Számos nagyszerű okosgyógyszer és modern terápia segíti a stroke-os betegek felépülését és kezelését, és évről évre, ha lassan is, de csökken a szélütéses halálesetek száma. Ez a korszerű gyógyászati lehetőségek mellett annak is köszönhető, hogy egyre többen tudják, milyen jelentősége van a megelőzésnek, illetve annak, hogy a gutaütés esetén a lehető leghamarabb (2-3 órán belül) a megfelelő kórház stroke központjában ellátást kapjon a beteg. A stroke azonban még így is a harmadik helyen áll a vezető halálokok között. Ez a gyászos statisztika sokkal szebben is alakulhatna, ha több időt fordítanának az emberek a megelőzésre – nagyon sokan ugyanis állandó stroke közeli állapotban élik mindennapjaikat, mivel az alábbi kockázati tényezők közül legalább kettő fennáll az esetükben.
Magas vérnyomás – 2-7-szeres kockázat
A magas vérnyomást tartják az orvosok a szélütés legfőbb kockázati tényezőjének, mert gyorsítja az érelmeszesedést, megbetegíti a kisereket, és a szívbetegségek – például a pitvarfibrilláció – kialakulásának lehetőségét is nagyban növeli. A hipertónia ráadásul népbetegség, ami a fejlett országokban a lakosság 15 százalékát érinti – Magyarországon például évente közel 5000 ember hal meg emiatt. Elsősorban a stressz, a mozgásszegény életmód, az elhízás és a dohányzás miatt alakul ki, de vesebetegségek, a pajzsmirigy- és az agyalapi mirigy problémái is kiválthatják. Fontos, hogy ne vedd félvállról, ha magas a vérnyomásod, és rendszeresen ellenőrizd, ugyanis nagyon sok esetben semmi különösebb jele nincs ennek a problémának. Az ideális vérnyomás 120/80 körül alakul, magasnak számít viszont, ha különböző napokon végzett legalább két-három mérés átlaga nagyobb, mint 140/90 Hgmm.
Dohányzás – 1-1,5-szeres kockázat
A rendszeres füstölés másfélszeresével is növelheti a gutaütés esélyét. Ez a káros szenvedély egymaga az agyérbetegségek kialakulásának 10-15 százalékáért felelős, mivel megemeli a vérnyomást, fokozza az érelmeszesedés ütemét és a trombózis kialakulásának esélyét. A kockázat csökkentésének a receptje igen egyszerű, bár annál nehezebben megvalósítható: végleg le kell tenni a cigarettát.
Alkoholfogyasztás 40 felett – 2-szeres kockázat
Tavaly januárban a Stroke című folyóirat egy cikke arról számolt be, hogy a brnói Szent Anna Kórház orvosainak felmérései szerint 60-75 éves koruk között kétszer akkora eséllyel kapnak stroke-ot azok, akik naponta több mint két pohár italt fogyasztanak el, mint azok, akik átlagosan csak a felét isszák meg ennek a mennyiségnek. Az állítás a középkorúakra (45-55 évesekre) vonatkozik, és egy több mint 11 ezer fős adatbázis eredményein alapszik. Az alkoholt már korábban is a súlyos kockázati tényezők között tartották számon, mivel emeli a vérnyomást, és szívritmuszavarok kialakulását okozhatja, de ilyen nagy létszámú vizsgálat eddig még nem bizonyította az ártalmait. Egyébként már egy pohár ital után is nő a stroke veszélye, de az orvosok szerint a mérsékelt alkoholfogyasztás hosszabb távon csökkenti a szívinfarktus és a stroke kockázatát, mert csökkenti a vérzsír szintjét, és növeli az erek hajlékonyságát. A legtöbb orvos és borász napi fél, maximum egy pohár vörösbort ajánl “egészségmegőrző alkoholizálási” célokra.
Cukorbetegség – 2-3-szoros kockázat
A magas vércukorszint akár meg is triplázhatja a stroke kockázatát, különösen a nőknél. Az esetek 80 százalékában a 2-es típusú diabétesz jelentkezik,azonban sokat tehetünk azért, hogy ne legyünk cukorbetegek – hiszen ez a típus elsősorban a helytelen életmód miatt alakul ki. A sok mozgás és a kiegyensúlyozott, változatos és rendszeres táplálkozás a legjobb fegyver a cukorbetegség – és még egy sor más egészségügyi probléma – ellen, ha viszont mégis kialakul a diabétesz, akkor az a fontos a stroke megelőzése szempontjából, hogy kordában tartsuk a vércukorszintet. Ehhez ma már hatékony és kíméletes okosgyógyszerek állnak az orvosok és betegek rendelkezésre. Mivel a diabétesz lassan és észrevétlenül alakul ki, ezért érdemes rendszeresen évente-kétévente ellenőriztetned a vércukrodat!
Szívbetegségek – 2-3-szoros kockázat
A szívinfarktus, a szívritmuszavarok, a szívkoszorúér-betegség, a szívelégtelenség, a bal kamra megnagyobbodás és a szívbillentyű-betegségek jellemzően 2-3-szorosára növelik a stroke kockázatát. Ezek a betegségek rendszerint jól kezelhetők, ha idejében fény derül rájuk, amihez viszont az kell, hogy ne vegyük félvállról az olyan tüneteket, mint a hirtelen és ok nélkül felgyorsuló szívdobogás, a szabálytalan, kihagyó szívverés, rendszeresen jelentkező szédülés, verejtékezés, fülzúgás és sápadtság. Ha ilyeneket tapasztalsz magadon, mindenképpen kérd ki az orvosod véleményét, és ha szükséges, vizsgáltasd meg a szívedet!
Olvass még többet a szélütésről az NLCafén:
- Kulka János első interjúja a stroke után
- Stroke miatt késett a kamasz fiú
- Nem mozdul a stroke-os kislány mellől a kutyája