A Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) a múlt héten hívta fel a kormányhivatalok figyelmét egy 2019. január 10-én kiadott tájékoztatóra. A Telex birtokába jutott levélben emlékeztetnek arra, hogy minden olyan elhalálozást be kell jelenteni, amely az oltást követő egy hónapon belül történt.
Emellett az oltást követő egy hónapon belüli elhalálozás esetén a halottvizsgálatot végző orvosnak kezdeményeznie szükséges a kórboncolást, valamint az Oltást Követő Nem Kívánatos Esemény (OKNE) bejelentését.
Védőfelszerelést viselő orvos a koronavírussal fertőzött betegek fogadására kialakított intenzív osztályon a Szent László Kórházban 2021. április 12-én. A kép illusztráció! (Fotó: MTI / Balogh Zoltán)
A lapnak egy halottszállítással foglalkozó forrás szerint a rendelkezés újabb pluszterhet róhat az amúgy is a határaikat feszegető egészségügyi intézményekre és a dolgozóikra. A kötelező boncolás ugyanis az idősekre is vonatkozik, és – mint azt Orbán Viktor a múlt héten bejelentette – a regisztrált 65 év fölöttiek 90 százaléka már megkapta az oltást.
A budapesti kórházak helyzetét ismerő forrás szerint a túlterheltség miatt már nem is mindenhol végeznek boncolást, csupán néhány kórházban. Sok esetben az orvosok úgynevezett boncolásmellőzési engedélyeket adnak ki, mert annyira le vannak terhelve.
A Telex informátora hozzátette: „nyilván tudományos szempontból jelentősége van annak, hogy mindenkit, aki az oltás után hunyt el, boncolni szeretnének, de ez a gyakorlatban garantáltan nem így lesz”.
Oltás az nlc-n:
- Vakcinán innen és túl: mi lesz velünk a második koronavírus elleni oltás után?
- Francia akadémikusok szerint hat hónapot kéne várni az mRNS vakcinák második adagjával