| Geréb Ágnes a tárgyaláson |
Több száz orvos, köztük szülész-nőgyógyászok és gyermekorvosok, valamint egészségügyi dolgozók levélben kérik a leendő államfőt, hogy adjon helyt Geréb Ágnes szülész-nőgyógyász, szülésznő, bába és pszichológus korábban benyújtott kegyelmi kérelmének. Érveik is vannak:
1. Geréb Ágnes kezei között nem halt meg olyan gyermek, aki kórházban kétséget kizáróan megmenthető lett volna. (A kórházi halálesetek száma éves szinten ötven feletti.)
Három haláleset történt olyan szülésnél, ahol a doktornő jelen volt. Egy alkalommal a baba válla akadt el a csontos medencében, ami gyakori halálok kórházban is. Másik esetben a szülés után közvetlenül egészségesnek tűnő újszülött egyszerűen „elaludt” a mamája mellett. „Bölcsőhalál a kórházban is előfordul, hiszen ott sem figyelik figyelik folyamatosan gépekkel a légzést” – mondja az egyik csatlakozó orvos. A harmadik esetben egy ikerpár egyik tagját veszítették el hónapokkal az esemény után – mint a támogatók hangsúlyozzák, az ikerszülés kockázata mindenképpen fokozott, de ez nem jelenti sem azt, hogy otthon ne volna levezethető egy ilyen problémamentesen, sem azt, hogy a kórházban sikeresebben avatkoznának be. „A bába is tudja, melyek azok a helyzetek, amikor mentőt kell hívni” – hangzik az érvelés. Az aláírók hozzáteszik: a Geréb nevéhez köthető szülésekben egy anya sem halt meg, és egynek sem kellett kivenni a méhét.
2. Munkássága jelentős léptékű változásokat hozott a hazai szülészeti ellátásban.
Elvitathatatlan érdem, hogy Geréb Ágnes húsz éve az elsők között vezetett úgynevezett háborítatlan szüléseket egykori munkahelyén, a szegedi kórházban. Azóta országszerte sok helyen elterjedt a szemlélet, amely természetes folyamatként fogja fel a szülést, és otthoni körülményeket teremtve, felesleges beavatkozások és gyorsítások nélkül, az anya ritmusában engedi megtörténni. De Geréb nevéhez fűződik az apás szülések meghonosítása is – a hazai szakemberek szerint részben ennek köszönhető, hogy ma már hazánkban is minden kórházban általános az apa jelenlétének lehetősége.
3. Ő indította el a ma már szinte minden fejlett országban elterjedt otthonszülést, megteremtve a kórházi szülészeti ellátás intézményen kívüli, stresszmentesebb alternatíváját. Ennek köszönhetően Magyarországon is kialakították a szabályozást, ami sok országban évek óta létezik.
4. Tevékenységét a büntetőeljárásban csak magyarországi kórházi szülészetben jártas szakértői vélemények alapján vizsgálták és ítélték meg, a hazai kórházi gyakorlat azonban sok tekintetben nem felel meg az orvostudomány jelenlegi eredményeinek. (Például 70 százalék feletti a gátmetszések aránya és 30 százalék körüli a császármetszés alkalmazásáé, aminek megalapozottságát sokan vitatják.) Az otthonszülésben járatos hazai és külföldi szakértők véleményét nem vették figyelembe az eljárás során, pedig ez olyan, mintha „két külön szakmáról beszélnénk” – magyarázzák az aláírók. 
„Ideje volt, hogy az országgyűlési képviselők, művészek, értelmiségiek után végre az orvosok is felemeljék szavukat kollégájuk védelmében e modern kori boszorkányüldözéssel szemben. Bízunk benne, hogy az újonnan megválasztott köztársasági elnök első döntései között fog helyt adni a kegyelmi kérelemnek, s ezzel véget vet a bábai tevékenység kriminalizálásának” – fogalmazott dr. Szebik Imre orvos, bioetikus.
A hazai orvosokkal és egészségügyi dolgozókkal egy időben a két legnagyobb tekintélyű nemzetközi szülészszakmai szervezet is kiállt a két év letöltendő fogházbüntetésre ítélt szülész-nőgyógyász mellett. A Nemzetközi Bábaszövetség (International Confederation of Midwives; ICM), valamint a Szülészek és Nőgyógyászok Nemzetközi Szövetsége (Fédération Internationale de Ginécologie et d’Obstétrique; FIGO) még márciusban fejezte ki megdöbbenését a dr. Geréb Ágnes ügyében kimondott aránytalanul szigorú ítélet miatt. Véleményük szerint a nehézségek Magyarországon és más európai országokban is részben onnan erednek, hogy a bábák kórházon kívüli tevékenységét illetően nincs megfelelő jogi és szakmai szabályozás.