Jókora – és elég aggasztó – késéssel, de csak eljöttek azok a napok, amikor az ember ki sem akarja tenni a lábát az utcára az időjárás miatt. Mit lehet kezdeni ilyenkor? Nos, egy kis eszképizmus belefér: nekiállhatunk mondjuk gondolkodni rajta, hogy hova megyünk majd, ha megint megéri nemcsak kilépni a kapun, de akár utazni is – vagy egyszerűen el is ábrándozhatunk a dologról minden komoly szándék és valódi tét nélkül, hogy feldobjuk magunkat a hirtelen jött szürkeségben (elvégre van élet a cicás gifeken túl is). De ha már olyan aggasztóan lassan jött meg a rossz idő, ami ilyesmire késztet, gondolkozzunk valami környezetbarátban – hiszen az eszképizmusból is megárt a sok –, és hagyjuk a repülőt meg az autót: voksoljunk inkább a vonatra. Amúgy is az a leghangulatosabb, a legszebb járatok pedig egyenesen olyat tudnak, amit semmilyen más közlekedési eszköz: magát az utat teszik élménnyé. Íme hét példa Európából.
Bernina-vasút
Honnan hová? Chur, Davos vagy St. Moritz (Svájc) ⟷ Tirano (Olaszország)
Az mennyi is kilométerben? A pálya teljes hossza 122 km.
Mennyi időt kell rászánni? A teljes út négy óra.
És mire lehet készülni? 55 alagútra, 196 hídra és viaduktra (köztük a brusiói spirálviaduktra) és helyenként 7 százalékos meredekségű pályára egy hegyes-völgyes világörökségi helyszínen – az út mentén pedig nagyjából mindenre a festői falvaktól a hófödte hegycsúcsokon át a nyakukban kolomppal legelésző tehenekig. Ja, és hatalmas panorámaablakokra.
Semmeringi vasút
Honnan hová? Gloggnitz ⟷ Mürzzuschlag (Ausztria)
Az mennyi is kilométerben? 41.
Mennyi időt kell rászánni? Háromnegyed óra alatt megvan.
És mire lehet készülni? Az első vasútvonalra, amit világörökséggé nyilvánítottak. Az 1854 óta működő Semmeringbahnt eleve tájépíteszeti igénnyel hozták létre, ma pedig már gyalogösvény is fut mellette, vagyis túrázással is kombinálható a vonatozás. Már ha kell kombinálni valamivel a többek közt egy majdnem másfél kilométeres alagúton és néhány kétszintes viadukton is átfutó pályát, amely Ausztria egyik legszebb vidékén halad végig.
A semmeringi vasút a hegyek között (Fotó: Wikipedia)
West Highland Line
Honnan hová? Mallaig vagy Oban ⟷ Glasgow (Skócia)
Az mennyi is kilométerben? Mallaigtól Glasgow-ig 260 km.
Mennyi időt kell rászánni? Maga az út 5 óra, de kínálnak négynapos kirándulásokat is a vonalra.
És mire lehet készülni? Glasgow-n túl például az Arrochar-Alpok csúcsaira, az Egyesült Királyság legmagasabb hegyére, a Ben Nevisre, a dalban is megörökített Loch Lomondra és a Kilchurn-kastélyra. Na meg a Corrour nevű állomásra, ami onnan lesz nagyon ismerős, hogy a Trainspottingban is szerepelt. És a Glenfinnan-viaduktra, ami még ennél is nagyobb karriert futott be: ezen halad át a Roxfort Expressz a Harry Potter-filmekben. Mugli ennél többet aligha kívánhat.
Flåmsbana
Honnan hová? Flåm ⟷ Myrdal (Norvégia)
Az mennyi is kilométerben? 20,2.
Mennyi időt kell rászánni? Szűk egy órát.
