A magyarok több mint a fele semmilyen rendszeres testmozgást nem végez, miközben a férfiak kétharmada, de a nőknek is hatvan százaléka túlsúlyos. Magánügy – mondhatnánk, hacsak nem az egészségügynek (vagyis közvetve nekünk) kerülne pénzbe annak a rengeteg embernek a
|
Soha, semmilyen mozgás |
kezelése, akik az elhízás miatti szövődményekkel kerülnek kórházba. Amerikában határozott lépésre szánta el magát az egészségpolitika: már nemcsak gyógyszert, de mozgást is felírhatnak az orvosok.
Most nálunk is úgy érzik a szakemberek, hogy lépniük kell: Mozgás=Egészség címmel hároméves programot indítanak, hogy rászoktassák a magyarokat a mozgásra.
Az akciót a Magyar Sporttudományi Társaság fogja össze, a cél a tudatformálás, a prevenció és a már kialakult krónikus betegségek kezelésének kiegészítése testmozgással (mindez persze az egészségügyi kiadások csökkentése érdekében).
Először a veszprémieket és a győrieket fogják megmozgatni: itt május–június folyamán felmérik az egyetemisták fizikai állapotát, személyre szóló mozgásprogramot kapnak, és állapotukat folyamatosan nyomon követik majd. Nem véletlenül indul a program egyetemistákkal, az ő körükben ugyanis ugrásszerűen megnőtt a túlsúlyosak és elhízottak aránya, pedig akár már napi fél óra mozgás is számít. Ennyivel 20-30 százalékkal csökkenteni lehetne az inaktív életmóddal bizonyíthatóan összefüggésbe hozható betegségtípusok, elhízás, magas vérnyomás, daganatos betegségek, kardiovaszkuláris betegségek, csontritkulás, cukorbetegség kialakulási veszélyét, illetve a már meglévő tünetek is enyhíthetők lennének, ha az orvosi kezelés részévé válna a mozgás. A gyerekeknek pedig napi 60 perc közepes intenzitású és heti háromszor 60 perc nagy intenzitású mozgásra lenne szükségük az egészséges fejlődésükhöz, és a tévé vagy számítógép előtt is mindössze két órát szabadna ülniük.