Egy évvel ezelőtt virálisan terjedt a neten az a 30 másodperces TikTok-videó, amelyet Bangkok utcáin egy utazási vlogger készített.
A műsorvezető megdicséri az interjúalanya, Zugus szépségét, aki ekkor elárulja, hogy „ladyboy”. A műsorvezető nem hisz a fülének, és elég kínos módon hitetlenkedik, nehezen tudja felfogni a hallottakat. A videó alatt a kommentekben férfiak elemzik Zugus külsejét, szerintük mik árulkodnak arról, hogy „nem is igazi lány”, mások pedig zavarukat fejezik ki a saját vonzalmuk miatt.
A kathőj (ladyboy) szó nem pontos megfelelője a nyugati „transznő” (transwoman) kifejezésnek – sokszor pejoratív értelemben használják, és feltételezi, hogy az illető férfi. A kathőj szót a modern idők előtt az interszexuálisok megnevezésére alkalmazták, és a szóhasználat a 20. század közepétől a transzvesztita férfiakat kezdte jelölni. Használják nőies homoszexuálisokra is, akik nem cross-dresserek.
A ladyboyok többnyire tehát azok a transzszexuálisok, akik férfi testbe született nők. Személyiségük női és nőként viselkednek, de nem esnek át teljes nemváltó műtéten.
A kifejezés az amerikai hadsereg tagjai által terjedt el a vietnami háború idején, akik először találkoztak transz nőkkel thai tengerparti szabadságuk alatt. A nyugaton élők többsége azóta a ladyboy kifejezéshez egyfajta negatív mellékzöngét társít, főleg a prostitúcióval kötik össze. Mára a ladyboyok egyfajta turistalátványosságként terjedtek el a köztudatban, és mindez hozzájárult annak a tévhitnek a kialakulásához is, hogy Thaiföld egy liberális paradicsom, ahol mindennek és mindenféle szexuális identitásnak helye van. A fővárosban, Bangkokban és más turisztikai központokban a látogatók általában megjegyzik, hogy a vendéglátóiparban milyen sok LMBTQ ember dolgozik, és sok látogató azt feltételezi, hogy ez a sokszínűség azért van, mert a thai társadalom ennyire megengedő.
Az igazság azonban az, hogy a queer emberek azért áramlanak az olyan ágazatokba, mint a turizmus, a szórakoztatás, a szabadidő és a szexmunka, mert más területekről kizárják őket A 70 milliós délkelet-ázsiai ország jámbor, de konzervatív ország – az emberek többsége buddhista, és jelentős a muszlim kisebbség –, az LMBTQ közösség erős diszkriminációtól szenved. A Világbank 2018-as felmérése szerint Thaiföldön a transzneműek 60 százaléka, a leszbikusok 30 százaléka és a meleg férfiak 20 százaléka számolt be munkahelyi diszkriminációról. Több mint a felük azt mondta, hogy LMBTQ-identitásuk miatt utasították el álláspályázatukat.
A thaiföldi társadalomban a vezetői pozíciókba vágyó jelöltektől általában elvárják, hogy legyenek házasok, legyenek gyermekeik. A béranyasági és örökbefogadási szolgáltatások csak a „törvényesen házas”, heteró párok számára állnak rendelkezésre.
Sokat elmond az is a helyzetről, hogy 16 év óta először júniusban volt Pride Bangkokban, miután a város új, progresszív kormányzója, Chadchart Sittiput támogatta és jóváhagyta az eseményt.
Egy transzvesztita nő sminkeli magát (Fotó: Taylor Weidman/Getty Images)
„Az LGBTQ+ identitások csak feltételesen elfogadottak Thaiföldön” – mondta Best Chitsanupong, a Young Pride Club elnevezésű LGBTQ+ ifjúsági közösség szervezetének alapítója a Vice-nak. Szerinte a thai kormány az LGBTQ+ embereket a történelem során kihasználta – főként az szórakoztatóipar által –, de nem nyújtott számukra szociális jólétet vagy védelmet.
2015-ben bevezették ugyan a Nemek Egyenlőségének Törvényét, amely célja a thai transz emberek védelme, de egy 2021-es jelentés kihangsúlyozta, hogy elégtelenül alkalmazták, és a transz emberek nemét ma sem ismerik el.
Mindemellett a szexmunka továbbra is bűncselekménynek számít, ami végtelenül kitett helyzetbe hozza a szexmunkásokat, akik így nem számíthatnak védelemre, ha az alkalmazójuk nem megfelelő körülmények között dolgoztatja őket, kevesebb bért ad nekik, esetleg abúzus, erőszak éri őket. A kriminalizáció hatással van a korrupcióra is: a szexmunkások kenőpénzt adnak a rendőrségnek, ha ezt nem teszik meg, megbüntetik vagy bebörtönzik őket.
Egy thaiföldi ladyboy-t egy rendőrségi teherautóhoz visznek, miután letartóztatták 2016. július 30-án a thaiföldi Pattayában (Fotó: Paula Bronstein/ Getty Images)
Csalóként mutatják be őket a nyugatiak
A helyi hatóságok védelmének hiánya összefonódik a turisták által elősegített tárgyiasító, diszkriminatív hozzáállásával. Egy közös üzenet domborodik ki a róluk készített videókból és kommentekből, hogy mennyire csalóka ezeknek a nőknek a viselkedése. „Ha nem hallottam volna a hangját, nem tudnám” – írja egy férfi Zugus videója alatt.
A csalásról, átverésről szóló sztereotípia már valódi következményekkel is járt. Joseph Pemberton, egy amerikai tengerészgyalogos 2015-ben megölte a filippínó transz nőt, Jennifer Laudet, és azzal védekezett a bíróságon, hogy nem tudta róla, hogy transz, ez pedig feldühítette. Bűnösnek találták, de később kegyelmet kapott, majd elhagyta a Fülöp-szigeteket.
A fentebb említett TikTok-videók csak tovább rontják a thai transzok helyzetét. Végső soron az hiányzik, hogy az ázsiai transz nőket ne mint bazári majmokat, hanem valós, emberi lényként mutassák be, akik méltók arra, hogy többet kapjanak, mint hogy a megjelenésükön csámcsogjanak a tiktokkerek.
Egy évvel később egyébként Jay YouTube-csatornáján Zugus egy hosszabb interjúban elmeséli, hogy jobb anyagi helyzetben van, és a jövőbeli terveiről is beszél. Bár Jay a kérdései alapján nem sokat finomodott vagy értett meg abból, hogy tartalomgyártóként mi a felelőssége, pláne az interjúalanyai érdekében, Zugus képes volt saját feltételei szerint bemutatni magát, személyes, humoros és nagyon emberi módon. Ehhez mérten a hozzászólások is mások, mint egy évvel ezelőtt, amikor a pár másodperces videó arra lett felhúzva, hogy mennyire „csalóka a külseje”.
(Via, 1,2)