A jelenlegi bértábla szerint pont a legtapasztaltabb, 40–50 év körüli dadák viszik haza a legkevesebbet, pedig ugyanazt a munkát végzik, mint fiatalabb, felsőfokú végzettséget szerzett társaik – számol be hosszú riportban az abcug.hu.
“Hiába rakok bele 120 százalékot, nincs megbecsülve a munkám. Bárcsak megkaphatnám azt az összeget, amit egy diplomás kisgyermeknevelő megkap. Akkor tudnék félrerakni, így viszont semmit” – panaszolja az egyik megszólított.
Ők jellemzően azok, akik érettségi után szakosítón vagy a négy középiskolai év alatt szerezték meg tudásukat, és ha akartak, sem tudtak volna diplomát szerezni, ugyanis csak 2009-től indult ilyen szak a főiskolákon. A KSH 2015-ös adatai szerint a 7000 bölcsődei nevelőből csupán 900 rendelkezik diplomával, a többiek középfokú képzésben vettek részt, ezért a bértáblában is alacsonyabb helyen vannak. Pedig szakértők szerint a bölcsődékben sokszor a legjobbak.
Sok bölcsődében a vezető próbálja arra bíztatni a régóta ott dolgozó kisgyermeknevelőket, hogy végezzék el a főiskolát, mert nehezen viselik el, hogy a legjobb alkalmazottaik keresik a legkevesebbet. Család és munka mellett 10-20 év után visszaülni az iskolapadba azonban nagyon nagy megterhelés, így gyakran marad a minimálbért alig meghaladó fizetés. A bérkülönbségeket csak némileg közelíti a januárban bevezetett bölcsődei pótlék, amit kifejezetten a diplomával nem rendelkező dadák kapnak. Ennek összege azonban csupán 19.700 forint, míg egy diplomás nevelő garantált bérminimuma 161 ezer forint.
“Attól, hogy valaki most szerzi a diplomáját, nem feltétlen jobb szakember mint az, aki a régi képzési rendszerben tanult. A szakmai felkészültségük ezeknek a kisgyermeknevelőknek nagyon sok esetben több, mert régen részletesebb és gyakorlatiasabb volt az oktatás. A két ember szakmai tudását egyszerűen nem lehet egy lapon említeni, de ezt a fizetési tábla mégsem honorálja” – vélekedik Szűcs Viktória, a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének elnöke.