Az ebolaárvák többségét rokonok fogadták be, 3 százalékukat viszont a családján kívül kellett elhelyezni. Guineában mára az összes ebolaárva új otthonra talált.
“Az ebolával kapcsolatos kezdeti tévhitek és félelmek leküzdése után a családok már hihetetlen támogatást, gondoskodást és védelmet nyújtottak azoknak a gyerekeknek, akiknek meghaltak a szülei” – közölte Manuel Fontaine, az UNICEF helyi vezetője.
A magukra maradt gyerekek, akik fizikai kontaktusba kerülhettek ebolásokkal, 21 napot töltöttek megfigyelés alatt, vagyis a vírus maximális lappangási idejét, az e célra kialakított központokban.
Az UNICEF és más segélyszervezetek azon dolgoztak, hogy a karanténból kikerülő gyerekeket lehetőleg az életben maradt hozzátartozóik fogadják be. A családok, amelyek erre hajlandóak voltak, anyagi és tárgyi támogatást kaptak, valamint tanácsadást, segítséget többek között a gyerekek iskoláztatásával kapcsolatban.
Fontaine felhívta a figyelmet arra, hogy ezekben az országokban a gyermekvédők már az ebola kitörését megelőzően is komoly kihívásokkal küzdöttek. “Esély van arra, hogy a gyermeket érintő más problémákkal is foglalkozzunk, melyek már az ebola kitörése előtt is fennálltak, ílyen többek között: a gyermekházasságok, a gyermekmunka, a szexuális erőszak és a kizsákmányolás.”