A Nicoya-öbölben található a San Lucas-szigeten Tomás Miguel Guardia Gutiérrez diktátor alapított börtönt 1873-ban. A börtönsziget 1991-ig üzemelt, Costa Rica legveszélyesebb bűnözőit szállították ide. Az itteni raboskodás gyakran a halálos ítélettel ért fel, a fogvatartottak ugyanis igen mostoha körülmények között sínylődtek és rendszeresen kínozták is őket, így sokan közülük nem élték meg a büntetésük végét.
A sziget élővilága rendkívül gazdag: dús növényzet és bőgőmajmok, szarvasok, fácánok, kígyók, illetve számos pókfaj lakja. 2002-ben természetvédelmi területté nyilvánították, idén augusztus óta pedig nemzeti park, méghozzá Costa Rica területén immár a harmincadik. A parkhoz tartoznak a börtön egykori épületei is, melyek ma már kulturális örökség státuszban vannak. A komplexum része a kikötő, a háromszintes irodaépület, az orvosi rendelő, a templom, egy hatalmas beton víztartály, illetve a különböző cellablokkok. Utóbbiak falain máig is láthatók a latin-amerikai börtönökre jellemző graffitik: pornográf képek, aláírások, vallási idézetek.
„A San Lucas-sziget Costa Rica történelmének és örökségének része, ezért nagy örömmel nyitottuk meg újra az ország harmincadik nemzeti parkjaként” – nyilatkozta Gustavo Segura Sancho, Costa Rica turisztikai minisztere a Lonely Planetnek. A turisták kényelme érdekében a területet modern áram- és vízhálózattal szerelték fel, követhető túraútvonalakat alakítottak ki rajta és 24 órában őrzik. Több mint ötven idegenvezetőt képeztek ki arra, hogy megismertessék a látogatókat a sziget múltjával és jelenével.
Az egykori börtönsziget a fővárostól, San Josétól mintegy 100 kilométerre található, Puntarenasból 40 percnyi hajóúttal érhető el. Jelenleg a világjárvány miatt persze arrafelé is szigorú korlátozások vannak érvényben, így a turistaroham egyelőre még várat magára.
Még több lenyűgöző hely
- Ahol mindig rózsás a helyzet – A világ 6 legpazarabb rózsakertje
- A 8 legszebb európai tengerpart
- A világ leggyönyörűbb szigetei, ahol megáll az idő