„A tanár ököllel hátba vágta azt, aki kilógott a tornasorból”

A további konfliktusok megelőzése és a beazonosíthatóság elkerülése érdekében a kislányt nevezzük Briginek, az anyukát Kingának.

Miért jártok pszichológushoz?

Ami miatt elkezdtünk járni, az az volt, hogy tízévesen Brigi egyre kevésbé tudta visszatartani a vizeletét. Nehéz pillanatokat okozott neki is, nekünk is, hogy bárhol voltunk, bármit csináltunk, általában 20 percenként illemhelyet kellett találnunk a közelben, ami önmagában is komoly kihívás tud lenni.

A fizikai okokat kizártátok? És milyen stressz miatt kerül orvoshoz egy tíz év körüli gyermek?

Igen, jártunk nefrológus-urológus szakembernél, aki minden lehetséges fizikai okot megvizsgált, ő irányított minket pszichológushoz.

Nálunk az egyik fő ok az volt, hogy a gyermek iskolájában egy darabig olyan tanító volt, aki nemcsak verbális, de fizikai fenyítést is alkalmazott. A jó szülő-gyermek és a szülők közti kommunikáció miatt ez viszonylag gyorsan kiderült, de mire a tanító elkerült, mély nyomot hagyott a gyerekekben, akik egymást is elkezdték bántani. A korábban összetartó osztály tagjai egymás ellen fordultak.

Pontosan milyen konfliktusok történtek?

Egyre több lett a verekedés, nemcsak a fiúk, de a lányok is megütötték egymást, kiabáltak, csúfolták, zaklatták egymást, nem csak az iskolában, online is.

A tanár például ököllel hátba vágta azt, aki kilógott a tornasorból, de ezenkívül is folyamatos fizikai és verbális támadásnak voltak kitéve a gyermekeink. Egy idő után szemük sem rebbent arra, hogy „ti értelmi fogyatékosok vagytok”, hallottak rosszabbat is.

Képünk illusztráció (Forrás: Unsplash/Janko Ferlič

Mi volt a másik ok, amiért szakemberhez fordultatok?

A tanulnivaló mennyisége, ami egyre több lett, a gyermekem pedig nehezen dolgozza fel, ha valamiben nincs a legjobbak között. A belső igénye találkozott egy magas szintű külső igénnyel, így egyre több időt töltött tanulással játék helyett.

Nem lehet, hogy csak te érezted soknak a tanulással töltött időt?

Szerintem semmilyen körülmények között nem normális, ha egy negyedik osztályos gyerek este kilenckor még tanul, és amikor rászólsz, hogy alvás van, elsírja magát, hogy ezt és ezt még tudni kell holnapra.

Most a nyári szünetben sokkal nyugodtabb, ősszel fog kiderülni, mennyit segít valójában a pszichológushoz járás.

Más kisgyermeknek is adódtak hasonló problémái?

Egy gyerekről tudok, aki szintén pszichológushoz jár, de majdnem minden gyerek problémás lett szerintem, ha az egymás iránti viselkedésüket nézzük.

Segíts legyőzni a gyereknek az iskolai stresszt!

A tanárok óriási szerepet játszanak gyermekeink életében. Míg mi, szülők, többnyire tisztában vagyunk azzal, hogy saját stresszünk is befolyásolja gyermekünk életét, ritkán vesszük figyelembe a tanárok által okozott stressz hatásait. Egy 5 és 18 év közötti gyermek évente körülbelül 1000 órát tölt az iskolában. Értelemszerűen nem mindegy, hogy ezt milyen tanítói felügyelet alatt teszi.

A stressz bizonyos szintje normális. Az olyan események pozitív stresszválaszai, mint az iskolaváltás és az új barátok megismerése, valójában segíthet a tanulóknak tanulni és változni, felnőni az élethez. Azonban ha folyamatosan stressznek vannak kitéve a gyermekek az érzések kezelésére szolgáló eszközök ismerete nélkül, a stressz érzelmileg és fizikailag mérgezővé válhat.

A felnőttektől eltérően, akik fel tudják mérni, hogy a stressz hogyan befolyásolja az életüket, a gyerekek és a tizenévesek jellemzően nem ismerik fel, vagy nem is rendelkeznek szavakkal arra, hogy leírják, hogyan érzik magukat.

Tartós stressz okozta tünetek

• Gyomorrontás
• Állandó fejfájás
• Étvágytalanság
• Ágybavizelés
• Rémálmok
• Szorongás
• Körömrágás
• Szeparációs szorongás
• Iskolakerülés
• Fizikai agresszió

Mit tehetünk mi, szülők?

• Szakembert kérünk segítségül.
• Megszüntetjük a kiváltó okot (átíratjuk másik iskolába).
• Odafigyelünk a megfelelő mennyiségű alvásra.
• Biztosítjuk számára az egészséges táplálkozást. 
• Segítünk a mentális egészsége erősítésében (agykontroll, jóga, meditálás).