynövényeket és azok használatát. A kódexet ma Rómában őrzik, de a 15. században Budán, Mátyás király könyvtárában és Budaszentlőrincen, a pálosok főkolostorában volt. A ma is látható pálos gyógy- és fűszernövénykert ezeket a régi időket idézi meg.

Fekete-hegyi kulcsosház, Pilis

Első célállomásunk az  574 méteres magason fekvő fekete-hegyi kulcsosház volt, ahol nemcsak megszállni nagy élmény, de a sűrű erdőség után olyan váratlan panoráma terül el az ember szeme előtt, hogy alig bír továbbindulni. A házat még 1933-ban építették, kiállta a második világháború próbáját, mai modern formáját pedig 2014-ben nyerte el, miután a Pilisi Parkerdő Zrt. 25 millió forintos beruházással felújította. Előzetes helyfoglalással a tizenkét férőhelyes szállást bárki igénybe veheti az év bármely napján. 

Pilis, Esztergomi látkép

„Mivel csak vendégek vagyunk a természetben, ennek megfelelően kell viselkednünk” – írja a ház mellett található információs tábla.  

A fekete-hegyi kulcsosház házőrzője

A gondnokok közül a legendás Gizi néni neve teljesen egybeforrt a turistaházzal.

A Pilis-nyereg emlékmű mellett

Jó tanács: aki mostanság tervezne pilisi túrát, számoljon a sárral, néhol igazi dagonyával, a hó olvadása ugyanis számtalan helyen fellazította a területet. 

A Pilisben fellelhetőek a Piliscsabai Természetjáró Egyesület „Pilisi vándorlás” túrájának pecsétjei is. A túra célja, hogy minél több emberrel megismertethessék a Pilist és a Visegrádi-hegységet. Aki az összes pecsétet begyűjti, igazi pilisi vándornak mondhatja magát. 

Favágókunyhó a Pilisben

A geocaching az országnak ezt a részét is elérte, megannyi geoláda várja a lelkes túrázókat. A játék lényege, hogy a nyilvánosan elérhető földrajzi koordináták alapján, GPS segítségével fel lehet kutatni a kis dobozokat, amelyekben egy kód, néhány tárgyi emlék és egy üzenőfüzet található. ( Magyarországon az első geoládát 2001-ben helyezték el, mára azonban már sok ezer láda koordinátáit találhatjuk meg a világhálón). 

A Pilisben minden apró részlet azt üzeni, közeleg az igazi tavasz: bátor rügyek, zöld hajtások jelzik, jön az igazi felmelegedés. 

Az ideérkező túrázók tudják, itt lenni nemcsak a természetjárás miatt éri meg nagyon, de a Pilis lankáin termő szőlőből készült borok miatt is, amelyekről a kesztölci háromszáz pincéből álló pincesor is árulkodik. Mivel a dolomit és mészkő a szőlőtermesztés egyik fő alapja, a Pilis az egyik legtökéletesebb helyszín a bortermeléshez. Aki tehát nem szeret túrázni, és a feltöltődés más módját keresi, foglaljon helyet az egyik borteraszon, és próbálja ki, milyen a helyi merlot vagy a zöldveltelini!

 

Nyáry Tamás 2003 óta túravezető, célja, hogy a vándortúrázás hagyományait felélessze Magyarországon, és hazánk rejtett látványosságait és rejtett természeti kincseit minél több embernek megmutathassa. Országjáró túráira hétről hétre mi is jegyet váltunk. 

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.