 |
A szex veszélyes üzem |
„Borzasztó élmény volt, amikor először voltam nőgyógyásznál tizenkét évesen. Hiába mondta anyukám, hogy semmi baj nem lesz, teljesen idegen volt tőlem a helyzet, és már a tudat is félelemmel töltött el, hogy egy férfi, akit akkor látok először, »bennem matat« majd. Pedig kedves volt, anyukám is ott lehetett, mégis szörnyen éreztem magam. Kérte, lazuljak el. Hát bármit tudtam volna akkor tenni, persze a lazulás kivételével. Hozzám ért a hideg fém, még a lábamat is összezártam, és belül annyira szorítottam, hogy nem tudta felhelyezni. Még mielőtt bármit mondhatott volna az orvos, én leszálltam, felöltöztem és elrohantam. Szegény anyukám utánam. Azóta is rosszul vagyok, ha ilyen vizsgálatra kell mennem” – meséli a most 18 éves Anna.
Teljesen természetes reakció Annáé. Azok a lányok, akik életükben először járnak nőgyógyásznál, tartanak ettől a helyzettől. Nemcsak az idegen környezet, a zömében férfi orvos és a hideg fémeszköz, de a tudatlanság is elriasztja őket: azt ugyanis, hogy mi vár ott rájuk, általában nem tudják.
Mik az első reakciók?
| dr. Ujváry Attila szülész-nőgyógyász szakorvos Fotó: ujvaridr.hu |
– A kortól és problémától függően a kislányok jöhetnek egyedül, barátnővel, szülővel. Akik már teljesen felnőttként viselkednek, nem igényelnek különösebb ellátást, bár ilyenkor próbálok nagyon óvatos lenni a kommunikációban és a vizsgálattal – mondja dr. Ujváry Attila, szülész-nőgyógyász szakorvos. – Nehézségek abból adódhatnak, amikor a vizsgálóasztal legtávolabbi pontjáról kell gyengéden leimádkozni őket, és meg kell magyarázni, hogy zárt térdek mellett a kacsával való „behatolás” ilyen körülmények között sem nagyon lehetséges, illetve ha már vizsgálódom, akkor is nagyon nehezítő az ismételt bezárkózás. Ezek után már csak a kacsa vagy az ultrahangfej eltávolításával lehet gond, amikor hirtelen viszont nem akar a hölgy megválni ezektől, és a hüvelyét zárja be. A mellvizsgálat során nehézséget az okozhat, hogy inkább nem venné le a felső ruhát, csak kicsit megmutatná, hátha úgy is látszik valami.
Miben segíthet a szülő, amikor először viszi a lányát?
Az okos szülők előre elmagyarázzák a történéseket, bátorítják a megfelelő rejtőzködést és feltárulkozást lehetővé tevő ruhák viselését (bő, hosszú szoknya, külön felső és alsó rész, bonyolult fűzők, harisnyák mellőzése), bár viszonylag ritkán vizsgálok gyermekeket, itt az is lehetséges, hogy mamájuk ölében üljenek, lábukat ne a lábtartóra, csak mamájuk combjára tegyék. Én szeretem, ha a lány maga mondja el mit szeretne (nem a szülő beszél helyette), persze itt lehet egy harmonikus közös munka. A szülő jelenléte a vizsgálatnál se legyen szükségszerű, hadd határozza meg a lány.
Mit tesz a szakember? Hogyan oldja a feszültséget?
– Még a szokásosnál is gyengédebben, szemkontaktust keresve, talán kicsit hosszabb beszélgetéssel indul a vizit. Az előzmények kikérdezésekor, ha valamilyen részlet engedi, el lehet kicsit kalandozni az orvosi témától. Részletesen elmondom, mi fog következni, felhívom a figyelmét, hogy ugyanígy minden lépésnél mondani fogom, hogy mi történik. Megemlítem, hogy semmi fájdalmasnak nem szabad történnie, ha akármilyen kellemetlenséget érez, azonnal szóljon. Semmi nincs, amit ne lehetne akármikor befejezni, ha muszáj, esetleg kihagyni. Bátorítom a kérdéseket. Igen fiatal, láthatóan zavarban lévő lányoknál lehet, hogy az első találkozáskor elállok a mellvizsgálattól, bár rákérdezek, hogy nem tapint-e valamit magának, felhívom a figyelmét az önvizsgálat fontosságára és elmondom, hogy a továbbiakban ez is részét képezi majd a vizsgálatnak, ha ő is egyetért majd.
Mikor kell a szülőnek elvinnie gyermekét a nőgyógyászhoz?
– Kellemetlen szagú vagy viszkető folyás esetén, kismedencei fájdalom, haskörfogat-növekedés, szeméremtest táján megjelenő szövetszaporulat esetén akármikor (bár ezek igen ritkák a nemi élet megkezdése előtt).
– A menzesz indulásakor akár 1-2 évig is lehet rendszertelen a vérzés, nemi élet hiányában ez nem feltétlenül igényel vizsgálatot. Itt akkor van szükség mégis találkozásra, ha a vérzés nagyon erős, nem akar elállni, számottevően, illetve zavaróan fájdalmas. Ezzel kapcsolatban kiemelhető, hogy bizonyos esetben a szűzhártya szinte vagy teljesen zárt maradhat, így a méh nem, vagy csak minimálisan (csaknem folyamatosan) tud kiürülni, igen nagy, ciklikus fájdalom mellett. Ennek felismerése és kis műtéttel való kezelése sok kellemetlenségnek veheti gátját. Saját praxisomban előfordult, hogy egy ilyen „mikroperforált” szűzhártyás lány 15 évesen szerette volna kivetetni a méhét a folyamatos vérzés és az elhúzódó erős fájdalom miatt. 3 évig járt orvoshoz, és senki nem nézte meg őt ebből a szempontból, csak gyógyszereket adtak folyton.
Bár a világ eléggé változik ilyen téren, jelenleg a 9 éves kor alatt vagy 16 éves korig nem jelentkező menzesz vizsgálatot igényel. Egyéb tünetek (hízás, fokozott szőrnövekedés, pattanások, csiklómegnagyobbodás, meglassulás, hidegintolerancia) társulása esetén már korábban is szükség lehet hormonális vizsgálatra.
A nemi élet megkezdése előtt mindenképp jól jön egy beszélgetés, 1-2 éves rendszeres menzesz után már lehet alacsony dózisú hormonális fogamzásgátlást javasolni. Ennél a találkozásnál még nincs szükség belső vizsgálatra. Hasi ultrahanggal lehet kisebb leltárt végezni és fel lehet hívni a figyelmet, hogy egyéves nemi élet után vissza lehet már jönni méhnyakszűrésre. A HPV-vakcinát is érdemes még ekkor, vagy legalább a nemi élet megkezdése után 1-2 éven belül beadatni.