Amit mondunk a gyereknek vs. amit tényleg gondolunk közben

Kun Gabi | 2016. Január 23.
Néha nem pont azt mondjuk a gyerekeinknek, amit gondolunk, mert ha őszintén válaszolnánk, akkor csak kérdéscunamit kapnánk a nyakunkba tőlük. És valljuk be, vannak napok, amikor legkevésbé még több kérdésre van szükségünk.

Ezért olykor, hogy elkerüljük a további kérdezősködést és magyarázkodást, inkább nem fogalmazunk annyira őszintén, nehogy a gyerekben megfogalmazódjon néhány “miért” kérdés. Persze ez nem jelenti azt, hogy hazudnánk a gyerekünknek, inkább csak elferdítjük kicsit az igazságot, elhallgatunk pár információtöredéket és magunkban tartjuk azt, ami nem tartozik a gyerekekre. Mint például az alábbi mondatokban.

Amikor csak arra vágyunk, hogy a kanapén heverhessünk:

Amikor nem akarunk segíteni a házi feladatban:

Amikor mi akarjuk megenni az utolsó süteményt:

Amikor a kedvenc horror sorozatunkat néznénk:

Amikor nem akarunk dönteni:

Amikor valami rosszat csinál:

Amikor nem hajlandó felvenni az új ruháját:

Amikor életünk párjával veszekszünk:

Amikor hencegni szeretnénk a gyerekünkkel:

Amikor rá kell őt beszélni az edzésre:

Amikor nem akarunk megvenni egy játékot:

Amikor igazából igazat mondunk egy miért kérdésre:

Olvass még többet a gyereknevelésről:

Exit mobile version