Leégés: elég hatásosak a nagyi módszerei?

Kun J. Viktória | 2014. Augusztus 12.
Mit tegyél, ha elaludtál a napon, elszámoltad az időt a friss csőcserés szoláriumban, vagy a tűző napon biciklizve nem vetted észre, hogy a sugárzás mennyire erős? Egyszóval: ha lángvörösre égett az arcod.

A pánik jogos, hiszen nemcsak rém kellemetlen, egyszerre csúnya, fáj, kellemetlen, és ráadásul tudjuk pontosan: gyorsítja az öregedést is. Különösen az arcunk igényel különös törődést, ott hagyhat ugyanis leginkább látványos és hosszan tartó nyomokat a túlzott napterhelés.

Legutóbb éppen így jártam. Az egynapos biciklitúrának meglett az eredménye: már este éreztem, hogy valami nem az igazi, reggelre aztán a szemem feldagadva, az egész arcom lángvörös, valósággal izzott. Leégtem. Fogalmam sem volt, hogyan könnyíthetnék a helyzetemen, ráadásul kezdődött a rettegés, hogy két nap múlva a bőröm hámlásnak indul, a következő heteket pedig azzal küszködöm majd végig, hogy hogyan takargassam a hámló bőrcafatokat. Persze mindenkinek, barátnőnek, szomszéd néninek van biztos ötlete a fájdalmak enyhítésére. És ugye ott az internet is, csupa-csupa halálbiztos tippel.

Tejföl és kefir

Tejföl, joghurt kenegetése a piros, hólyagos testrészre? A hideg (általában hűtőből kivett) tejtermékek valóban hűsítenek, zsírtartalmuk pedig a szárazzá, feszessé vált bőrnek enyhülést ad, ám a gyógyulási folyamatban nem tudnak tevékenyen részt venni. Vagyis nagyjából semmi sem történik velük. Bár hazudok, pár percnyi megnyugvást azért hoztak a hideg kencék, de azt hiszem, továbbra is inkább a bablevesbe valók. Sőt egyes vélemények szerint a tejszármazékok baktériumai a gyomor és bélfal számára építőleg hatnak, a sérült bőrön azonban akár fertőzést is okozhatnak.

Miután alaposabban utánaolvastam, kiderült, még jó, hogy nem húztam sokáig a tesztelést: a túrós, tejfölös kencének az lehet ugyanis a hátránya, hogy hőszigetel, tehát amint felmelegszik, máris elillan a kellemes érzés. Másrészt alatta nem tud lélegezni a bőr – bár reméljük, olyan hosszú ideig nem szokta senki magán hagyni, hogy ettől befülledjen a bőre. Hűsíteni az előbb felsorolt tejtermékek mindegyike tud, de gyulladáscsökkentőként, regenerálóként nem bizonyított egyik sem.

Nyers puliszka

Olvasható olyan “nagyanyai tanács” is, hogy az égett bőrre kukoricaliszt (vagy zabliszt) és víz keverékével készült pépet kenjünk. A kukoricában valóban sok van a bőr egészségéhez szükséges pantoténsavból (B6-vitamin, illetve allantoin), ami a sejtosztódást serkenti, ám a kukoricadarapép gyógyító hatása napégés esetén nem bizonyított.

Hagyma, uborka

Szintén nem bizonyított a krumpli, illetve az uborka pozitív hatása sem, bár leégett arc esetén szemkörnyékre ajánlották. A körömvirág hatóanyagait azonban használják a gyógyszeriparban is, enyhébb, kisebb kiterjedésű égések kezelésére alkalmas, mivel antibakteriális, gyulladásgátló és segíti a sebgyógyulást.

Nem segíti viszont a regenerálódást a bőrre rakott, reszelt vöröshagyma még akkor sem, ha tejtermékekkel keverjük össze. Találtam még javaslatként paradicsom-uborka kombót is, ezt gyorsan kipróbáltam, gondoltam, baj ebből biztosan nem lehet! Mondjuk a széttrancsírozott zöldségek viszonylag nehezen maradtak az arcomon, de ami tartotta magát, és nem potyogott, csúszott le, az – legalábbis én úgy éreztem – nyugtatólag hatott.

Fotó: taylorinkorea.blogspot.com

De hát nagyjából ennyi, amint lekerültek a házi “csodaszerek” az égett bőrről, minden vissza is tért a régi kerékvágásba. Kínlódtam tovább.

Szóval rájöttem: tényleg az a legjobb, ha szakemberhez fordulok, ha minél kisebb kárral akarom  megúszni a túlzott napozást.

