1918-ban az Iwamizawa városában élő, 17 éves Eikichi Suzuki egy tengerészeti kiállításra utazott Szapporóba, ahol egy kirakatban meglátott egy csodaszép, szinte élethű játékbabát. Bár a fiúnál nem volt túl sok pénz, ám nem sokat hezitált, azonnal bement az üzletbe és megvásárolta a figurát kishúgának, a 2 éves Okikunak.
A nagyjából 40 centiméter magas, tradicionális kimonót viselő baba a kislánynak nem csupán a kedvenc játéka, de a legjobb barátja lett. A saját nevét adta neki és mindenhová magával vitte. 1919-ben azonban a csöppség elkapta a sárgalázat és belehalt. A család először a játékkal együtt szerette volna eltemetni, ám végül a baba a kislány emlékére állított házi oltárra került az otthonukban.
Egy nap aztán Suzukiék észrevették, hogy a játékbaba haja növekedni kezdett. Az eredetileg hagyományos stílusban nyírt, vállig érő tincsek hamarosan már a derekáig értek, és a tapintásuk is megváltozott. A családtagok emellett más furcsaságokról is beszámoltak, többek között azt állították, hogy a lányuk többször megjelent álmukban, reggelre pedig a játékbaba az ágyukba került, illetve, hogy a házukban különös zajokat, dörömbölést, villódzó fényeket véltek látni. A jelenségek pedig különösen megszaporodtak Okiku születésének, illetve halálának évfordulója környékén. A helyi spirituális vezetők akkoriban már kész tényként közölték, hogy az elhunyt kislány szelleme a játékbabában él tovább.
A család 1938-ban másik városba költözött, ám a játékbabát nem akarták magukkal vinni, attól tartva, hogy ha túl messzire kerül lányuk nyughelyétől, elveszíti varázslatos képességeit. Éppen ezért inkább a helyi Mannen-ji templomba vitték és arra kérték a szerzeteseket, hogy a továbbiakban ők vigyázzanak rá. Vállalták a feladatot és idővel ők is úgy tapasztalták, hogy a baba haja valóban folyamatosan nő. Rendszeresen igazítottak ezért rajta, a lenyírt tincseket pedig elvitték egy szakemberhez megvizsgáltatni. Az elemzés pedig megállapította: a haj szerkezete olyan, mint egy embergyereké.
Okikut a mai napig is a direkt számára létesített oltáron őrzik a Mannen-ji buddhista templomban. Az évek folyamán nem csupán, hogy nem veszítette el természetfeletti képességeit, de állítólag ezek még erősödtek is. Még mindig nő a haja, sőt, egyesek arról számoltak be, hogy olykor a száját is kinyitja, és láthatóvá válnak a tejfogai. A kísérteties játékbaba az évtizedek folyamán jókora népszerűségre tett szett és rengeteg turista keresi fel miatta a templomot.
Még több elátkozott tárgy
- A vitrinben táncolt Anna elátkozott menyasszonyi ruhája
- Az Oscar-jelölt színésznő nem merte felvenni az elátkozott Orlov gyémántot
- Szabadulni akart az átoktól, 15 év után visszaküldte az ellopott kincseket Pompejibe