Már 2015-ben arról írtunk, hogy a tiniterhességek száma elkeserítő mértékben nőtt: Magyarországon a szülések 11 százaléka volt tiniszülés, azaz 20 év alatti volt az édesanya. 2014-ben 10 ezer babának lett tinédzserkorú édesanyja.
A helyzet nem nagyon változott azóta, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2022-ben a 15-19 éves korúak körében 16,7 ezrelék volt a szülők aránya, egyes nyugati országokban 2-4 ezrelék ez a ráta, az uniós átlag pedig 7 ezrelék – írja a Népszava. Ez azt jelenti, hogy ezer 15-19 éves lány közül átlagosan 16,7 lány szült. Arról a korosztályról van szó, akiknek még bőven a gimnáziumban lenne a helyük, nem pedig egy baba pelenkáját kellene cserélgetniük. És még mielőtt beindulna a „romázás”, fontos megjegyezni, hogy a KSH adatai alapján a tiniterheseknek kevesebb mint a harmada, csupán 29 százaléka vallotta magát romának. Az okok inkább ott keresendők, hogy a fiatalkorú anyák nagy százaléka legfeljebb 8 osztályt végzett az iskolában – az érettségivel rendelkezők aránya csupán 5 százalék – és döntő hányada leszakadó térségekben él.
Az Egyesült Államok sem áll jól
Az Egyesült Államokban az egyik legmagasabb a tinédzserterhességek aránya a fejlett világban. A Centers for Disease Control and Prevention (CDC) szerint 2020-ban 15,3 születés jutott 1000 15-19 éves nőre. Ez az arány jelentősen magasabb, mint más fejlett országokban, például az Egyesült Királyságban és Kanadában, ahol a tizenévesek körében a 15-19 éves nők 1000 nőre vetített születési aránya 6 körül van.
A családi háttér
„A tinédzserkori terhesség összetett kérdés, amely a megelőzéshez sokoldalú megközelítést igényel. Ez magában foglalja az átfogó szexuális felvilágosítást, a fogamzásgátláshoz való jobb hozzáférést, valamint a korai szülőséghez hozzájáruló társadalmi és gazdasági tényezők kezelését” – írja egy tanulmányban David Radar, a Hertfordshire-i Egyetem pszichológusa. A szakember a megelőzésre helyezi a hangsúlyt, amihez komoly társadalmi felelősségvállalásra lenne szükség.
Sok esetben a tiniterhesség a szegénység körforgását állandósítja, ami mind a tini szülő, mind a gyermeke számára korlátozza a lehetőségeket. Számos pszichológiai és társadalmi tényező járul hozzá a tiniterhességhez, ezek közé tartozik az átfogó szexuális felvilágosításhoz és a fogamzásgátláshoz való hozzáférés hiánya, a szegénység, az alacsony iskolai végzettség és a korai szülőséget elfogadó társadalmi normák. Azok a tizenéves lányok, akik szegénységben élnek és alacsony iskolai végzettséggel rendelkeznek, nagyobb valószínűséggel esnek teherbe. Emellett sok fiatal arról számol be, hogy a társai és a társadalom nyomást gyakorol rájuk, hogy szexuális tevékenységet folytassanak.
Dél-karolinai tinédzser anyuka, BriAnna (18) lányával, Oakleigh-vel (Képünk illusztráció – Fotó: Profimedia)
Mentálisan is megterhelő
A babavárás és az anyává válás nemcsak fizikai változásokat okoz, de a fiatal anyáknak további stresszel kell szembenézniük:
- álmatlan éjszakák,
- a gyermekfelügyelet megszervezése,
- az orvosi rendelések megszervezése,
- próbálják befejezni a középiskolát.
Ezek még felnőtt fejjel is kihívást jelentő nehézségek, hát még 20 év alatt, amikor még ki sem fejlődött az agyban a következmények felméréséért felelős rész. A Pediatrics című folyóiratban közzétett kutatásban több mint 6000 kanadai nőt vizsgáltak, akik a serdülőtől a felnőttekig terjedő korosztályból kerültek ki. A kutatók megállapították, hogy a 15 és 19 év közötti lányoknál kétszer akkora arányban fordult elő szülés utáni depresszió, mint a 25 éves és idősebb nőknél.
