A nagycsoportos óvodások szüleinek áprilisban dönteniük kell arról, hogy melyik iskolába menjen a gyerekük: hol fogja jól érezni magát, hol fejlődik, és hol marad kíváncsi. Ez nem egyszerű, mert a pedagógusok alulfizetettek, az iskolákra kevés állami pénz jut, ezért aztán kevés az igazán jó, eredményes iskola. Tovább nehezíti a döntést az, hogy az iskolákról kevés információ lelhető fel online.
Ezúttal egy alapvetőnek tartott szempontot, az iskolai készségfejlesztés minőségét emeljük ki, mivel ezt nehezebb átlátni, mint azokat a mindenkinek egyértelmű kérdéseket, hogy kedves-e a tanító néni, van-e és kifizethető-e a tandíj, illetve milyen messze van az iskola. A sok közül lássunk most öt készségterületet, olyanokat, amelyeket egy iskola fejleszthet, és amik igazán fontosak a gyerek jövője szempontjából.
Matematika és szövegértés
Olvasni és számolni tudni kell, méghozzá minél jobban. Az általános iskola alsó tagozata óriási hatással van a későbbi matematikai és szövegértési készségre, hiszen ilyenkor sajátítják el a gyerekek az olvasáshoz és számoláshoz szükséges alapokat. Fontos, hogy itt nem a tananyagról, hanem gondolkodási készségekről beszélünk: nem az a lényeg, hogy a gyerekek vissza tudják mondani a szorzótáblát, hanem hogy megértsék, és alkalmazni tudják azt. Ha az első években jó oktatást kapnak, akkor ezek az alapkészségeik látványosan fognak fejlődni, ami később hatalmas előnyt jelent majd a felső tagozaton és a középiskolában. Ennek életre szóló jelentősége is van: Magyarországon a nagyon jó szövegértési és matematikai készséggel rendelkező munkavállalók 10-20%-kal többet keresnek, mint azonos képzettségű és foglalkozású, de közepes készségszintű kollégáik.
Az interneten elérhető iskolai rangsorok általában azt mutatják, hogy milyen az iskolába járó diákok szövegértési és matematikai készsége. Azonban a iskolai tanítás minőségét a szokásos rangsorokban elfoglalt hely nem jellemzi jól, hiszen a gyerek fejlődése nagymértékben függ az „otthonról hozott” szinttől. Vagyis sokkal fontosabb, hogy milyen családi hátterű és milyen előzetes tudással rendelkezik az a tanulócsoport, akikkel a tanári kar elérte a helyezést. Egy hitelesebb, valódi információértékkel bíró rangsort, ami az alapján osztályozza az általános iskolákat, hogy mennyire fejlesztik ezeket a területeket csak a felső tagozatra vonatkoztatva lehet létrehozni, mivel a kompetenciamérés csak 6, 8 és 10-ik osztályban van. Az általános iskola kiválasztásánál – különösen alsó tagozaton – félrevezetők lehetnek a rangsorok, ezért nem érdemes rájuk hagyatkozni (nem véletlen, hogy iskolai rangsorok elsősorban a középfokú intézményekre készülnek).
Fotó: Getty Images
Adatok híján az alsó tagozaton személyesen tudunk utána járni annak, hogy a kiszemelt iskolában az adott tanító hogyan viszonyul ezekhez az alapvető készségekhez. Jó ötlet ilyenkor ellátogatni egy nyílt napra, ahol kis odafigyeléssel sok mindent ki tudunk deríteni. Esetleg olyanokat is megkérdezhetünk, akiknek a gyereke korábban járt az adott tanítóhoz. Fontos mérföldkő a második osztály vége, érdemes rákérdezni, hogy egy osztályban hány gyerek tanul meg eddigre folyékonyan olvasni, szorozni és osztani – harmadiktól ugyanis e készségekre épül minden tananyag, és könnyen lemaradhat az, akinek nem sikerült elsajátítani a fentieket. A nyílt napon túl segítségünkre lehet az iskola honlapján elérhető pedagógiai program, illetve maga a honlap is. Az mindenképp jó jel, ha ezeken jól érthető, átlátható formában találunk információt.
Elsajátítási motiváció
Az oktatáskutatók elsajátítási motivációnak hívják azt a belső erőt, ami arra ösztönzi a tanulót, hogy megpróbáljon megoldani egy kihívást jelentő problémát vagy megszerezni egy új készséget. Ha a gyerek képes ilyen módon saját magát motiválni, az olyan kreatív energiákat szabadít fel benne, amik játékká varázsolják a tanulást. Tanulmányok tucatjai igazolták, hogy a magukat motiválni képes gyerekek jobban teljesítenek az iskolában és a készségeik gyorsabban fejlődnek – például Magyarországon is igazolt tény, hogy az olvasni szerető diákok szövegértési készsége lényegesen magasabb lesz.
Motiváló közeget találni a gyerekünk számára nem egyszerű feladat. A nulladik lépés az, hogy olyan iskolára leljünk, ahol a gyerek jól érzi magát, ahova szívesen jár. Dr. Gyurkó Szilvia gyermekjogi szakértő egy korábbi cikkében felhívja a figyelmet például arra, hogy az iskolaválasztást egyedül a gyerek igényeihez érdemes igazítani, és hogy olyan közeget keressünk, ahol mi, szülők is jól éreznénk magunkat. Cikke abban is segít, hogy mikor érdemes alternatív iskolát választanunk (és azok közül milyet).
