“Jaj, csak arra a szülészetre ne kerüljek!”

Bakóczy Szilvia | 2013. Október 25.
Ma egy átlagos kismama a várandósság közepére orvost és egyben kórházat is választ, majd megnyugodva hátradől, hogy neki és a kisbabájának most már nagy valószínűséggel semmi baja nem lesz. Nem gondol bele, hogy koraszülés esetén bizony teljesen mindegy, kivel miben állapodott meg, borul minden. Pedig valljuk be, bizonyos szülészetek neve hallatán ma igenis felszisszen az ember...

Egyetlen olyan kismama sincs, aki koraszülésre gyúr, a legtöbben jó előre végiggondolnak minden szüléssel kapcsolatos teendőt, és pontról pontra eltervezik a nagy esemény összes mozzanatát. Szívük mélyén tudják, nem biztos, hogy minden úgy is lesz, ahogy megálmodták, de a tervezgetés csökkenti a szorongást, vagy csak úgy egyszerűen biztonságot ad, és aki volt már várandós, az pontosan tudja, hogy a biztonságnál nincs fontosabb szó abban a bizonyos 9 hónapban.

Koraszülés számokban

Az újszülöttek nyolc százaléka jön koraszülöttként a világra. A magas magyarországi arányok miatt a koraszülöttség népbetegségnek nevezhető. A magyar babák 8,5 százaléka 2500 grammnál kisebb súllyal, illetve a 37. hét előtt születik. Ez évente több mint nyolcezer csecsemőt jelent. Közülük 1500 újszülött egy kilónál könnyebb. A hazai arányok magasan meghaladják a nyugat-európai és a közép-európai régióra jellemző adatokat. A svéd újszülöttek 4,7 százaléka, a francia csecsemők 6 százaléka, az osztrák babák 5,5 százaléka, a japánok 10 százaléka koraszülött, míg az USA-ban 9,5 százalékra tehető az arány.
Forrás: koraszules.hu

Kevesen gondolnak arra, hogy mi történik vészhelyzetben. Mivel a többség – érthetően – nem ássa bele magát a koraszülötttémába, sokan nem tudják, hogy baj esetén valóban átíródik a teljes forgatókönyv. Az előre gondosan kinézett kórház helyett bizony oda kerülünk, ahol a legközelebbi koraszülött intenzív osztály van. Önmagában ennek a ténynek még nem kellene okot adnia az aggodalomra, sőt, hol máshol lenne nagyobb biztonságban a koraszülött kisbabám, ha nem a számára kialakított, speciális központokban? – gondolhatnánk, ám az augusztusi tragikus miskolci események fényében a helyzet ennél némileg összetettebb. És hát, tegyük a kezünket a szívünkre, Budapesten sincs minden kórháznak egyformán jó híre…

„Örülök, hogy nem vagyok miskolci…”

Kulcsár Judit, a Koraszülöttekért Közhasznú Egyesület alelnöke szerint annak ellenére, hogy átlagosan minden kilencedik baba idő előtt születik, a kismamák túlnyomó többsége hárítja a koraszülés témáját. Mivel ez akut esetnek számít, a területi illetékesség nem kérdés. Országszerte összesen 22 koraszülöttközpont (PIC) jött létre, ebből 7 Budapesten, a többi megyeszékhelyeken. Egy ilyen speciális részleg kialakításának számos szigorú feltétele van. Speciálisan képzett személyzet, megfelelő technikai háttér és szigorú protokollok nélkül bizony nem lennének a babák biztonságban. Ugyanakkor az elrettentő miskolci események tükrében sok Borsod-Abaúj-Zemplén megyei nő úgy érezheti, a speciális osztályon veszélybe kerülhet a kisbabája élete.

Aggodalmukkal nyilván nincsenek egyedül. Megkérdeztük egyik érintett újságíró kollégánkat arról, neki milyen asszociációi vannak az üggyel kapcsolatban. „Én szerencsés vagyok, mert az orvos, akit választottam, olyan kórházban dolgozik, amelynek híresen jó a szülészete. Az viszont zavar, hogy pár héttel ezelőtt megtudtam, ha a 35. hét előtt indul be a szülés, akkor nem a saját kórházamba kerülök, hanem egy teljesen ismeretlen orvoshoz, ismeretlen közegbe, ráadásul éppen oda, ahova Budapesten belül a legkevésbé szeretnék. A koraszülés esélye és az ezzel kapcsolatos veszélyek egyébként sokáig nem foglalkoztattak, de a miskolci eset óta sokkal több kérdés merül fel bennem. Eddig nem gondoltam arra, hogy átjelentkezem, de a következő vizsgálaton, ami a terhességem 27. hetében lesz, biztosan megkérdezem az orvosomat erről, nem azért, mert túlaggódom a témát, egyszerűen csak jó tudni, hogy milyen lehetőségeim vannak. Zavar, hogy pont egy olyan lehetséges szituációban nem tudok választani, amikor a felszereltség és a bizalom ilyen fontos szerepet játszik. És őszintén szólva örülök, hogy nem miskolci vagyok.”

