Bár Kati néni és Pali bácsi idén ünneplik a 60. házassági évfordulójukat, történetük nem hatvan évvel ezelőtt kezdődött. Sokkal régebbről ismerték egymást, egész gyermekkorukat együtt töltötték. Egy házban laktak, így a kezdeti gyermekbarátságból később szerelem, majd életre szóló házasság lett. Életüket nem mindennapi körülmények között kötötték össze, hiszen két héttel a forradalom előtt, október 6-án tartották az esküvőjüket. Kati néni 18, Pali bácsi 25 éves volt ekkor. Bár már érezni lehetett a közelgő forradalom előszelét, ők akkor még csak egymással foglalkoztak, és alig várták, hogy elinduljanak a közös úton.
Nem törődtek a közelgő bajjal, hajnalig ünnepeltek az esküvőn
Bár az ifjú párról esküvői kép nem készült, ők azért még ennyi idő távlatából is emlékeznek minden részletre. A menyasszony gyönyörű, csipkés, fehér ruhát viselt, hosszú, fekete haját kontyba tűzte, a vőlegény pedig divatos fekete öltönybe bújt. A násznéppel a hátuk mögött felsorakoztak a váci polgármesteri hivatalban, ahol egymás ujjára húzták a karikagyűrűket, amelyekre már hónapokkal az esküvő előtt spóroltak. A ceremóniát az 1950-es évekre jellemző, hagyományos esküvői összejövetel követte, amelyet a fiatal férj szüleinek lakásán tartottak. A vacsorára közel ötven vendég volt hivatalos: családtagok, barátok, kollégák, na és persze a szomszédok, akik örömmel voltak tanúi a két fiatal egymásra találásának, hiszen felcseperedésüket is nyomon követték az előző két évtizedben.
Nászút helyett forradalomba csöppentek
Kati néni és Pali bácsi az eljegyzésük után hónapokig készültek az esküvőre, ezért volt idejük elintézni mindent, ami a közös életük elindításához szükséges volt. A lakodalom után rögtön elhagyták a szülői fészket, és közös lakásba költöztek Vác belvárosában. Első otthonuk egy fél kertes ház volt, amelynek másik részében egy idős néni élt. Az államosítások során került ki a néni tulajdonából a fél ház, amelyet az ifjú pár kibérelhetett az önkormányzattól. A bútorokat és a berendezést is beszerezték már jó előre, és a nászajándékba kapott ágyneműket, háztartási cikkeket is gyorsan befogták a használatba. A cseh szobabútort, amely hosszú évekig kiszolgálta őket, már az augusztus 20-i városi vásáron megvették.
Aktív résztvevői lettek az októberi történéseknek
Az október 23-i forradalom kirobbanásakor mindketten a munkahelyükön voltak. Pali bácsi művezető volt egy gyárban, Kati néni pedig a polgármesteri hivatal titkárságán dolgozott. “A rádióban hallottuk a kollégáimmal, hogy mi történt Budapesten. Nagyon megrémültünk, az egész hivatal felbolydult” – meséli Kati néni, akit attól kezdve minden reggel elkísérte a férje a munkahelyére, és minden délután érte ment.
A forradalom idején a váci börtönből kiszabadultak a rabok, és a politikai foglyok szabadulólevelet kaptak a polgármesteri hivatalban, ezek nagy részét Kati néni állította ki. Az idős pár a mai napig emlékszik arra, ahogyan az egykori rabok a váci vasútállomásra mentek, hogy minél gyorsabban elhagyhassák a várost, így amikor délután hazafelé tartottak az emberek a munkából, mindenhol levetett rabruhákat láttak.
A forradalom egy életre összekovácsolta őket
Az ifjú házasok – ahogyan ők fogalmaznak “átvészelték mindazt, ami ’56-ban történt”. Alig három év múlva megszületett egyetlen gyermekük, és akkoriban már Kati néni adta össze az ifjú párokat, mivel anyakönyvvezető lett a városban. “A forradalom még inkább összekovácsolt bennünket” – véli a most már idős pár.
Fotók: Fortepan
Olvass még 1956-ról!
- “Forradalmi baba voltál – de ezt ne mondd az iskolában!”
- 1956: Ők voltak a forradalom gyermekei – archív fotók
- Így lett az 56-os forradalom zenéje egy poros Beethoven-lemez
- Miért énekelnek az 56-os hősökről az olasz focibajnokságban?