Egy másik tanulmány arról számolt be, hogy a tizenéves anyák jelentős mértékű stresszel szembesülnek, ami aztán fokozott mentális egészségügyi problémákhoz vezethet. A szülés utáni depresszió magasabb aránya mellett a tinédzser anyáknál a depresszió és az öngyilkossági gondolatok aránya is magasabb, mint a kortársaknál, akiknek nincs babájuk. Illetve a tinédzser anyák nagyobb valószínűséggel szenvednek poszttraumás stressz zavarban (PTSD), mint más tinilányok. Ennek az lehet az oka a tanulmány szerint, hogy a tini anyák gyakrabban mentális és/vagy fizikai bántalmazás áldozatai.
A korai szülőség következményei
Míg a tiniterhesség jelentős hatással lehet egy fiatal anya mentális egészségére, az életének más területeire is hatással van.
Pénzügyi helyzet
Egy tanulmány szerint a tizenéves szülők gyakran nem fejezik be a tanulmányaikat, amivel korlátozottabbá válnak a pénzügyi lehetőségeik, mint azoknak, akik végigjárták az iskolákat. A tizenéves anyák mintegy felének van érettségije 22 éves korára, és mindössze 10 százaléka szerez diplomát. Bár természetesen vannak kivételek, a középiskola elvégzése és a magasabb iskolai végzettség jellemzően azzal jár, hogy az élet során nagyobb jövedelemre tehetnek szert.
Egészségügyi állapot
A Maternal Child Health Journal című szaklapban megjelent tanulmány szerint a tinédzser anyák fizikai állapota a vizsgált nők összes kategóriája közül a legrosszabb volt, beleértve a védekezés nélküli szexet folytató nőket is. A tizenéves anyák hajlamosabbak arra, hogy elhanyagolják testi egészségüket, miközben gondoskodnak a gyerekről. Az is előfordulhat, hogy nem férnek hozzá az egészséges ételekhez, illetve nincs információjuk az egészséges táplálkozásról, emiatt nagyobb valószínűséggel elhízottak is.
A gyerekek sem járnak jól
A tiniterhességekből születő gyerekeknek sem lesz csupa öröm az élet: a U.S. Department of Health and Human Services adatai szerint a serdülő szülők gyermekei egész életük során nagyobb kihívásokkal szembesülnek, például gyengébb az egészségi állapotuk, alacsonyabb iskolai végzettséget érnek el, és gyakrabban küzdenek viselkedésproblémákkal.
A tizenéves anya gyermekére gyakorolt egyéb hatásai lehetnek:
- Nagyobb a kockázat a kisebb születési súlyra és hirtelen csecsemőhalálra.
- Kevésbé érettek az óvodára háromévesen.
- Nagyobb valószínűséggel kerülnek börtönbe serdülőkorban.
- Nagyobb valószínűséggel hagyják abba a középiskolát.
- Nagyobb valószínűséggel lesznek munkanélküliek vagy alulfoglalkoztatottak fiatal felnőttként.
Ezek a hatások körforgást hozhatnak létre a tizenéves anyák, gyermekeik és a további generációk számára.
Dél-karolinai tinédzser anyuka, BriAnna (18) lányával, Oakleigh-vel (Képünk illusztráció – Fotó: Profimedia)
Lemaradásban vagyunk
A tiniterhesség megelőzése társadalmi érdek lenne – elég csak a fenti negatív hatásokat megnézni –, ennek pedig egyik kritikus szempontja az átfogó szexuális felvilágosítás, amely a fiatalokat pontos információkkal látja el a szexuális egészségről és a fogamzásgátlásról. A szexuális felvilágosítás bizonyítottan késlelteti a szexuális aktivitás kezdetét és növeli a fogamzásgátló eszközök használatát a tizenévesek körében. Ez az a szexuális felvilágosítás, amit nemrég kinyírtak az új törvényekkel az iskolákban és amiben óriási lemaradásban vagyunk Magyarországon.
