1956. október 23-án éjszaka, mielőtt megkezdődtek a harcok a Magyar Rádió Bródy Sándor utcai épülete körül, egy mobil rádiós kocsit telepítettek a Parlamenthez. A Rádió elfoglalásától a forradalom végéig már csak innen szólt az adás, telefonvonalakon keresztül. A rádiózáshoz azonban zene is kell, ami a rádió épületében maradt. Végül a technikusok találtak egy régi lemezjátszót néhány lemezzel a Parlament egyik klubszobájában. Köztük volt a Himnusz, a Szózat, néhány magyar dal, és Beethoven Egmont nyitánya. Másnap délben ez szólt, mikor Nagy Imre bejelentette, hogy amnesztiát kap, aki azonnal leteszi a fegyvert, és a következő hetek egyik leggyakrabban játszott darabja lett.
Beethoven a zenét Goethe Egmont című színdarabjához írta, mely témájában is kapcsolódik a forradalomhoz, bár azt nem tudni, hogy ez véletlen, vagy a rádió technikusainak műveltségét dicséri. Főszereplője Egmont gróf, egy holland arisztokrata, akinek kivégzése a Németalföld fölött uralkodó spanyolországi Habsburgok ellen kirobbant forradalom egyik oka volt. Egmont tiltakozott az inkvizíció bevezetése ellen, és meg akarta győzni II. Fülöp spanyol királyt, hogy legyen engedékenyebb, de a király először udvariasan elutasította, majd bebörtönöztette eretnekség vádjával. Bár a gróf is katolikus volt, és a forradalom radikális protestánsaival szemben Fülöpöt támogatta, 1568-ban lefejezték. Halála után tiltakozási hullám söpört végig az országon, mely hozzájárult a végül Hollandia függetlenedéséhez vezető Nyolcvanéves Háború kitöréséhez.
Az Állami Hangversenyzenekar a forradalom leverése utáni első koncertjét az Egmont nyitánnyal kezdte.
Olvass még 1956-ról:
- 1956: A forradalom asszonyai portré
- 1956: Ők voltak a forradalom gyermekei – archív fotók
- 1956: ezt történt ebben az évben a nagyvilágban
- Otthon is csinosan – így öltöztek a magyar nők 1956-ban
- Gyufapara, fogyitippek, 75 éves telefonközpont – ezek voltak a hírek az 1956-os forradalom előtt
