Én is szoktam telefonálni utazás közben, nincs is ezzel bajom. Természetes, hogy azokat az embereket, akik nap közben hívnak, és nem tudtam velük beszélni, visszahívom, sőt gyakran ezt az időt használom fel a baráti beszélgetések lebonyolítására is.
És igen, tisztában vagyok azzal, hogy ilyenkor más is hallja, hogy mit beszélek. Embertársaim beszélgetései is általában hasonlóak, a legtöbben diszkréten intézik a telefonokat, de akadnak kivételek is. Olyanok, akik jó hangosan adják mindenkinek a tudtára akár a legintimebb ügyeiket is. Néha nehéz megállni, hogy hangosan ne nevessek fel, vagy ne forduljak hátra, amikor ilyen telefonbeszélgetéseket hallok.
Nemrég egy középkorú férfi szólt haza a feleségének, ellentmondást nem tűrő hangon utasította, hogy mit csináljon meg, mire hazaér.
Szia, 10 perc múlva otthon leszek, melegítsd meg a tésztát, és készülj el, mert evés után sétálni visszük a kutyákat, és nem óhajtok rád várni!
Aztán letette a telefont, mindegy mit gondolt vagy akart mondani még a feleség a vonal túlsó végén. Mindezt olyan durva és utasító hangnemben mondta, hogy szerintem 10 nőből kilenc nem melegítette volna meg a tésztáját.
A másik pasi pont az ellentéte volt az előzőnek, olyan kedvesen, sőt, negédesen telefonált, hogy nem tudtam mosolygás nélkül megállni.
Szia, Édesem, én vagyok! Sietek haza hozzád, amennyire csak bírok. Mi van rajtad? Biztosan most is gyönyörű vagy, alig várom, hogy lássalak. Vásároltam, főzök valami finom vacsit neked, aztán összebújunk, jó?
Kicsit több infó, mint amit az utazóközönség esetleg hallani akart, de mindenesetre kedvesebb, mint a nő, aki a következőket mondta vagy a gyerekének, vagy a férjének. Mindenesetre egyikük helyében sem szeretnék lenni.
Ugye, megmondtam, hogy mire hazaérek makulátlan rend legyen? Nem akarok csalódni! A szemetet is vidd ki, mert ideje, hogy egyszer az életben te csináld meg! Bevásárolni sem én fogok, mert elegem van a cipekedésből. Porszívózás alatt szellőztess ki, utálom, ha büdös van. A tisztítóba nem megyek be, szerintem neked bőven futja erre az idődből. És nem vagyok kíváncsi a kifogásaidra sem, ezért most leteszem!
És végül a laza anyuka, aki a gyerekét hívta:
Szia, mi újság? Tényleg egyes lett a dolgozatod? Na, jól van, végül is erre számítottunk, majd kijavítod. Nem, ma nem főzök, sütünk egy pizzát, ok? Az úgyis szereted. Majd meglátjuk, lesz-e kedvem, de biztosan van még tiszta ruhád, ne aggódj. Apád, nem tudom, mikor kerül elő, még nem hívott. Persze, átjöhet a barátnőd este, de ne maradjon sokáig, mert így is elég rosszak a jegyeid. Sietek haza!