A villachi adventi vásárhoz közel üldözték James Bondot – bejártuk a téli Karintiát

Az osztrákok komolyan veszik a karácsonyt, városaik díszben pompáznak, a villachi adventi vásár messze földön híres. Karintia viszont egy „szimpla” vásárnál többet tud télen: síelhetsz, korcsolyázhatsz (még a városban is), vagy degeszre tömheted magad a helyi fogásokkal. És utána nézheted a Villach városán keresztül tekergő Drávát:

Túl a panorámán

Végy 1 kiló túrót, feleannyi főzőburgonyát, némi hagymát, sót, borsot, fokhagymát, egy adag snidlinget és petrezselymet. Morzsold össze a túrót, pirítsd le a hagymát, főzd meg a krumplit, törd szét, és keverd össze a többi hozzávalóval. Ha megvagy, fogj fél kiló lisztet (ha lehet, BL80-as kenyérlisztet – a szerk.), 2,5 deciliter vizet, 5 evőkanál olajat vagy zsírt, némi sót, és gyúrj belőlük tésztát. Tíz perc pihentetés után nyújtsd ki, vágj belőle négyzeteket, tegyél a közepükbe tölteléket, sodord meg a szélüket, és főzd ki őket tíz perc alatt. Aztán edd meg

– mondaná a karintiai nagymamád, ha lenne. A karintiai töltött tésztatáska a régió egyik jellegzetes étele. Annak ellenére, hogy macerásnak tűnik elkészíteni, egyáltalán nem nehéz, sőt annak ellenére, hogy viszonylag tömör ételnek tűnik, a második falatnál rájössz, hogy nem az. Könnyed, mint Karintiában minden.

Karintia Ausztria talán legszerencsésebb tartománya. Minden olyan természeti adottsága megvan, ami az északibb régióknak (értsd: magas hegyek, tavak, sípályák, túrautak), csak jóval több a napos óra, mint „odafent”. A tartomány Olaszországgal és Szlovéniával határos, a lakosok mentalitásába beférkőzött az osztrák mellé némi délies vendégszeretet is. Karintia turizmusa négy évszakos, decemberben pedig – hűen a helyi szokásokhoz – a falvak és a nagyobb városok, azaz Klagenfurt és Villach is az adventet ünneplik. Nincs két hete, hogy Villachban jártunk, ahol a belváros utcáin hosszasan tekereghetsz a bódék és a hütték között. Az egyensöntéseket a régió ismert turisztikai helyszíneiről nevezték el, mindezt azért, hogy ha két ember találkát beszél meg, akkor pontosítani tudják, mondjuk úgy, hogy „figyelj, hatra odaérek, addigra légyszi, kérj egy forralt bort nekem a Faakersee hüttében”. A vásár 1981-ben indult útjára, 2011-ben pedig a városvezetés úgy döntött, hogy túlnövesztik a városlakók szórakoztatásán, és turisztikai attrakciót csinálnak belőle. Sikerült. „Már áprilisban megkezdjük a szervezést, hogy november végén zökkenőmentesen induljon a vásár – mondja Kathrin Hassler, a Stadtmarketing Villach munkatársa. – Meg kell egyeznünk a bérlőkkel, ki kell találjuk, hogy milyen pluszlátvánnyal és programmal készülünk – magyarázza, és hozzáteszi, hogy az árusok hetven százaléka állandó, a maradék harminc cserélődik, ők többnyire azok, akik az átlagos adventi holmit árulják. – A többiek nagyrészt a régióból érkeznek, illetve Szlovéniából és Olaszországból. A helyiek természetesen regionális termékeket árulnak, például mézet, gyógyfüveket, füstölt árut.” Kathrin arról is beszél, hogy az előkészületek egyik legfontosabb része a világítás megtervezése: mindig újítanak, leszámítva a templomtorony díszfényét, amely a város téli jelképe lett. Az izzókat október végén elkezdték már a toronyra húzni, amely így fest, amikor készen van: 

A vásárban több mint hatvan bódé áll, és hat héten keresztül vannak nyitva, csak újév napján zárnak be – azaz még pont eléred őket, ha két ünnep között arra járnál. A főutcán egy jégpályát is felállítottak, ez az adventen túl egészen tavaszig használható: a gyerekeknek ingyen van, de a felnőttek sem hagynak ott egy vagyont a korcsolyázásért. A pálya felett (mily meglepő) díszfények világítanak (a pálya a város kettes számú téli jelképe), a jégen állandó a tumultus.

