“Autót kell cserélnünk”
“A legtöbben, amikor meglátják, hogy az ikres babakocsi mellett jönnek az ikerfiaim, rögtön sajnálkozni kezdenek, hogy jaj, de sok dolgom lehet, hisz ők még eggyel se bírnak. De én soha nem éreztem, hogy engem sajnálni kellene. Sőt, úgy vélem, hogy nekünk, ikres anyukáknak könnyebb dolgunk van, mintha egymás után jöttek volna a gyerekek, hiszen mi gyorsan, egyszerre letudjuk a szoptatást, a szobatisztaságot, az ovis beszoktatást. Lehet, hogy dupla annyi munka van egyszerre, de duplán is kapok vissza minden mosolyt, szeretetet” – magyarázza Kerékgyártóné Jákób Gyöngyi, akinek ikerfiai, Dorián és Dominik 9 évesek, Denton és Délia nevű ikrei pedig 20 hónaposak. Három fiú, egy kislány. Mindannyian kétpetéjű ikrek.
“A férjem és az öccse egypetéjű ikrek, a mi családunkban állítólag az üknagymamámnak volt egy ikertestvére, de erre nincs bizonyítékom. Bevallom, szívem mélyén mindig is szerettem volna ikreket, de mivel az ikresség női ágon öröklődik, úgy tudtam, ennek nincs sok esélye. Az elsőnél nagyon örültünk, de azt mondták nekem annak idején, hogy az ikresség nem szokott többször előfordulni a családban. Én sem ismeretem ilyen családot, és még az orvosom sem hallott ilyesmiről.
Úgy mentem a második terhességemnél az ultrahangra, hogy ez eszembe sem jutott. Amikor kijöttem és elmondtam a férjemnek, hogy ismét ikrek érkeznek, ő konkrétan sokkot kapott. Az első reakciója az volt: autót kell cserélnünk.
Bár az ikerterhesség ritka dolog – minden háromezredik szülésnél érkezik csak két baba –, a valóságban ha valaki egyszer már ikreknek adott életet, a következő terhességénél az átlagosnál négyszer akkora esélye van annak, hogy ismét kettővel nőjön a család létszáma. Ennek az esélye ugyanis nő az anya életkorával és a terhességei számával is. De így is egy a hetvenezerhez az esély rá. Szóval tény: dupla ikres családból nincs olyan nagyon sok.
Az első gondolat a pánik
“Nálunk a családban még soha nem voltak ikrek, ezért nekem sem jutott eszembe, hogy ilyesmi megtörténhet velem.
Amikor az ultrahangos orvos közölte, hogy két fejet lát, konkrétan zokogni kezdtem. Te jó ég, kétfejű gyerekem lesz?
– meséli Bartal Zsú, akinek 11 éves ikrei, Borka és Boglárka már a második terhességéből születtek, “egyke” nagyfia, Bence után két évvel. – Úgy voltam vele, hogy három gyerek elég nekem, különösen mert az apjuktól elváltam, amikor az ikrek kétévesek lettek. Spirált tetettem fel, ami állandó vérzészavarokat okozott. Hol hetekig megvolt, hol hónapokra elmaradt. Amikor orvoshoz mentem, hogy vizsgáljon meg, eszembe sem jutott, hogy baba lehet a hasamban. Pláne az, hogy ismét kettő. Pedig így történt, ebből a terhességből született a most ötéves ikerpár, Boldizsár és Benedek.
Amikor az öt gyerekkel sétálok, gyakran megállítanak, és megkérdezik, mi a titkom, hogyan csináltam. Ha nem vagyok beszélgetős kedvemben, csak ennyit mondok: kutyapózban. Ez általában véget vet a beszélgetésnek.
Nincs féltékenység
“Bevallom, én kicsit csalódott voltam, amikor kiderült, másodjára is ikreket várok – meséli Bánikné Osztafin Judit, akinek hároméves ikrei, Lili és Maja ovisok, Szofi és Hanna pedig 17 hónaposak. – Félre ne érts, imádom a gyerekeimet, és semmiért nem adnám őket, de szerettem volna kipróbálni, milyen az élet egy gyerekkel. Nekem van egy ikertestvérem, és két ikerpár anyja vagyok, így tudom, hogy sok olyan dolgot megtapasztaltam, amit mások nem – de vannak dolgok, amik kimaradnak az életemből. Én nem tudom például, milyen, amikor elalszik egy gyerek rajtam, és nem kell félszemmel a másikat figyelni, vagy amikor napokon át csak egyetlen gyerekkel foglalkozik az ember.”