Amikor az iskolák honlapjait böngésszük vagy nyílt napon hallgatunk pedagógusokat az iskola szemléletmódjáról beszélni, akkor figyeljünk az alábbi kifejezésekre: differenciált oktatás, játék, élményalapú tanulás, gyermekközpontúság. Ha ismertetőjükben ezeket jobban vagy legalább annyira hangsúlyozzák, mint például az iskola felszereltségét, a számítógépek számát, az épület állapotát és a tanulmányi versenyeken elért helyezéseket (nyilván ezek is fontosak), akkor valószínűbb, hogy jó helyen járunk. Másrészt, érdemes utánajárni, hogy milyen szakkörök és egyéb órarenden kívüli foglalkozások vannak – mozgás, zene, kézműves, logikai (sakk), dráma – amik segíthetik a gyereket abban, hogy új érdeklődési köröket találjon vagy a már meglévőket társakkal ossza meg.
Szociális készségek, társas kommunikáció
Minden szülő szeretné, ha a gyerekének sok jó barátja lenne, ügyesen adná elő a gondolatait, és a tanárokkal is konfliktusmentes lenne a viszonya. Talán meglepő lehet, de a kutatások azt mutatják, hogy ezek a szociális készségek nemcsak a szülők idegeinek megnyugtatása és az iskolán kívüli élet szempontjából fontosak, de a későbbi tanulmányi eredményekre is hatással lehetnek. Azok a diákok, akik ügyesen fejezik ki magukat mások előtt, könnyebben barátkoznak és képesek alkalmazkodni, később jellemzően jobb jegyeket szereznek, és jobb iskolákban tanulnak tovább, könnyebben tudnak majd elhelyezkedni a munkaerőpiacon és többet is keresnek kevésbé jó kommunikációs készségű kortársaiknál.
Sajnos nagyon nehéz előre megmondani, hogy egy tanító mennyire figyel erre a területre. Érdemes rákérdezni, hogy általában milyen módszerrel kezeli a konfliktushelyzeteket, illetve hogy mostanában milyen problémákkal szokott találkozni az osztályteremben. Van-e páros vagy csoportmunka az órán? Dolgoznak-e projekteken a gyerekek? Szokott-e a tanító együttműködni az iskolapszichológussal? Egyáltalán van-e pszichológus vagy más segítő személyzet az iskolában? Rákérdezhetünk arra, hogy milyen osztályközösség-építő programok, feladatok lesznek az első félévben. A nyílt napon figyeljünk a terem falaira: milyen a díszítés, látjuk-e osztályprogramok, közös élmények lenyomatait? Ha igen, az egy jó jel. Ha tehetjük, itt is érdemes megkeresni a tanító előző osztályába járó gyerekek szüleit és kikérdezni őket is a fentiekről – ebben akár az óvoda is segíthet.
Fotó: Getty Images
Idegen nyelvi készség
Ha valaki megtanul folyékonyan beszélni egy idegen nyelven (elsősorban angolul), és nem csak a leggyakoribb hétköznapi kifejezéseket tudja használni, akkor a várható bére közel 15%-kal magasabb lesz, mint ha nem. Ráadásul a nyelvismeret lehetővé teszi, hogy a gyerek a jövőben szabadon képezze magát: online képzésekhez, tanulmányi utakhoz, külföldi továbbtanuláshoz, de még a youtube-os oktatóvideók megértéséhez is kell az angoltudás.
Milyen jelekre figyeljünk, ha azt szeretnénk, hogy gyermekünknek ne okozzon gondot legalább egy idegen nyelv elsajátítása? Járjunk utána, hogy tartanak-e angolszakkört vagy elérhető-e más órán kívüli tevékenység, ami megszerettetheti a gyerekekkel a nyelveket! Vannak-e cserediák-programok vagy külföldi utak? Van-e kéttannyelvű osztály? Járnak-e az angoltanárok továbbképzésekre, konferenciákra? Milyen gyakran jön új nyelvtanár az iskolába? Ha találunk olyan iskolát, ami akár öt-tíz évig is képes megtartani az angoltanárait, az nagyon jó jel. Arra utal, hogy az iskola kiemelkedő munkakörülményeket, motiváló közeget, szakmai szabadságot ad a pedagógusainak, hiszen a jelenlegi fizetések mellett a jó nyelvtudású embereknek minden okuk megvan arra, hogy máshol dolgozzanak. Az viszont nem fontos, hogy rögtön elsőben elinduljon valamilyen idegennyelv-oktatás, mivel a hatékony idegennyelv-tanulás alapja a jó szövegértési készség, amit érdemes a magyarral megalapozni.
A mai körülmények között, amikor az iskolák alulfinanszírozottak, és a pedagógusok gyakran motiválatlanok, nehéz jó iskolát találni. Bár az ideális az lenne, ha az oktatásrendszer megváltozna, és minden intézmény képes lenne magas szintre fejleszteni a gyerekek készségeit, szülőként erre nem várhatunk. Ha sikerül jó döntést hoznunk, akkor a gyerek nemcsak az iskolában lesz ügyesebb és jobban fog érvényesülni a munkaerőpiacon, de boldogabb lesz a mindennapjaiban is. Persze ne felejtsük el, hogy a legtöbbet mi magunk tudunk a gyerek fejlődéséhez hozzátenni – odafigyeléssel, szeretettel.
Szerzők: Munkácsy Balázs és Scharle Ágota (Budapest Intézet)