És mire lehet készülni? Egy olyan vonatra, ami ma már szinte kizárólag turistalátványosságként funkcionál, annak viszont olyan jó, hogy az ország harmadik legnépszerűbb attrakciója az utazók körében. Mondjuk ez nem is csoda: azon a 20 kilométeren 863 métert emelkedik a világ legmélyebb fjordjában, 2 méterrel a tengerszint felett található Flåm és a 865 méteren fekvő Myrdal állomás között, és útközben külön megáll a Kjosfossen-vízesésnél, ahol nyaranta, a főszezonban még arra is van érkezés, hogy egy piros ruhába öltözött nő eljátssza az utasoknak a norvég népmesék híres erdei tündérét, a huldrát.
Gleccser-expressz
Honnan hová? Zermatt ⟷ St. Moritz (Svájc)
Az mennyi is kilométerben? 291.
Mennyi időt kell rászánni? Jó hét és fél órát.
És mire lehet készülni? Ahogy az talán már a távolság és a menetidő viszonyából is feltűnt, a világ leglassabb expresszvonatára. Hegyek között ez már csak így megy – van, ahol fogaskerékkel is kapaszkodnak a szerelvények –, de ahogy az már csak lenni szokott hegyek között, bőven van mit nézni is: például a Furka- és az Oberalp-hágót, a Landwasserviaduktot, vagy mondjuk Zermattnál egész Európa egyik legmagasabb hegyét, a minimum tiszteletet parancsoló, de inkább félelmetes Matterhornt. Mindez amúgy télen sem piskóta:
A Gleccser-expressz télen (Fotó: Wikipedia)
Rajna-balpart vasútvonal
Honnan hová? Köln ⟷ Mainz (Németország)
Az mennyi is kilométerben? 181.
Mennyi időt kell rászánni? Akár három óra alatt is meglehet az út.
És mire lehet készülni? Ez alapvetően nem turistalátványosság, hanem egy rendes vasútvonal (mégiscsak Németországban járunk), de hát mit lehet tenni, ha egyszer végig olyan szép tájakon és településeken keresztül vezet a Rajna völgyében, hogy az felér egy szervezett kirándulással? Amúgy meg a személyforgalom javát ma már amúgy is inkább a Köln–Frankfurt nagysebességű vasút bonyolítja le, szóval ezen a – nem mellesleg így is rettenetesen túlterhelt, és emiatt kívülről igen zajos – vonalon nyugodtan hátra lehet dőlni, és bámulni kifelé az ablakon, miközben a természeti szépségek mellett az épített környezet csodáiból is elég komoly dózist kapunk, hiszen áthaladunk egy sor városon Bonntól Koblenzen át Bingenig.
A Rajna-balpart vasútvonal (Fotó: Profimedia / Alamy)
Inlandsbanan
Honnan hová? Kristinehamn ⟷ Gällivare (Svédország)
Az mennyi is kilométerben? 1288.
Mennyi időt kell rászánni? A nettó menetidő úgy 19 óra.
És mire lehet készülni? A legkompaktabb Svédország-élményre, hiszen a járat nagyjából az ország háromnegyedét átszeli hosszában. Az Inlandsbanan valójában egyébként két szakaszból áll, Östersund és a végpontok között egy-egy külön szerelvény ingázik, és ma már – a teherszállítást leszámítva – nem is nagyon szolgál mást, mint turisztikai célokat, de ezen a téren piszok erős: áthalad az Északi sarkkörön (sőt ezen a ponton meg is áll egy kicsit), a főszezonban látható róla útközben az éjféli nap, télen meg a sarki fény, ráadásul a sínek mellett gyakran pillanthatunk meg vadállatokat, és még múzeumi megállókat is beiktattak a vonalba. A fedélzeten pedig utaskísérők, eszem-iszom, wifi és minden más nyalánkság is várja az utasokat.
(Eurail / Medium.com / Wikipedia / Lonely Planet)
Kiemelt kép: A Gleccser-expressz a Landwasserviadukton Svájcban (Fotó: Wikipedia)