Ha anya vagy, az egyik legkárosabb dolog, amit tehetsz, hogy beköveted az anyuka influenszereket, azaz momfluenszereket, akik a tökéletes anyaságot és az idealizált családi életet mutatják a közösségi oldalakon. Legyen szó Instagramról vagy TikTokról, a legtöbb momfluenszer-tartalom csak annyit ér el bennünk, egyszeri anyákban, hogy rossz anyának érezzük magunkat tőle (#szaranya), és elégedetlenek leszünk az életünkkel, gyerekünkkel, férjünkkel, munkánkkal… Csak azt felejtjük el, hogy a momfluenszerek sem élnek úgy igazából, ahogy azt mutatják magukról, hanem kőkemény biznisz zajlik a szemünk előtt, a legtöbb esetben az influenszer anyukáknak ez a munkája, pénzkereseti lehetősége, hogy a tökéletes anyaságukról és gyerekeikről tartalmat gyártanak.
Sorozatot indítottunk Így vernek át a momfluenszerek címmel, amelyben a legnépszerűbb tradwife és anyuka influenszereket mutatjuk be, hogy miért nem szabad példaként tekinteni rájuk. Ugyanis a legtöbb ilyen momfluenszer tartalma nem a valóságot tükrözi, ezért jobb, ha nem is hasonlítjuk magunkat anyaként (sem) hozzájuk a posztjaik alapján.
Bűntudatot keltő idealizált anyaság
Egy nemrég megjelent tanulmány szerint az idealizált anyasággal való szembesülés – akár a saját barátaidtól és családtagjaidtól, akár a közösségi médiában megjelenő momfluenszerektől – fokozhatja a szorongást, az irigységet és az összehasonlítás érzését, és rossz hatással lehet a mentális egészségünkre. „Az anyaság idealizált ábrázolása nem újdonság a médiában – írja Ciera Kirkpatrick, PhD, a University of Nebraska-Lincoln adjunktusa, a tanulmány egyik szerzője. – A 70-es és 80-as években tele voltak a magazinok az anyaság idealizálásával a celeb anyákon keresztül. Mostanra viszont már a közösségi médiát is ellepik, és míg azokban a magazinokban sztárok csillogtatták az anyaságukat, ma már bárki eljátszhatja a tökéletes anyát a közösségi oldalakon.”
Dr. Kirkpatrick, aki maga is édesanya, már a szülés után észrevette, hogy a közösségi média milyen mély hatást gyakorol a saját anyai élményére – és nem volt túl egészséges ez a hatás. „Ahogy észrevettem, hogy összehasonlítom magam a közösségi médiában az anyaság ábrázolásával, és rosszul érzem magam utána, egyre szenvedélyesebben foglalkoztam ezzel a témával, és azzal, hogyan tudnám ezt a jelenséget a kutatásomban megfejteni, hogy más anyáknak segítsek” – teszi hozzá a szakember.
Fotó: Getty Images
A tanulmányban Dr. Kirkpatrick és társszerzője, Sungkyoung Lee 464 újdonsült anyát (akiknek legalább egy hároméves vagy annál fiatalabb gyermekük volt) kért meg, hogy nézzenek meg 20 Instagram-posztot, 10-et momfluenszerektől, 10-et pedig hétköznapi anyáktól. A posztok fele idealizált anyaságot képviselt, amit dr. Kirkpatrick úgy definiál, hogy „az anyaság idealista, csodálatra méltó ábrázolása, amely kizárólag a szülői lét pozitív aspektusaira összpontosított, és nem említette a kapcsolódó nehézségeket”; a másik fele pedig nem idealizált volt, azaz „az anyaság hitelesebb ábrázolása, amely tartalmazta a szülői léthez kapcsolódó nehézségek említését.”
A posztok átnézése után az anyákat megkérték, hogy értékeljék a társadalmi összehasonlítás, a vélt hasonlóság, az irigység és a szorongás érzéseit. Az eredmények azt mutatták, hogy amikor az anyák az anyaság idealizált ábrázolását látták, magasabb volt az irigység és a szorongás szintje.
