A húszas éveidben már sokkal érettebb vagy, legalábbis annál a kis általános iskolásnál, aki még azt hitte, az osztálytársai mindig ott lesznek mellette. Jó esetben némi önismeretre is szert tettél, észrevetted, mennyire más ember lett belőled ahhoz képest, aki 15 évesen voltál. Ez az önismeret az alapja annak, hogy milyen erős, komoly barátságokat kötsz huszonévesen.
Felnőttél
Akarod vagy sem, mire vége az utolsó iskoládnak is, felnőttél valamennyire, úgyhogy már túl akarsz látni a haverokon, ivócimborákon, és mélyebb kapcsolatokat szeretnél kialakítani. Olyan embereket gyűjtesz magad köré, akikre számíthatsz, akiktől jól érzed magad.
Tudod, mit vársz egy barátságtól
Nincs szükséged egyoldalú barátságokra, amikbe te fekteted a több energiát, sem pedig olyan emberekre, akiktől csak fáradtnak érzed magad. Kinek van erre ideje? Ezért jutsz el magadban oda, hogy el kell engedned pár barátot, akik csak elszívják az energiádat.
Vállalni akarod magad a barátaid előtt
Olyan embereket választasz, akik előtt nem kell megjátszanod magad, mert már tudod, hogy egy barátság akkor igazi, ha önmagadért, a valódi énedért szeretnek. A húszas éveidben találsz igazán önmagadra, ezért fontos annyira, hogy a barátok a legjobbat hozzák ki belőled.
Nincs időd
Ahogy beindulnak a munkás hétköznapok, már nincs időd arra, hogy minden héten találkozz a barátaiddal. Azt a kevés időt pedig, ami kikapcsolódásra jut, szeretnéd olyan barátokkal eltölteni, akik feltöltenek, akik örülnek neked és boldogok, ha veled lehetnek. Nem akarod elpazarolni a felértékelődött szabadidődet arra, hogy kényelmetlen helyzetekbe hozod magad.
A húszas éveink a fejlődés és a változás évei, a végére alig ismerünk magunkra. Az érdeklődési körünk, a prioritásaink és legfőképp a céljaink megváltoznak. Ehhez pedig erős és kitartó barátságok kellenek, hogy végigkísérjenek egy életen át.