Törvényi szabályozás
A pedofiltörvényként elhíresült jogszabály az iskolai szexuális felvilágosító foglalkozásokkal kapcsolatban is megfogalmaz előírásokat. A foglalkozásokon nem eshet szó a nem megváltoztatásáról és a homoszexualitásról. A jogszabály rögzíti, hogy 18 év alattiaknak nemcsak a pornó a tiltott, de nem lehet olyat sem mutatni, ami a születési nemnek megfelelő önazonosságtól eltérést, annak megváltoztatását vagy a homoszexualitást népszerűsíti.
A szexuális felvilágosítás ahelyett, hogy egyre szélesebb körben elérhetővé válna, a törvényi szabályozásnak is köszönhetően egyre nagyobb tabu társadalmi szinten. Pedig a nálunk sokkal okosabbak már többször leírták tanulmányok sorában, hogy a felvilágosítást egész kisgyerekkortól kezdve el kellene kezdeni és fokozatosan, a gyerek szintjének megfelelő módon átadni az ismereteket. A Szegedi Tudományegyetem A szexuális nevelésről orvosi szemmel a hazai adatok és a nemzetközi irányelvek tükrében című tanulmánya szerint ez nem valósul meg Magyarországon:
A szexuális nevelésre, ismeretekre vonatkozó hazai vizsgálatok arra mutattak rá, hogy a fiatalok/serdülők rendelkeznek ugyan ismeretekkel a szexuális életről, de ezek sem mennyiségileg, sem minőségileg nem felelnek meg az elvárásoknak.
A felvilágosítás nem kamaszkorban kezdődik
Bár létezik az iskolai szexuális felvilágosítás elméletben, a gyakorlatban azonban nem igazán működik. Szabó Luca szexuálpszichológus egy nlc-interjúban elmondta: „A tanterv szerint kell beszélni a szexualitásról a gyerekeknek, de azt láttam, amikor iskolapszichológusként dolgoztam egy általános iskolában, hogy általában húzódoznak ettől a tanárok. Amikor felajánlottam, hogy szívesen tartanék az osztályban szexuális felvilágosítást, örültek, hogy nem nekik kell – és ez nem a tanárok hibája, hiszen nem szakemberek ebben a témában. (…) A biológiatanár megtanítja a nemi szervek funkcióját és beszél az anatómiai élettani működésről, de ezen túl nem várható el tőle, hogy mélyebben foglalkozzon a témával, mert nincs rá felkészítve.”
A szakember hozzátette, hogy általában a 14 éves korhatárhoz kötik a szexuális felvilágosítást, pedig a 14 éveseknél már jelen van egymás testének felfedezése – amit alátámasztanak a tiniterhességről szóló lesújtó statisztikák is –, egy 12 éves már jó eséllyel találkozott pornóval az interneten és sok kérdése van a szexről, pózokról, konkrétumokról.
„Félelmetes látni, hogy a gyerekek mennyire nem kapnak megfelelő információt a szexualitással kapcsolatban, és nem tudom, hogy ha így marad, mi lesz ebből?” – tette fel a kérdést a szexuálpszichológus.
A törvényeket nem tudjuk megváltoztatni, de a társadalmi hozzáállás és a tabuk ledöntése a környezetünkben, saját családunkban rajtunk múlik. Nem egy nagy, feszengő, felvilágosító beszélgetésre van szükség a gyerek 14 éves korában, hanem arra, hogy ha feltesz a kis ovis egy kérdést arról, hogy miért van a fiúknak fütyijük, a lányoknak meg puncijuk, vagy ha rákérdez, hogyan lesz a kisbaba, akkor ne a gólyát ráncigáljuk elő, hanem meséljünk az emberi testről, biológiai változásokról, születésről, mindezt persze a gyerek életkorának megfelelően. Legalább a saját gyerekeinket ne tartsuk sötétségben, beszéljünk velük a szexualitásról folyamatosan, hogy amire odaérnek korban, náluk már csökkenjen a tiniterhesség kockázata.
Források: 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8