„Érdekes módon nem számított, hogy az idealizált ábrázolás egy momfluenszertől vagy egy egy hétköznapi anyától származott – mondja Dr. Kirkpatrick. – Az idealizált tartalmak bármelyik forrásból ugyanolyan negatív hatást váltottak ki, ami azt jelzi, hogy bárki, aki ilyen tartalmakat tesz közzé a tökéletes anyaságról, káros hatással lehet az anyákra.”
Az anyaság sebezhetősége
A szakember szerint a legnagyobb veszélyben a szülés után vannak az anyák, ami egy rendkívül sebezhető időszak. Óriási változásokkal kell a nőnek szembenézni a saját mentális, fizikai és gazdasági állapotában is, ami eleve egy olyan helyzetet teremt, hogy még fogékonyabbá válik a szorongásra. A friss anyaság egy olyan időszak is, amelyet az elszigeteltség jellemez, és a közösségi média mentőöv lehet azok számára, akik úgy érzik, hogy elszakadtak az otthonukon kívüli világtól. Ezért dr. Kirkpatrick nem beszélne le teljesen minden anyát a közösségi oldalakról, inkább csak arra szeretné felhívni a figyelmet, hogy óvatosan kezeljük a momfluenszereket és ne higyjünk el mindent, amit látunk.
„Annak ellenére, hogy az anyasággal járó új szerep és felelősség miatt egyre elfoglaltabbak, a kutatások szerint az anyák gyermekük első életévében a legaktívabbak társadalmilag” – írja dr. Kirkpatrick. A közösségi média lehetőséget kínál a kapcsolatteremtésre és a barátkozásra egy olyan időszakban, amikor az anyák úgy érezhetik, hogy elvesztették a baba előtti szociális életüket. Ám az Instagram, Facebook vagy TikTok pörgetése közben tudatában kell lenni annak a veszélynek is, hogy alacsonyabb önbecsüléssel kerülhetnek ki az anyák a közösségi oldalak használatából, aminek valószínűleg a megrendezett, idealizált képek, videók ezreinek megtekintése lesz az oka.
Romee Strijd momfluencer (Forrás: @romeestrijd)
„A kutatás ellenére én is néha azon kapom magam, hogy olyan posztokat teszek közzé, amelyeket mások talán idealizált ábrázolásnak tartanának – vallja be dr. Kirkpatrick. – Emberek vagyunk, az életünk boldog, jó részeit akarjuk megmutatni. De a kutatás miatt igyekeztem arra törekedni, hogy a nehézségeket és a kihívásokat is bemutassam. Anyának lenni elég nehéz – nem kell megnehezítenünk egymás dolgát!”
Pénzért kiárusított anyaság
Nemcsak Dr. Kirkpatrick foglalkozott egy tanulmány erejéig a momfluenszerek jelenségével, hanem Sara Petersen, egy New Hampshire-i író és háromgyermekes anya is közel 10 éve követi az influenszer anyukák felemelkedését. Petersen egy könyvet is írt az idealizált anyaságot terjesztő momfluenszerekről Momfluenced: Inside the Maddening, Picture-Perfect World of Mommy Influencer Culture címmel. A könyvben az író azt elemzi, hogyan teszik pénzzé a momfluenszerek az anyaságukat, és hogyan ejtik át a közönséget azzal, hogy tökéletesnek mutatják az életüket, miközben egy forgatókönyvet játszanak el a kamerák előtt a közösségi oldalakon. És persze arról is sok szót ejt, hogy miként alakítják ezzel a társadalmi felfogást az anyaságról, és keltenek bűntudatot, szorongást az anyákban.
Sara Petersen meghatározásában a momfluenszer egy olyan személy, aki aktívan pénzzé teszi online jelenlétét és anyai identitását. Petersen azt próbálta megfejteni, hogy miért olyan vonzóak, sőt, ellenállhatatlanok sokak számára ezek az influenszer anyukák. Meg akarta érteni a hatásukat, különös tekintettel arra, hogy magunkat milyen anyának látjuk rajtuk keresztül. Mert a momfluenszerek sokkal inkább alakítják a szemléletünket, mint azt beismernénk, azzal, hogy a tartalmaikban, reklámjaikkal meggyőznek arról, mit vegyünk, mit tegyünk, és hova menjünk, hogy lemásoljuk a szülői tökéletesség sajátos verzióját. Ez csábító tud lenni, és nagyon nehéz elvonatkoztatni tőle.