PIC azaz Prenatális Intenzív Centrum

Magyarországon a PIC osztályok PIC I, PIC II és PIC III kategóriába vannak továbbosztva aszerint, hogy intenzív vagy szubintenzív ellátást nyújtanak-e.
Az osztályon dolgozó személyzet kifejezetten erre a területre szakosodott nővérekből és két szakvizsgás, rendkívül képzett orvosokból áll, akik elsődleges feladatuknak tartják a kicsik életét megmenteni, egészségüket helyreállítani. Tudatában vannak a szülők kiszolgáltatottságának és riadalmának, emiatt a tájékoztatásukra, megnyugtatásukra is odafigyelnek. Néha nagyon elfoglaltak az intenzív ellátás miatt, de nyugodtan lehet kérdezni, amint tehetik, részletesen elmondják, ráadásul érthetően, mi is a baj, mi fog történni, vagy mi várható, mit lehet és kell tenni, mi számít már jó jelnek. Elismerik a szülők szerepét a gyógyulásban, és elősegítik a lehetséges módon az érintkezést a kicsikkel. Tudják, hogy fontos az érintés, hang, éneklés a babáknak, ezért amikor már lehet, szorgalmazzák is. Ez persze nem minden babánál lehetséges már az elején, van úgy, hogy heteket kell várni az első érintésekre.
Nagyon komoly eszközpark áll a rendelkezésükre a kicsik életfunkcióinak, egészségének biztosítása végett. Inkubátorokban ápolják az újszülötteket, monitorokat és gépeket kötnek rájuk, amelyek látványa ugyan sokszor rémisztő, de nélkülözhetetlen adatokat szolgálatnak a személyzetnek.
Forrás: koraszules.hu

Legyen B terv?

„Maga a koraszülés egy oly mértékben stresszes állapot, amelyben mellékessé válik a fogadott orvos kérdése – állítja Kulcsár Judit. – A kismama bekerül a gépezetbe, elkezdenek peregni az események, miközben ő tele van félelemmel. Ebben a helyzetben számára nem az a legfontosabb, hogy hova kerüljön, hiszen nem is rajta múlik, ez kiszolgáltatott helyzet, ahol bízni kell a segítségben. Azt viszont minden nőnek tudnia kell, hogy ha egy koraszülött a pocakban jut el a szülészetre, az életesélyei nagymértékben nőnek. Ugyanez igaz akkor, ha ott történik a szülés, ahol egyben koraszülöttcentrum is van, vagyis ha a babát nem kell szülés után szállítani. Természetesen mindez szakmai kérdés, vagyis nem a kismama felelőssége. Ugyanakkor sokszor előfordul, hogy egy kismama maga megy be a szülészetre, mert idő előtt aggasztó dolgokat tapasztal. Ha valaki jelentkezik egy kórházban, általában nem küldik át máshova, ezért nem árt egy B terv vészhelyzet esetére: tudni kell előre, hogy az előzetes tájékozódásom alapján melyik intézményt preferálom, ahol van koraszülöttrészleg. Sajnos ez csak Budapesten kérdés, ahol több ilyen típusú központ is van. Vidéken nincs választásuk a kismamáknak…”

A közfelháborodást keltő miskolci ügy vizsgálata lezárult. A főigazgató szerint, mivel kiderült, hogy a kórház szakmai színvonala megfelelő, nincs szükség változtatásokra a koraszülöttosztályon. Csökkenti ez a nyilatkozat a kórházzal kapcsolatos aggodalmakat? Nem valószínű. Egyvalamit azonban biztosra vehetünk: hivatalos álláspont ide vagy oda, a koraszülött babák ellátására Miskolcon mostantól fokozottan figyelni fognak. Legalábbis reméljük…

Exit mobile version