Varga Judit igazságügyi miniszter nemrég benyújtott egy javaslatot, ami úgy írná át a Polgári törvénykönyvet, hogy a jövőben már az egyik szülő kérésére is elrendelhetnék a gyermek közös felügyeletét a válásnál.  A miniszter az InfoRádiónak azt mondta, ez a módosítás a gyermekek érdekét szolgálja, mert egy nagy konfliktusforrást szüntet meg.

„A közös szülői felügyelet úgy is gyakorolható, hogy a szülők felváltva, azonos időtartamban jogosultak és kötelesek a gyermek nevelésére és gondozására. A különélő szülők megállapodása híján – kérelemre vagy a gyermek érdekében hivatalból – a bíró döntené el, hogy a felügyeletet melyik szülő gyakorolja. A bíróság az egyik szülő kérelmére is dönthet a szülői felügyelet közös gyakorlásáról, ha az a kiskorú gyermek érdekében áll. Ez módot ad arra, hogy a bíró már az egyik szülő kezdeményezésére is elrendelje az úgynevezett váltott elhelyezést, amikor a gyermek két hétig az anyával, majd két hétig az apával lesz a válás után. Erre eddig csak egyezség esetén volt lehetőség, ám az élet túlhaladta ezt”

– nyilatkozta Varga Judit. Hozzátette, szerinte a változás nagyobb mozgásteret, de ebből fakadóan nagyobb felelősséget is jelent majd a bíróknak, és ha olyan körülményeket észlel, amelyek esetében csak még nagyobb problémát okoz a váltott elhelyezés, akkor természetesen nem dönthet úgy, hogy helyet ad a kérelemnek. Az igazságügyi miniszter emellett fontosnak nevezte, hogy a bizonyos életkor feletti gyermekek véleményét is kikérjék a bírók, mint ahogy az is érdek, hogy a válóperek ne húzódjanak el; ez utóbbit már jogszabályok is segítik. Mielőtt továbbmennénk, fontos kiemelni, hogy a közös felügyelet és a váltott elhelyezés nem szinonimák, utóbbi fogalom azt jelenti, hogy a gyermek a két szülővel azonos, illetve közel azonos időt tölt úgy, hogy váltva tartózkodik a szüleinél. 

Érvek és ellenérvek

A törvénytervezet vegyes fogadtatásra talált, vannak, akik régen várt változásnak tartják, amelyben a közös felügyeleti jog rendesen, nyugati módra végre szabályozva lesz. „Az EU-tagállamok 2000-től kezdve egymás után fogadták el a közös szülői felügyeleti jog fenntartását és a váltott elhelyezést támogató jogszabályokat. Már nagyon ideje volt, hogy erre Magyarországon is sor kerüljön így 20 év után” – nyilatkozta az nlc-nek Illés Blanka válóperes ügyvéd, aki szerint mind az édesapák, mind az édesanyák, különösen az egyszülős családmodellbe kényszerült nők szempontjából vannak előnyei a közös felügyeletnek, illetve a váltott elhelyezésnek. Mindeközben persze felmerül a kérdés, hogy a törvénytervezet nem ad-e több jogot a bántalmazóknak, nem tudnak-e ezzel közös felügyelet vagy váltott gondoskodást kierőszakolni a másik fél akarata ellenére. A bíróságnak alapvetően a szülők érdekével szemben a gyerekek érdekeit kell szem előtt tartania, de a gyakorlat mutatja majd meg, hogy ez mennyire fog sikerülni.

Miután megjelentek a törvényjavaslatról szóló hírek, három jogvédő szervezet, a NANE, a Patent Egyesület és a Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség közös nyilatkozatot adott ki, és ők attól tartanak, hogy ez a módosítás igenis újabb eszközt adhat az elkövetők kezébe. „Tapasztalataink szerint jelenleg Magyarországon nem állnak fenn annak az intézményesült feltételei, hogy a családjogi perekben döntő bírák a családon belüli erőszakot beazonosítsák, értékeljék, fel- és elismerjék annak káros hatását a gyerekekre, továbbá hogy megkülönböztessék a bántalmazó és a biztonságos szülőt. Így most a Parlament előtt megszavazásra váró javaslat azáltal, hogy az erre az esetek többségében alkalmatlan bíróságokra bízza a bántalmazás kiszűrését, nem pusztán nem védi meg a hozzátartozók közötti erőszak áldozatait, hanem éppen ellenkezőleg” – írták, megjegyezve, hogy az általuk megfogalmazott szakmai véleményt, illetve aggályokat egyáltalán nem vették figyelembe, és hogy törvény egészen eddig „éppen azt ismerte el, hogy a fokozott együttműködést, állandó kommunikációt és jó viszonyt feltételező gyereknevelési forma kizárólag a felek együttes igénye alapján működhet jól, ezért ezt a bíróság nem erőltethette rá a váló szülőkre”.