Petersen úgy látja, hogy az influenszertartalmak iránti kereslet egyszerre menekülő fantázia, a közösség keresése és a megerősítés iránti vágy, hogy helyesen végezzük az anyai feladatainkat.
Forrás: msmanche
Ha valaha is megkívántad egy momfluenszer tökéletesen tiszta konyháját vagy a kamerába mosolygó, precízen pózoló családját, akkor már téged is elért az átok. Az egész momfluenszer jelenség arról szól, hogy jól nézzen ki a képeken és videókon az anya, a lakás, a család, de ez az esztétika akkor hat ránk a legmélyebben, ha azzal kapcsolódik, amiről úgy érezzük, hogy hiányzik az életünkből. A közösségi média eleve túl sok reklámmal bombáz minket; ha pedig ezt kombináljuk a szülői lét kételyeivel és bizonytalanságaival, valamint azzal az üzenettel, hogy a #jóanyaság csak egy kattintásnyira van, annak nehéz ellenállni.
„Azelőtt, hogy ezt a tartalmat megnézted volna, talán nem volt olyan vágyad, hogy a gyermeked egy vadvirágos mezőn táncikáljon egy gyapjúkabátban. Lehet, hogy ez soha nem is lett volna célod, de most hirtelen mégis az, csak azért, mert elfogyasztottad ezt a tartalmat” – írja Petersen. Vedd meg azt a kabátot, vidd ki a mezőre a gyerekedet, és te is elérheted, hogy a csupa nagybetűs ANYA legyél.
A közösségi média értékei
Az író arra figyelmeztet, hogy a hatás sokkal nagyobb és sokkal károsabb, mint azt gondolnánk, ha nem tudatosan nézzük a közösségi oldalak influenszereinek tartalmait. Mert az egész tulajdonképpen erre megy ki: az influenszeren keresztül a márkák el akarják adni a termékeiket, szolgáltatásaikat. Az anyák pedig remek közönség ehhez, mert könnyen el lehet bizonytalanítani őket, és rá lehet beszélni utána, hogy mitől fogják jó anyának érezni magukat. Az anyaság ugyanis nagyon sok fogyasztói kategóriát felölel Petersen szerint:
Eladhatsz anyáknak kanapét, eladhatsz nekik porszívót, eladhatsz nekik hordozókat, pelenkát, gyereknevelésről szóló könyveket. Szinte minden közvetlenül összefüggésbe hozható azzal, hogy »jó anyává« váljunk.
Az író nem az anyákat nézi le, mert nekik mindent el lehet adni, hanem a rendszer felé él kritikával, amelyben nem kapnak megfelelő felvilágosítást az emberek a szülőségről, nem kapnak lelki támogatást, és annyira magukra vannak hagyva egy gyerek születése után, hogy kétségbeesetten keresnek iránymutatást – ezt pedig a momfluenszerek készséggel meg is adják nekik. Petersen rámutat, hogy a momfluenszerség nem igazán az anyaságról szól, hanem a tökéletes anyaszerep betöltéséről.
Nem azért kapnak a képeken, videókon szereplő anyák fizetést, hogy megcsinálják a lekváros kenyeret a gyereknek. Nem azért kapnak pénzt, mert este 10-kor még a gyereknek segítenek a matek házi feladatban. Azzal keresnek pénzt, hogy eladják a jó anya látszatát, egy illúziót árulnak, aminek az egyszeri anya a lelki békéjével fizeti meg az árát.
Nem kell letörölni az összes közösségi oldalt, sőt, momfluenszereket is bátran lehet követni, csak tartsuk észben, miközben nézzük a tartalmaikat, hogy ez nem a valóság, és kezeljük a helyén, hogy ne ártson olyan nagyon a mentális egészségünknek. „A közösségi médiában hihetetlen forrásokat és közösségeket lehet találni, amelyek az anyasággal kapcsolatosak – mondja Petersen. – Nem akarom elvitatni azt a valódi értéket, amit ezek az online közösségek adhatnak az embereknek, de közben soha nem lesz ugyanaz, mintha egy barátoddal beszélgetnél a nappalidban, négyszemközt arról, amin éppen anyaként keresztülmész.”
