Egy berlini tervező megalkotta a világ legolcsóbb fogamzásgátló eszközét. Egy darab egycentes és némi nejlonszál – ennyiből áll Kadushin „műve”, amivel lényegében „háborút” hirdetett a gyógyszercégek már-már tisztességtelen, csillagászati árainak. A magyar szakemberek szerint az eszköz ebben a formában nyilván csak üzenet, így ugyanis nem alkalmazható, azt viszont pontosan bemutatja, hogy a méhen belüli védekező eszközök előállítása töredékébe kerül annak, amit elkérnek értük.
A Bearina egy kis medvefejre emlékeztető spirál: közepén egy egycentes érme rézbevonattal, körülötte a nejlonszál. Ez Ronen Kadushin alkotása. Míg egy normál spirál költsége több száz dollár is lehet, Kadushin prototípusa mindössze 1,25 eurót ér. A berlini tervező nemcsak az árral, de azzal is üzent a világ fogamzásgátló-iparának, hogy a dizájnt szabadon hozzáférhetővé tette: letölthető és bárki számára felhasználható.
Háromféle hatás
A méhen belüli fogamzásgátló eszköz a világ legszélesebb körben használt védekezési módszere a nők számára, ráadásul előállítási költsége csak néhány cent, mégis megdöbbentően sok pénzt, akár 400–850 dollárt is elkérnek az ilyen eszközökért, ami miatt azok elérhetetlenek sok nő, különösen a fiatalok számára. A most fejlesztett tárgy alkotója abban bízik, hogy felkelti nyitott és együttműködő cégek érdeklődését, és szembemegy a gyógyszeripar ma jellemző filozófiájával, amellyel agresszívan védi saját szellemi termékeit, folyamatosan ellenőrzése alatt tartva a fogamzásgátlók piacát.
„Nálam maga a mackókép is barátságos, már ez is segíthet megszólítani a fiatalabb nőket. Ez egy fogalmi termék, ha úgy tetszik, fikció. Nem buzdítunk a használatára, de úgy terveztük, hogy a méretei, az anyaga és a formája megfeleljen a kapható spirálokénak” – írta le saját alkotását Kadushin. A réztartalmú eszközből kioldódnak a rézionok, amelyeknek spermaölő hatásuk van. Ehhez pontosan elég az 1 eurocentes érme rézburkolattal, ami könnyen bepattan a műanyag gyűrűbe.
Ki ne próbáld!
Ugyanakkor a magyar szakemberek óva intenének mindenkit attól, hogy Kadushin alkotását egy az egyben lekoppintva fogamzásgátlóként használják, az ugyanis erre ebben a formában szerintük alkalmatlan. Igaz, az ötlet nem áll messze az első spirál történetétől, az ugyanis szintén fillérekből készült. Egy angol nőgyógyász találta ki saját felesége számára: horgászdamilból csinált hurkot, s azt helyezte föl az asszonynak.
„Sokáig házilag barkácsolták ezeket az eszközöket, az orvosok maguk készítették őket. A méhen belüli fogamzásgátlókat egyébként még Egyiptomban a tevehajcsárok fedezték föl: rájöttek, hogy ha kavicsot tesznek a tevék méhébe, az állat nem lesz fogamzóképes. Ez egy szimpla mechanikus hatás, ugyanis a tárgy irritálja a nyálkahártyát, így egy folyamatos gyulladást okoz, ami gátolja a beágyazódást – mondja dr. Timmerman Gábor. – Azóta persze egyre jobb anyagokkal készülnek a spirálok, s egyre szélesebb a választék, a használatuk biztonsága pedig mára már tökéletes. Magának az eszköznek is van egy mechanikus hatása, ami akadályozza az embrió beágyazódását. Ha az alapvetően műanyag eszközt rézzel bevonják, akkor a kioldódott ionoknak spermaölő hatásuk van, s ott vannak még a hormonnal bevont spirálok, amelyek pedig a nyálkahártyát sorvasztják, természetesen semmilyen maradandó károsodást nem okozva, de ez szintén a beágyazódást gátolja” – folytatja a szülész-nőgyógyász, aki szerint a filléres „macifej” üzenete valahol csúsztatás.
Jóval olcsóbb a tablettánál
„Nyilvánvaló, hogy itt nem egy valódi egycentesről van szó, hanem legfeljebb egy orvosi tisztaságú fémmel bevont érméről – mondja. – Speciális a spirál anyaga is, aminek van sterilizációs költsége. Ilyen formában ráadásul csak műtéti beavatkozással lehetne felhelyezni, ami újabb költség. Azon persze el lehet gondolkodni, hogy az előállítás költségének akár több százszorosát is elkérik a piacon, ha hagyományos spirálról van szó. Ma egyébként 990 forint a legolcsóbb itthon kapható spirál, és 40 ezer a legdrágább, de még ez utóbbi is két éven belül behozza az árát, lényegesen olcsóbb ugyanis, mint például tablettával védekezni” – véli a szakember, aki szerint viszont fontos az eszköz évenkénti ellenőrzése, a műanyag három-, a fémmel bevont eszközöknek pedig az ötévenkénti cseréje. Ma a nők 5-10 százaléka használja ezt a védekezési módszert, leginkább olyan nők, akik túl vannak már legalább egy szülésen. A hibaarány az egyszerűbb eszköz esetében 1-3 százalék, míg a hormonnal bevont spirálnál ezer nő közül legfeljebb egy eshet teherbe.
Megmutattuk a „macifejet” néhány férfinek is, mit szólnának, ha párjuk ezzel védekezne a nem kívánt terhesség ellen. Legtöbbjük bizalmatlanul állt az újításhoz: a legfőbb kifogásuk az volt, hogy nem véd a nemi fertőzésekkel szemben, de azzal is fenntartásaik voltak, vajon tényleg használja-e az, aki ezt mondja.
Gergő például ragaszkodik az óvszerhez, azt mondja, az a biztos, arról tudja, hogy ha felhúzza, nagyobb „baleset” nem történhet, ha meg például kiszakad, akkor tud arról is rögtön. Igaz, a 25 éves fiúnak leginkább futó kalandjai vannak, épp ezért nagyon óvatos. Péter már több hosszabb kapcsolaton van túl, de ő is óvszerpárti. „Volt már barátom, akit rendesen felültetett a barátnője. Halódott már a kapcsolatuk, a lány állította, szedi a gyógyszert, aztán kiderült, mégsem. Nem egy szép történet, épp ezért azóta nekem is vannak fenntartásaim: amit nem látok, azt 100 százalékban nem is tudom elhinni. Amúgy a hormontablettákat sem pártolom, mert nem feltétlenül jó az, hogy a lányok így leterhelik a szervezetüket, ki tudja, milyen mellékhatásokat okoz, s meddig tart, míg az a sok vegyszer kiürül. Spirállal még nem volt dolgom, de a fertőzésektől egészen biztosan csakis az óvszer védhet meg” – mondja Péter.