“Ugyan a sugárzás gyakorlatilag minden évszakban veszélyes, de nyáron különösen figyelni kell. Jó, ha tudjuk, hogy a bőr öregedése, a ráncosodás legfőbb forrása a fotoaging, vagyis a fény okozza. A rendszeres leégéstől előfordulhat, hogy az arcbőrünk pórusai kitágulnak, és bőrünk elveszíti rugalmasságát, és bizonyítottan hamarabb ráncosodik is. Ilyenkor ugyanis a bőr alsóbb rétegeiben vízhiány alakul ki. Éppen ezért fontos a fényvédő krémek használata, a professzionális nappali krémek mindegyike már legalább 17-es védőfaktorú. Érdemes hetente egyszer leradírozni bőrünket és lágyabb, folyékonyabb állagú arckrémet használni” – mondja Kuhajda-Mészáros Margit kozmetikus, aki a hámlásnak indult bőrnek is javasolja a nyugtató, hidratáló készítményeket, leginkább az aloe vera-tartalmúakat.

“Az aloe vera vizsgálata során több mint 240-féle növényi hatóanyagot azonosítottak, számos vitamint, 20-féle ásványi anyagot és 18-féle aminosavat tartalmaz. Kiemelkedő a sejtregeneráló hatása, gyulladáscsökkentő, fájdalomcsillapító, így a napégés kezelésében is jótékony hatású olyannyira, hogy használják az égésre, napégésre kifejlesztett gyógyszerekben is. Ha van otthon a növényből, akkor a belső, kocsonyás részeit rá lehet tenni a piros, hólyagos bőrre” – tette hozzá a szakember.

Egyéb módszerek

Igaz viszont (de ez napégés nélkül is betartandó!), hogy igyunk sok vizet, frissen préselt gyümölcs- és zöldséglevet, teát, gyógyteát, mivel a napégés – illetve egyáltalán a napon töltött hosszú idő – után kívánja a szervezet a hidratálást.

  • A leégést követően az egyik legfontosabb szabály, hogy azonnal vonuljunk árnyékba, kerüljük a közvetlen napsugárzást.
  • Az enyhébb bőrpírt kezelhetjük speciálisan erre a célra készült After Sun napozás utáni balzsammal vagy tejjel, amelyek általában sok vizet és kevés zsírt tartalmaznak, így hűsítő hatásúak.
  • A közepes égési tüneteket (ahol nem keletkeznek hólyagok) enyhíti egy hideg vizű (25 oC-os) tusolás vagy hideg borogatás. Ajánlott a bőrünket legalább 2 órán át folyamatosan hűteni. (A gyerekek hamar kihűlhetnek, ezért rájuk külön figyeljünk oda!) A hűtést nemcsak vizes borogatással végezhetjük, hanem használhatunk a hűtőszekrényből kivett túrót vagy joghurtot is. (A napozás utáni krémünket vagy testápolónkat is tarthatjuk a hűtőszekrényben, így még kellemesebb lesz a használatuk.)
  • Annyit igyunk, amennyit csak tudunk, még ha nem is vagyunk annyira szomjasak!
  • Ha viszket a bőrünk, az allergiás reakciót is jelenthet, ilyenkor használhatunk allergiaellenes krémet.
  • Ha kissé megemelkedik a testhőmérsékletünk, az természetes, de ha kellemetlen fájdalmat is érzünk, akkor vegyünk be enyhe fájdalomcsillapítót!

Súlyosabb esetekben néhány napig csak lazán felöltözve menjünk újból napra, fedetlen testtel inkább ne!

 

Mikor menjünk orvoshoz?

Meddig tart a kellemetlenség?

Normál, enyhébb esetekben két napon belül már javulás várható, de a teljes lecsengéshez kb. egy hétre is szükség lehet. Súlyosabb leégésnél a bőrünk lehámlik, ez is segíti a gyógyulást.

Milyen következményekre számíthatunk?

A leégés 1. fokú égési sérülésnek számít, nagyon ritkán 2-es fokú, amikor már hólyagok is keletkeznek a bőrünkön. Fontos tudnunk, hogy a leégés általában csak 3-6 órával napozás után jelentkezik, tehát sokszor napozás közben észre sem vesszük, hogy már leégtünk. A napozás időtartamánál ezt vegyük figyelembe! A testünk képes regenerálni a bőrszöveteket, de a sejtek elraktározzák az égési sérüléseket. Még ha nincs is látható nyoma, de bőrünket hosszabb távon károsítják a napsugarak. Lehetőleg minél kevesebbszer égjünk el, a gyerekekre pedig még jobban vigyázzunk!

Exit mobile version