 |
Olvass tovább! Szülj, ahogy jólesik! |
Az utcán szülte meg gyerekét egy nő a III. kerületben. A farfekvéses kisbaba világrajövetelét a mentőszolgálattól telefonon kapott instrukciók alapján segítette egy idegen fiatalember – közölte az Országos Mentőszolgálat szóvivője.
Miért olyan nagy szám ez?
Lássuk a statisztikát! Magyarországon 2010-ben a farfekvéses babák 1 százaléka született meg hüvelyi úton. Közel állunk ahhoz, hogy ma már jóformán csak az utcán (véletlenül) eshet meg ilyesmi! Nem véletlen, hogy kórházi beszámolók esetén meglepődünk, ha faros szülésről hallunk, amely nem műtéttel végződött. Nagyatádról kaptunk ilyen beszámolót: a boldog anyuka első, farfekvésű kisbabáját simán szülte meg. Megkérdeztük dr. Jaklovics Ferenc nagyatádi főorvostól, mi a hivatalos gyakorlat: lehet-e az osztályon faros babát hüvelyi úton szülni.
| Miért kockázatosabb?
A baba keskenyebbik része, a popsija halad elöl, és a fej születik meg utoljára és leggyorsabban. A fej nem képes oly mértékben a szülőcsatornához alkalmazkodni, mint fejvégű szülés esetén, amikor ugyanez a folyamat akár egy óra hosszat is eltarthat. Amikor a faros magzat már a lapockacsontja csúcsáig megszületett, akkor a fej és a medencecsont közé szorul a köldökzsinór. És éppen ez a kritikus pont: ez az időszak, vagyis a kitolás vége nem tarthat tovább két-három percnél. |
– Első babát egyértelműen nem – mondja a főorvos. – A szülést szigorú előírások szabályozzák, ettől eltérni nálunk sem lehet, nem engedem a kollégáknak sem. Többedik babánál is nagy körültekintéssel járunk el. Igazságügyi orvos szakértőként is gyakran tapasztalom, hogy sokszor apróságokon múlik az orvos felelősségének megállapítása. Ráadásul a faros szülésre azért nem is mondhatjuk, hogy apróság lenne. Nagy szakértelmet, rutint és figyelmet igényel az ilyen szülésvezetés. Mindez nem azt jelenti, hogy én vagy a kollégáim többsége ne tudnánk levezetni faros szülést. Velem is megtörtént úgy egy évvel ezelőtt, hogy sikeresen megszületett a kezeim között egy gyönyörű, egészséges elsőszülött farral előre. Amikor az anyuka beérkezett a kórházba, már látható volt a baba popsija, nem volt más választásom, mint így fogadni őt.
Lassan elfelejtik
Ha a faros szülés kísérése nagy gyakorlatot igényel, hogyan készülnek fel rá a fiatal szülészek?
– Egyre kevesebb helyen engedik a faros szülést – mondja dr. Bálint Balázs, a legújabb orvosnemzedék elismert tagja. – Akár többedszer szülőknél sem biztos, hogy mehet. Ahol én dolgozom, ott lehetséges, de kevés anya vállalja. A sajtó, illetve a közvélemény (család) nyomása gyakran eltántorítja őket. Így, mivel egyre kevesebb az eset, az ebben jártas szakemberek is kevesebb faros szülést vezetnek, végül a fiatal orvosok is egyre kevesebbet láthatnak, nincs kitől tanulniuk.
Nagy popsi előnyben
A többedik babánál a magzat méretét figyelik a szülészek. Egyik levélírónk például azért nem szülhette meg második, de faros babáját, mert „súlya meg fogja haladni a három kilót”.
– Pedig bizonyos tekintetben minél súlyosabb a baba, annál jobbak az esélyek, ha a fej mérete nem nagy – mondja Bálint Balázs. – Hogy is értelmezhető ez? Egy 3000–3500 grammos gyereknél, ha a BPD (a két halánték közötti távolság) 97 milliméter alatti, akkor az arány kifejezetten jó, hiszen elég vaskos a popsija, combja, törzse ahhoz, hogy kellőképpen kitágítsa a szülőcsatornát, s így megkönnyítse az áthaladást a fej számára. De lehet a baba akár 4000 grammos is, ha a fej nem nagy. Az is fontos, hogy mekkora volt az előző gyerek. Ha az első, mondjuk, 4500 gramm volt, akkor mitől félünk egy 3000 grammos esetében?
A türelem a csodafegyver
| Dr. Jaklovics Ferenc |
– Az orvosok világszerte egyre inkább elzárkóznak medencevégű fekvés esetén a szülés levezetésétől, így szinte biztos, hogy az anya műtőbe kerül – mondja Noll Andrea független bába. – Emiatt alakult ki az a paradoxon Nagy-Britanniában, hogy aki faros babát szeretne hüvelyi úton világra hozni, inkább az otthon szülést választja bábával, mint hogy kórházba menjen. Pedig ezek a nők eredetileg nem akartak otthon szülni! A komplikáció nélküli faros szülés – kis túlzással – azon múlik, hogy képes-e az orvos a „kezére ülni”. Rengeteg türelem kell ahhoz, hogy ne siettesse a szülést, sőt csak akkor engedje kibújni a picit, amikor az anya már végképp nem tud ellenállni a kitolásnak. Ám akkor sem szabad húzni-vonni a babát, mert az érintés kiváltja a légzési reflexet, ami veszélyes lehet, amíg a fej bent van. A vizsgálatok azt mutatják, hogy az ilyen beavatkozásmentes faros szülések nem kockázatosabbak, mint ha fejvégűen érkezett volna az újszülött. Ám a statisztikák nem a háborítatlan szülések alapján készülnek…
Tegyük hozzá, hogy az otthon szülést engedélyező és szabályozó országokban a farfekvés általában az otthon szülést kizáró okok között szerepel.
Akkor inkább fordítsuk meg!
Logikus gondolat! A nyugat-európai és tengerentúli szakmai szabályzatok javasolják a magzat külső megfordításának megkísérlését, hogy ezzel csökkenhessen a császármetszések száma. Ez nálunk sem tilos, de rendszeresen csupán a budapesti Szent István Kórházban végeznek ilyen beavatkozást ultrahangos vezérlés mellett. Dr. Siklós Pál osztályvezető szülész főorvos elmondta, hogy 2010-ben karácsonyig 34 ízben próbálkoztak külső fordítással (nem mindegyik farfekvéses magzatnál lehetséges ez), és az esetek 50 százalékában jártak sikerrel. A Szent István Kórházban országos viszonylatban is alacsony, 22 százalék körüli a császárarány (országos átlag: közel 30 százalék), évi több mint 3500 szülés mellett.
Cikkünk a Kismama februári számában jelent meg.
A magazin tartalmából:
- Jelmezben a kicsi
- Hét év, hét baba
- Mamabarát szülészet: mi az?
- Így lett a gyerekem!
Ha előfizetnél a magazinra, kattints ide!