Szokták kérdezni, hogy milyen az élet az ikrekkel, én ilyenkor azt felelem, nem tudom, mert fogalmam sincsen, milyen, ha nem ikrei vannak az embernek. Amikor sétálunk, állandóan azt kérdezik az emberek: hogyan bírod négy picivel? De én nem érzem, hogy ez teher lenne. Jó testvérek mind a négyen, szépen eljátszanak együtt.
Az ikrességnek sok előnye van az anyukák szerint. Mivel pici koruktól megszokják, hogy meg kell osztani a játékokat, és megtanulják, hogyan kell másokkal együtt játszani, így nem viseli meg őket, ha óvodába kerülnek. Ráadásul mivel az a normális számukra, hogy anyát is meg kell osztani, nem érzik úgy, hogy a kistestvér születésével megfosztották őket valamitől. Testvérféltékenységet egyikőjük sem tapasztat a második szett érkezésekor.
“Az ikrek közti kapcsolat különleges” – magyarázza Bartal Zsú.
A lányaimnak saját ikernyelvük volt, és egy darabig csak Borka lányom beszélt magyarul. Ha a tesója valamit akart, elmondta a saját kis nyelvükön, és ilyenkor Borka fordított nekünk: Boglárka inni akar.
“A fiúknak nem volt ikernyelvük, de köztük olyan mentális kapocs van születésük óta, ami elképesztő. Gyakran megtörténik, hogy ülnek egymás mellett, egymásra néznek és kuncogni kezdenek. Szerintem agyhullámokkal társalognak. Ennél is érdekesebb, hogy milyen kapcsolat van a két ikerpárom között. Azt hinné az ember, hogy az idősebb A baba majd a kisebb A babával barátkozik, és B a B-vel, de nem így van. A vagány nagy a nyafi kicsivel szeret játszani, a hercegnő nagy pedig a talpraesett kisebbikkel. Nálunk ikernek lenni az »átlag«, Bence fiam szokott is vele dicsekedni, hogy belőle csak egy van, ezért ő a különleges a családban.”
Valóban megterhelő
Persze két szülésből rögtön nagycsaládot alapítani azért igényel némi extra szervezési munkát. Két kiságy, nagyobb babakocsi, dupla annyi pelenka, nagyobb autó, és persze dupla annyi munka anyának.
“Ennyi gyerekkel egy családban sokkal következetesebbnek kell lenni, össze kell hangolni az evést, az alvást – magyarázza Osztafin Judit. – Nálunk négy kicsivel szigorú napirend van, bár mióta már a kicsiknek nem kell külön pépesíteni mindent, sokkal egyszerűbb a dolgom. Tény, hogy mind a négy igényli az odafigyelést, a szeretetet, a törődést, és mindegyik egy kicsit másként. Nem lehet őket beskatulyázni, és azt mondani, hogy ők egyformák, mert ikrek. Mindegyik külön egyéniség, és mint ikerpárok is teljesen másfélék. Igazán csak akkor nehéz, amikor mind beteg, mert akkor mind a négy rajtam szeretne csüggeni. Az sem segít, hogy nem túl jó alvók, sokszor felébrednek – de ez sokat javult, mióta bevezettük a közös alvást. A nagy franciaágyon két oldalamon alszanak a kicsik, és az ágy két oldalára betoltuk a nagyok alvóhelyét is. Előtte ők is gyakran felébredtek éjszaka, és kerestek, hol vagyok. Mióta mind együtt alszunk, ez megszűnt, és az sem zavarja őket, ha a kicsik felsírnak éjszaka.”
Persze nem csak a kisbabakor a nehéz – a nagy család, a sok gyerek később is több szervezést igényel.
“Mindig, mindent egyszerre akarnak – ismeri el Zsú. – Gyakran egyszerre beszél hozzám mind az öt, és igyekeznek egymást túlharsogni, nem érdekli őket, hogy csak két fülem van.
Nálunk a helyzetet bonyolítja, hogy egyedül nevelem mind az öt gyerekem, és nincs olyan nagyszülő, aki segíteni tudna, de soha nem szoktam kétségbe esni. Hiszek benne, hogy minden helyzetet meg lehet oldani, és a pozitív hozzáállás sokat segít.
Annak idején, amikor megszülettek, mindössze egyetlen napig volt segítségem, a férjem a második naptól reggeltől éjszakáig dolgozott. Mindent meg kellett oldanom egyedül, és én ehhez szoktam hozzá. Nincsenek megoldhatatlan helyzetek, csak kihívások. De azokkal el lehet bánni.”