Holland gyarmatosítás a Weisenseen

„Ez itt Karintia, itt mindenki korcsolyázik” – mondja Elke Maidic, a Karintiai Turisztikai Hivatal munkatársa. A karintiai tavak közül sok befagy januárra, Elke szerint mind közül a legszebb a Weisensee, ahol olyan korcsolyázóélet van, hogy a Velencei-tó boldog lenne, ha fagyott állapotában ilyen sokan karistolnák a jegét. A Weisensee döbbenetesen népszerű a hollandok körében is, akik fagyott tavak híján két héten át narancsszínbe borítják az osztrák jeget: óvodástól a nyugdíjas korosztályig versenyeket rendeznek, Elke szerint elfoglalják a jégtakarót. Nemcsak a hollandok, hanem a filmesek is imádják a Weisenseet, az 1987-es, Timothy Dalton főszereplésével készült James Bond-film, a Halálos rémületben egyik autós akciójelenetét a tavon vették fel.

És ha már szóba került a korcsolyázás, van egy kérdésünk: a jégen túl mi jut eszedbe a télről?

Ha a síre gondoltál, olvass tovább, ha nem… akkor is. Villach városához közel van a Gerlitzen Alpe síterep, amelyet családi síelésre hangoltak. Apu, anyu és gyerek is megtalálja a számítását, a libalegelőtől a 4 kilométeres lesikló pályáig van itt minden, a síiskola majd 100 oktatója között magyar származásút/anyanyelvűt is találsz.

Ottjártunkkor még gyártott havon síeltünk, de aznap esni kezdett, porhó lepte el a tömörített havat, úgy csúszott át rajta a léc, mint kés a 12 órán át konfitált mangalicatarján. A hóesés miatt rettentő látási viszonyok voltak, köd borult a tájra. „Ritka az ilyen, de kell pár nehéz nap – mondta egy oktató, majd belekortyolt a sörébe, és nyomatékosított. – Szóval kell pár nehéz nap.”

A nehéz nap viszont ritka Karintiában. A régió télen is napos, a lakók vidámak, mintha pont olyan könnyen vennék az életet, mint a déli olaszok. Talán egyben különböznek tőlük, hogy míg odalent nem rajonganak a nehéz ételekért, itt azért akadhat pár masszív fogás, karácsonykor például készítenek egy gyümölcskenyeret (recept), amit ne úgy képzelj el, mint az otthonit. Ez tényleg kenyértésztás, az aszalt fügét, szilvát, körtét a teljes rozslisztből és kovászból készült tömör, nedves tésztába töltik, és hosszan sütik. Egy szelet felér két reggelivel, de karácsony van, ilyenkor eleve nem érdekes a kalória, a bevitt szénhidrátot ilyenkor csak az számolja, akinek szükséges. A gyümölcskenyér vagy a már említett töltött tésztatáska a környék legtöbb éttermében visszaköszön az étlapról, a Villachtól alig 20 kilométerre fekvő arriachi Gasthof Arriachban még meg is tanítanak, hogyan készítsd – ha szépen kéred, vagy ha befizetsz egy kurzusra. 

Áruért nem mennek messze

A régió egyébként kifejezetten ügyel arra, hogy konyhái a környékben termelt alapanyagokat használják. Igaz ez a zöldségekre és az állatokra is, értsd: disznó, tehén akad bőven, hallal tele vannak a tavak (rendelet szabályozza, hogy a tartományban értékesítsék), maximum a tengeri alapanyagért kell utazni, de ahhoz sem sokat, a szállítócégek Triesztig mennek, ez úgy 180 kilométer. A szállítóknak és Olaszország közelségének köszönhetően az étlapon az osztrák fogások mellett megjelenik az olasz beütés, a földrajzi közelség (ahogy azt már fentebb is megjegyeztük) az emberek mentalitására is rányomta a bélyegét. Karintia mindemellett eladja magát, a szerencsés adottságok mellett vérprofin kezelik, fejlesztik a turisztikát. Az Osztrák Turisztikai Hivatal statisztikája szerint 2017-ben 41,5 millió turista érkezett Ausztriába, akik fejenként átlagosan három és fél napot töltöttek az országban. A 41,5 millió turistának pedig a 9 százaléka, azaz 3 millió 735 ezer érkezett Karintiába. Ennyi ember aligha tévedhet. 

Fotó: Michael Stabentheiner

Fotó: Franz Gerdl

Michael Stabentheiner

Michael Stabentheiner

Michael Stabentheiner

Fotó: Adrian Hipp

Michael Stabentheiner

Fotó: Adrian Hipp

Fotó: Stefan Valthe