A bélflóra egészsége és egyensúlya az immunrendszer kielégítő működésének kulcsa, hiszen a testünkben élő jótékony baktériumok segítsége nélkül a környezet ártó hatásai ellen nem tudna a szervezetünk védekezni. Ideális esetben a bélflórában több a hasznos baktérium, mint a káros, ám külső hatásra ez az egyensúly könnyen meg is változhat, és mivel ilyenkor felülkerekednek a kártékony baktériumok a szervezetünkben, előbb utóbb valamilyen betegség, vagy nagyon kellemetlen tünet – például hasmenés – lép fel. Vannak esetek, amikor magunkat okolhatjuk ezért, hiszen olyan életmódot folytattunk (mozgásszegény életmód, egyoldalú táplálkozás, alkoholfogyasztás, dohányzás), amit az érzékeny bélflóra nem tolerált. Az alábbiakban megmutatjuk, hogy hogyan állíthatjuk helyre, és őrizhetjük meg az egészségünk szempontjából olyan fontos bélflóraegyensúlyt!
Az immunrendszered fontos részét képezik a bélflóra
Rostokban gazdag, rendszeres és mértékletes étkezés
A rostos ételek emésztése az emberi szervezet számára körülményesebb, ezért egyes alkotóelemeik szinte teljesen emésztetlenül haladnak át a tápcsatornán. Ez a bélrendszer alsó traktusában élő hasznos baktériumok számára kifejezetten jó dolog, hiszen ezek az emésztetlen összetevők fontos táplálékot jelentenek számukra, ami segít fenntartani egy egészséges, jó összetételű és mennyiségű baktériumállományt. Ha viszont rostokban szegény az étrendünk, és többségbe kerül a könnyen emészthető és alacsony tápértékű a finomított szénhidrát (például a cukor) valamint a vörös hús az étlapon, akkor a bélflórát alkotó jótékony baktériumok nem jutnak elegendő táplálékhoz, így éhezni és pusztulni kezdenek, helyüket pedig átveszik a kórokozók és ártalmas mikroorganizmusok. Ezt a bélflóra egyensúlyának felborulását okozza, ami az immunrendszer gyengüléséhez vezet.
A bélflórát alkotó baktériumok – és általában az egészségünk, valamint a normális testsúlyunk fenntartása – számára a legkedvezőbb az, ha kiegyensúlyozott a táplálkozásunk, vagyis gyakran, kiszámítható rendszer szerint, változatosan és mértékletesen eszünk. Mit jelent ez a hétköznapokban? Napi ötszöri evést lehetőleg mindig ugyan azokban az időpontokban, több fogásos étkezést (aminek fontos részét képezik a növényi táplálékok, a halfélék, magvak, a teljes kiőrlésű gabonák), valamint olyan adagokat, amik épp arra elegendők, hogy csillapítsák az éhségünket, de a jóllakottság s teltség érzetét már nem idézik elő. Az ilyen étkezés segít megelőzni az elhízást, ami a cukorbetegség kialakulásának legfőbb kockázati faktora, a diabétesz pedig bizonyítottan ellensége a bélflóra egészséges működésének, és látványosan csökkenti a szervezetünk védekezőképességét.
Félkész „gyári ételek” helyett házi koszt
A boltokban kapható tartósított élelmiszerek és félkész ételek sok kárt tehetnek az immunrendszerben, mert olyan adalékanyagokat, ízfokozókat, állagjavítókat és tartósítószereket tartalmaznak, amelyek allergiás reakciókat válthatnak ki, és pusztíthatják a bélflóra hasznos baktériumait. Éppen ezért tanácsos egy kicsit több időt áldozni a főzésre: a gyorsan megvásárolható, mikrózható mirelit ételek helyett térjünk vissza nagyanyáink jó bevált receptjeihez, és főzzünk magunknak és a családnak igazi házi kosztot friss alapanyagokból!