A közös állásfoglalásra Varga Judit is reagált a Facebookon, és leszögezte, „az új jogszabály alapján a bíróságoknak a döntések meghozatalakor mindenkor a kiskorú gyermek érdekeit kell szem előtt tartaniuk, és természetesen fel sem merülhet közös szülői felügyelet megállapítása, ha bármelyik szülő esetén felmerül a bántalmazás gyanúja.”

Nőjogi és gyermekjogi szempontok

Betlen Anna, a Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség szakértője az nlc-nek elmondta, a tervezett törvénymódosítás fából vaskarika, hiszen a közös felügyelet létező intézmény, ha a szülők ebben egyeznek meg, a bíróság nem szokta ezt megvonni, kivéve, ha valamelyik szülőnek a viselkedése ezt indokolja. 

Amennyiben azonban a szülők erről nem képesek megállapodni, nem képesek ilyen fokú együttműködésre, akkor a váltott elhelyezés, vagyis annak, hogy ugyanannyi időt töltsön a gyerek mindkét szülőnél, nem biztos, hogy megfelelő opció. Hozzátette, közvetlen tapasztalataik is vannak erről, de nemzetközi kutatások is azt erősítik meg, hogy ahol nincs erőszak, hatalmi egyenlőtlenség a szülők kapcsolatában, ott nem merül fel, hogy a bíróságnak kell döntenie a szülői felügyelet dolgában.

Ugyan a gyermekek jogairól szóló nemzetközi egyezmény is kimondja, hogy a gyermek érdekének kell az elsőnek lennie, a váltott elhelyezés a Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség szakértője szerint inkább a szülők érdekeit, vagyis igényeit szolgálja, előfordulhat, hogy anyagi érdekből választaná ezt a megoldást egyik szülő, hogy ne kelljen komolyabb összeggel támogatnia a másik felet. Hogy ez mennyire lesz majd döntő szempont a tartásdíj fizetésének vagy nem fizetésének kérdésében, ha életbe lép a módosítás, nem tudni, korábbi cikkünk szerint a bíró a döntés során figyelembe veszi, hogy milyen lakhatási, iskolai, vagyis bármilyen gyerekkel kapcsolatos, rendszeres kiadás merülhet fel, és mindezt összevetve a szülők jövedelmével hozza meg a döntést a gyerektartásról. A mérlegelés joga egyébként eddig is megvolt, de a nőjogi aktivitásnak ezen a téren sincs jó tapasztalata. „Előfordul, hogy az egyik féltől az utolsó számlát is elkérik, a másik félnek pedig elég bemondania, hogy mennyi a fizetése” – nyilatkozta Betlen Anna.

A szakértő mindazonáltal hangsúlyozta, szerinte is nagyon fontos, hogy a gyermek életében mindkét szülő jelen legyen, hogy mindkettejükkel alapvető és tartalmas kapcsolata lehessen, akkor is, ha már ők nem élnek együtt, de a váltott elhelyezés, ahogyan a magyar gyakorlatban jelenleg is létezik, nem ideális, csak bizonyos feltételek teljesülése esetén támogatható:

• a szülők között legyen megfelelő a kapcsolat ahhoz, hogy képesek legyenek arra a folyamatos egyeztetésre és együttműködésre, amit a váltott elhelyezés igényel,
• lakjanak viszonylag közel, hogy mindkét helyszínről elérhető legyen a gyermek iskolája és egyéb programjai,
• fontos szempont a gyermek kora, lehetőleg legyen már legalább 9-10 éves, hogy jól bírja az állandósult változást. (Dr. Dajkó Péter: A szülői felügyelettel kapcsolatos perek szabályai a gyermekek jogainak érvényesülésére figyelemmel című tanulmányában például azt írja, hogy tízéves kor alatt egyáltalán nem javasolt a váltott elhelyezés, illetve van egy olyan francia nyelven elérhető ajánlás, amely szerint 0 és 1 éves kora között a gyermek hetente két-három alkalommal találkozhat a másik szülővel, minden alkalommal egy hosszú fél napra a másik fél otthonában anélkül, hogy az éjszakát ott töltötte volna. E félnapok közül kettő esetleg egy napra összevonható, 1 és 3 éves kora között, amint a gyermek megismeri a másik szülő otthonát, heti egy éjszakát hozzáadnának ehhez a három fél naphoz anélkül, hogy az anyától való elválás meghaladná a másfél napot, 3 éves kortól 6 éves korig kéthetente egy kétnapos és két éjszakás hétvége ott alvással az apánál, kiegészítve egy hétköznapi fél nappal. Ehhez hozzá kell adni az iskolai szünidő felét, ami ugyanakkor nem haladhatja meg a két hetet, feltéve, hogy a két szülő közötti kapcsolat megfelelő és nem erőszakos.)

