Tejet szinte minden magyar háztartás vásárol, igaz ugyan, hogy mintegy 2 százalékkal újra kisebb mennyiségben, mint egy évvel korábban. Egy átlagos tejvásárló háztartás alkalmanként 3 liternyit tesz a kosarába, és egy évben átlagosan 31 alkalommal vásárolja a kategóriát – derült ki a Gfk Hungária háztartások tejfogyasztásáról szóló összefoglalójából.
|
A tej- és tejtermékek fontos tartósítási módszere a hűtés és a hőkezelés. Hűtéssel csak lassítható a romlást okozó mikrobák elszaporodása, míg pusztulásuk a tej hőkezelésével érhető el. A hőkezelés intenzitásától függően kisebb-nagyobb mértékben megváltoztatja a tej kémiai és fizikai tulajdonságait, de érdemleges változás az összetevőkben nem történik, viszont az esetlegesen jelen lévő megbetegítő baktériumok elpusztulnak. Fontos tudni, hogy a hűtés nélkül tárolható ún. „tartós tej” nem tartalmaz tartósítószert! Pasztőrözött tej: A tejterméket 100 °C alatti hőmérsékleten hőkezelik, majd lehűtik. |
Magyarországon a tartós tej a legnépszerűbb: UHT tejet a magyar háztartások háromnegyede vásárol. Kartonos és zacskós friss tejet tízből átlagosan öt háztartás, míg kimért tejet mindössze két háztartás vásárol. Zsírtartalom tekintetében a 1,5 százalékos tej fogy a legjobban, ezt követik a 2,8 százalékos zsírtartalommal rendelkező termékek.
A legnagyobb mennyiségben a falvakban élő háztartások vásárolnak tejet, míg a legkevesebb tej a budapesti háztartásokban fogy. Regionális összehasonlításban a legintenzívebb tejvásárló háztartások Délnyugat-Magyarországon élnek, őket követik az északkeleti régióban lakók. A fogyasztók legnagyobb – közel azonos – arányban a hipermarketek és diszkontok hűtőiből vásárolnak tejet.
Az ízesített tejek is népszerűek, a háztartások egyharmada vásárolt ilyen terméket 2012-ben, átlagosan kilenc alkalommal egy-egy liternyit. A legkedveltebb ízesítés a kakaós, melyet az ízesített tejet vásárlók kétharmada veszi, ezt követi a kávé és a madártej íz. Az ízesített tejek leglelkesebb fogyasztói a fiatal, 30 évnél fiatalabb háziasszony vezette, illetve az idősebb, 40-50 év közötti háziasszony vezette háztartások.
Kételyek
2012 végén a hazai termesztésű kukoricában is feltűnt a penészgombák által termelt úgynevezett aflatoxin-szennyezés. A takarmánnyal a szarvasmarha szervezetébe kerülő aflatoxinok az állat tejében és az abból készülő tejtermékekben is megjelenhetnek, ami azért veszélyes, mivel az aflatoxinok génkárosító, májkárosító és rákkeltő hatást fejtenek ki.
Március elején az egyik tévécsatorna fogyasztóvédelmi műsora azt állította, hogy aflatoxinnal szennyezett, rákkeltő tejre bukkantak több budapesti vásárcsarnokban. Utóbb az illetékes hatóságok közölték: valóban találtak hazánkban szennyezett tejet, ám az nem került forgalomba.
A tejfeldolgozó vállalkozások jelentős része – a hatóság figyelemfelhívó tájékoztatását követően – önellenőrzés keretében, még feldolgozás előtt vizsgálja vagy vizsgáltatja a nyers tej aflatoxin-tartalmát – áll a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal honlapján olvasható közleményben.