Sok mozgás
A mozgásszegény életmód számos súlyos betegség kiváltó oka lehet – kezdve a keringési zavaroktól a diabéteszen át a különféle ízületi, mozgásszervi rendellenességekig. Aki keveset mozog, annak számolnia kell azzal, hogy sok más igen ártalmas jelenség mellett az emésztése is lassul, és ennek következtében a bélrendszerében felhalmozódnak a méreganyagok. Ebben a megváltozott környezetben a bélflóra összetétele is átalakul, és a hasznos baktériumok elkezdenek pusztulni, helyüket pedig jobb esetben ártalmatlan de haszontalan mikroorganizmusok veszik át – például candida gombák –, rosszabb esetben pedig kifejezetten kártékony bacilusok szaporodnak el. A rendszeres mozgás tehát nélkülözhetetlen az egészségünk szempontjából – napi 20 perc séta már elég is ahhoz, hogy a szervezetünk kielégítő működését fenntartsuk.
Több folyadék
A folyadékpótlás fontosságára naponta hívják fel a figyelmet a különféle egészségportálok – nem véletlenül! A kiszáradás veszélye a mai rohanó élettempó és egészségtelen étkezés mellett minden nap fenyeget minket, és hosszú távon az elégtelenül hidratált szervezet benyújtja majd a számlát különféle súlyos egészségügyi problémák képében. Többek között az immunrendszer hatékony működését is akadályozza, ha kevés folyadékot iszunk, mert a vérünk ilyenkor besűrűsödik, az immunsejtek pedig így nehezebben „utaznak” a testünkben. Éppen ezért naponta legalább 2,5 liter folyadékot tanácsos egy felnőttnek meginni, kánikulában pedig ennek a duplája sem túlzás. Nagyon fontos, hogy folyadék alatt itt tiszta vizet kell érteni, hiszen a cukros üdítők, az alkoholos italok, a kávé és más, serkentő energiakoktélok nem javítják, hanem csak rontják a test hidratáltsági szintjét!
Kevesebb stressz, több pihenés
Az állandó feszültséggel, a túlhajszoltsággal és a kevés pihenéssel szemben a legacélosabb szervezet sem tud hosszú távon talpon maradni. A modern kor életmódját annyira jellemző stressz és kialvatlanság alattomos és kíméletlen ellenség, amely számtalan ponton támadja az egészségünket, így például az immunrendszeren keresztül is. Nem véletlen, hogy fáj a gyomrunk, ha túl sokat hajszoljuk magunkat vagy állandóan aggódunk valamiért, és azon se lepődjünk meg, ha rendszeres hasmenésünk lesz és kéthavonta ledönt egy hétre a lábunkról valamilyen tüsszögős-köhögős nyavalya, miközben csak napi 4-6 órákat alszunk. A szervezet egészséges működéséhez ugyanis legalább napi 8 óra alvás kell még a felnőtteknek is (vannak persze kivételek, akiknek kevesebb is elég, míg másoknak 9 óra is kevés), és az is fontos, hogy akárcsak az étkezés, az alvás is rendszeres és kiszámítható legyen. Ennek hiányában a bélflóra egyensúlya megbomlik, és különféle problémák jelentkeznek majd. Vagyis hiába alszunk 8 órákat, ha egyik nap kora este, másik nap pedig késő hajnalba fekszünk, mert ez a zaklatott változatosság éppúgy árt az idegrendszernek, a pszichének, és általában az immunrendszernek, mint a kevés alvás.
Probiotikumok akár megelőzésre is
A bélflóra egyensúlyát gyakran valamilyen betegség ellen szedett antibiotikum borítja fel. Ma már természetes, hogy az ilyen orvosságok mellé probiotikumot is szedünk, hogy ezzel védjük a szervezetünkben élő hasznos baktériumtörzseket, ám ugyanakkor még mindig nem elterjedt szokás az, hogy egészségesen is éljünk a probiotikumok előnyeivel, és megelőzés végett szedjünk ilyen készítményeket. Pedig kifejezetten hatékony lehet egy előzetes probiotikum kúra például az influenzás időszakok előtt, nagyobb utazást megelőzően és közben, vagy akkor, ha előre tudjuk, hogy stresszes, „hajtós” hetek vagy hónapok elé nézünk.