„Különféle kutatások, interjúk, szakmai állásfoglalások egyaránt a váltott elhelyezés keretében gondozott gyermekek súlyos pszichés terheléséről számolnak be. Egyes dokumentumok úgy fogalmaznak, hogy a váltott felügyelet alatt álló gyermek pszichológiai energiáját arra fordítja, hogy védekezzen a mindennapi élet által rákényszerített extra nehézségek ellen, ahelyett, hogy ezt az energiát intellektuális és érzelmi fejlődése fejlesztésére fordítaná. Külön hangsúlyozzák az elsődleges gondozóhoz való kötődés rendkívül fontos szerepét a kisgyermek személyiségének fejlődésében. Az elsődleges gondozó a kisgyermekek elsöprő többségénél az anya, aki méhében hordozta, szülés után pedig anyatejjel táplálta és gondozta, ellátta őt. Itt veszik figyelembe az állandó lakókörnyezetet is, amely önmagában is fontos szerepet játszik a gyermek biztonságérzetének a kialakításában és megszilárdításában. A kisgyermek nem tud még különbséget tenni hosszabb és rövidebb idő, pontosabban a véglegesség és az ideiglenesség között. Ezért számára minden ide-oda út, váltás a két szülő között: elszakadás és új megtelepedés. Mindez rendkívüli mértékben igénybe veszi érzelmi energiáit, és eltéríti őt attól, ami az alapvető »feladata«: személyiségének, intelligenciájának, valóságismeretének és önismeretének a fejlesztésétől” – mondta Betlen Anna. 

Mindeközben a Hintalovon Alapítvány gyermekjogi szervezet közleményében azt írja, hogy kutatások többsége azt igazolja, hogy a váltott gondoskodás a gyermekre nézve jobb kimenetellel bír, mintha kizárólag egyik szülőjével töltené az ideje nagy részét, illetve abba az irányba mutatnak, hogy a gyermekek abban az esetben is profitálhatnak a váltott gondoskodás előnyeiből, ha a szüleik közötti viszony nem együttműködő, sőt, kifejezetten konfliktusokkal terhelt. Ehhez persze szükséges, hogy elérhetőek legyenek olyan támogatási eszközök, amelyek segíthetnek a szülők közötti konfliktusok csökkentésében. Mint megemlítik, vannak országok, ahol létezik a most beterjesztett megoldás, a francia polgári törvénykönyv ugyanis lehetővé teszi a családjogi bíró számára, hogy csak az egyik szülő kérésére, vagy a szülők egyet nem értése esetén is határozott időre elrendelje a váltott gondoskodást, de a végső döntés előtt a szülők családjogi mediáción vesznek részt. Hasonló az ítélkezési gyakorlat Kanadában is, írják, hozzátéve, hogy egy helyi kutatás szerint a váltott gondoskodás jellemzően inkább a szülők közötti megállapodás, semmint bírósági döntés eredményeképpen jön létre. 

Azt a Hintalovon Alapítvány is kiemeli, hogy amennyiben a gyermek erőszaknak, bántalmazásnak vagy elhanyagolásnak lenne kitéve, az kivétel, ilyenkor a kapcsolattartás korlátozható. Kicsit kijjebb nyitva a kérdést, az is szempont kell, hogy legyen – hívja fel a figyelmet Betlen Anna, hogy a másik fél a közös felügyeletet, vagy váltott elhelyezést nem fogja-e a másik szülő bántalmazására felhasználni, egyes tanulmányok szerint ugyanis egy (bizonyítottan) bántalmazónál a váltott felügyelet egykori partner és a gyermekek feletti kontroll fenntartásának a lehetőségét jelenti. Az állásfoglalások alapján abban mind a nőjogi szervezetek, mind a Hintalovon Alapítvány egyetért, hogy a jogalkalmazás jelenti az egyik főproblémát. Erre megoldást jelentene az, hogy az igazságszolgáltatásban, valamint a gyermekvédelemmel foglalkozó hivatalos szervek tagjai kapnának olyan képzéseket, oktatást, illetve protokollokat, amelyek segítenének őket abban, hogy a gyermekek jogait jobban érvényesíthessék, illetve abban, hogy ha bántalmazás gyanúja merül fel, akkor az áldozatokat megfelelő bánásmódban részesítsék.