„Szeretnénk átadni a gyerekeknek, hogy ne féljenek a stressztől” – A Sulinyugi segít az iskolában kezelni a stresszt

„A stressz természetes velejárója az életnek. Nem lehet, nem is kell kiküszöbölni – kordában tartani viszont igen. A feszültség kezelését bárki meg tudja tanulni. Mi ebben segítünk” – olvashatjuk a Sulinyugi program bemutatkozásában. Ha rajtunk múlna, már rég kötelező óra lenne a relaxáció és stresszkezelés első osztálytól kezdve, hogy a mi gyerekeink már ne legyen ilyen stresszgombócok felnőttkorukban, mint mi.

A stressz és kiégés ugyanis mára népbetegséggé nőtte ki magát a szakemberek szerint, a szorongás, depresszió, motiválatlanság szinte már természetes módon jelen van a felnőttek és gyerekek életében is. A Sulinyugi program mögött álló Lélekkel az Egészségért Alapítvány azt tűzte ki célul, hogy ennek leküzdésében az egészségpszichológia eszközeivel ott segítsen, ahol az életünk jelentős részét éljük: a felnőtteknek a munkahelyeken, a gyerekeknek pedig az iskolában.

A stressz elkerülhetetlen

Dr. Bikfalvi Réka egészségfejlesztő-coaching pszichológus, a Lélekkel az Egészségért Alapítvány vezetője az nlc-nek egy interjúban elmondta: „A sulinyugi egy fantáziaszó, ami arról szól, hogy nyugalmat viszünk az iskolákba. Feszültségkezelést tanítunk a gyerekeknek, mind a három korosztályt érintjük: az alsósok, felsősök és középiskolások egyaránt különböző Sulinyugit kaphatnak. Ezek 45 perces, pszichológiai ismereteket átadó, oktató órák – pszichoedukációnak nevezzük ezeket a foglalkozásokat. Szeretnénk átadni a gyerekeknek, hogy ne féljenek a stressztől, viszont ha észreveszik a tüneteket, akkor vezessék le, és megtanítunk nekik különböző levezetési módokat.”

Az iskolában nem lehet elkerülni a stresszt, de arra meg lehet tanítani a gyerekeket, hogyan kezeljék, hogy a lehető legkevesebb kárt okozza az életükben. A Sulinyugi önkéntesei abban tudnak segíteni, hogy a megfelelő eszközöket adják a gyerekek kezébe a stresszkezeléshez, a mindennapi kihívások kreatív és minél stresszmentesebb megoldásához. Legyen szó felelésről vagy akár a hangzavarról a folyosón, ami már reggel fogadja a gyereket az iskolában. Ez utóbbi például úgy fárasztja le a gyerekeket, úgy stresszeli őket, hogy észre sem veszik, és negatív hatással lehet a koncentrációjukra vagy akár a magatartásukra. A Sulinyuginál az ilyen és hasonló helyzetekre is javasolnak megoldásokat, adnak eszközöket nemcsak a gyerekek, hanem a pedagógusok és szülők kezébe is.

Toxikus stressz

Minden társadalom jövője attól függ, hogy képes-e elősegíteni a következő generáció egészséges fejlődését – ezért is lenne olyan életbevágóan fontos, hogy a magyar oktatást megreformálják. A stressz biológiájával kapcsolatos kiterjedt kutatások ma már azt mutatják, hogy az egészséges fejlődés elakadhat a gyerekeknél, ha túl sok toxikus, azaz mérgező stressz éri őket. Az ilyen mérgező stressz káros hatással lehet a tanulásra, a viselkedésre és az egészségre egész élete során.

A harvardi kutatók leírása alapján a toxikus stresszreakció akkor léphet fel, ha a gyermek erős, gyakori és/vagy hosszan tartó stressznek van kitéve – például fizikai vagy érzelmi bántalmazás, krónikus elhanyagolás, rendszeres erőszak –, és nem kap megfelelő felnőtt támogatást. A stresszválasz ilyen jellegű, hosszan tartó aktiválása megzavarhatja az agyi struktúra és más szervek fejlődését, és növelheti a stresszel összefüggő betegségek és a kognitív károsodás kockázatát.

Minél több a gyermekkori káros élmény, annál nagyobb a valószínűsége a fejlődési elmaradásoknak és a későbbi egészségügyi problémáknak, beleértve a szívbetegségeket, a cukorbetegséget, a kábítószerrel való visszaélést és a depressziót. A kutatások azt is jelzik, hogy a gondoskodó felnőttekkel való támogató kapcsolatok a lehető legkorábbi életkorban megelőzhetik vagy visszafordíthatják a toxikus stresszre adott válasz káros hatásait.

Minél hamarabb kezdik, annál jobb

Bár az iskolai stressz jó esetben nem éri el a toxikus stressz szintjét, ám ettől még a szakemberek szerint minél fiatalabb korban érdemes elkezdeni a stresszkezeléshez szükséges készségeket megtanítani, mert már elsőtől kezdve rengeteg stressz éri a gyerekeket. Eleve az első osztályban már az új környezet, vagy az, hogy ülni kell 45 percet, az új osztálytársak, az alakuló kapcsolatok, a piros és fekete pontok rendszere… ez mind olyan stresszt jelent, amit kezelnie kell valahogy a gyereknek. És ha nincsenek meg az ehhez a szükséges eszközei, akkor szorongás is lehet a vége a sok stressznek. Mivel az iskolarendszert nem tudjuk gyerekbarátabbá tenni, nincs olyan hatalom a kezünkben, hogy a stresszt kiváltó okokat megváltoztassuk a suliban, ezért meg kell ragadni azt, amit tudunk tenni: például megtaníthatjuk a gyerekeknek a helyes stresszkezelést.

„Felnőttekkel dolgozva sokszor halljuk: milyen jó lett volna ezt már gyerekkorunkban tudni! A Sulinyugival éppen ezt a tudást igyekszünk elvinni minél több iskolába – írja a Sulinyugi.

Szeretnénk hozzájárulni ahhoz, hogy a lehető legnyugodtabb gyerekkort és örömteli tanulást biztosítsunk a következő generációnak, felkészítve őket arra, hogy később kiegyensúlyozott, sikeres felnőttek legyenek.”

Interaktív foglalkozások

A sok ingyenesen elérhető tájékoztató anyag mellett lehet kérni a Sulinyuginál a saját gyerekünk osztályának is foglalkozást, és ha szerencsénk van, akkor dolgozik Sulinyugi-önkéntes az iskolában, és hamar megvalósul a program. Ha pedig nincs szerencsénk, akkor meg lehet keresni az iskolapszichológust és kérni, hogy végezze el a Sulinyugi képzését, és hozza be a módszert az iskolába. Pénzért is elérhető egy-egy foglalkozás, ha minden kötél szakad és a szülők összedobják rá a pénzt, akkor ez is megoldás lehet.

„Interaktív, bevonáson alapuló foglalkozásokat tartunk, igazoltan hatékony stresszkezelő módszerekkel, mint amilyen például a hasi légzés vagy progresszív relaxáció – írja a Sulinyugi. – Minden gyerekcsoportnak a koruknak megfelelő nyelvezettel adjuk át a legfontosabb üzeneteket és a stresszkezelési eszközöket, a mindennapokba könnyen beilleszthető példákkal, amiket együtt ki is próbálunk.

Azt mutatjuk meg ezzel, hogy a résztvevők képesek a feszültségük kezelésére. A belső erőforrásokba vetett hit kapaszkodót jelent a gyerekeknek, a tanároknak és szülőknek egyaránt.”