A finnországi Turku Egyetem kutatói az elmúlt tíz év stroke-kal kapcsolatos statisztikáit elemezgették, amikor feltűnt nekik, hogy minden évben van két olyan néhány napig tartó időszak, amikor kiugróan magas a szélütések száma. Miután kicsit alaposabban szemügyre vették a dolgot, kiderült, hogy az egyik a tavaszi, a másik pedig mindig az őszi óraátállítást követő két napra esik. Mivel nagyjából 15 ezer stroke-os beteg adatait nézték át, elég valószínűnek tűnt, hogy az eredmény nem csupán a véletlen műve, hanem köze van ahhoz, hogy ilyenkor egy órával többet illetve kevesebbet alhatunk. Messzemenő következtetéseket ugyan nem vontak le a kapott eredményekből a finnek, de azért szerintünk alapos és jogos a gyanú, hogy már a kismértékben megzavart alvásritmus is olyan megrázkódtatást okoz a szervezetnek, hogy az akár egy stroke-ot is kiválthat azoknál, akiknél a szélütés kockázata magasabb.
Reggel sújt le legtöbbször a szélütés
Hasonló méretű kutatásokat az USA-ban is végeztek már korábban, amelyek során a közel 12 ezer stroke-os eset adatait összevetve az derült ki, hogy az infarktushoz hasonlóan a szélütés is a reggeli órákban következik be a legnagyobb valószínűséggel. Egészen pontosan 80 százalékkal nagyobb az esélye annak, hogy valaki reggel 6 és déli 12 óra között kapjon agyérgörcsöt, agyvérzést vagy érelzáródásos storke-ot, ami a korábban elterjedt hiedelmekkel szöges ellentétben áll, hiszen a legtöbben úgy gondolták, hogy a szélütés jellemzően éjjel (éjfél és a hajnali órák között) történik.
A legkisebb jelet is vedd komolyan
Ez a statisztika még akár megnyugtató is lehet, hiszen a stroke-nál életbevágó kérdés, hogy milyen gyorsan kap a szélütés után orvosi ellátást a beteg. Ha ez a stroke-ot követő 3 órán belül megtörténik, akkor nagyságrendekkel jobb az esély nemcsak az életben maradásra, hanem arra is, hogy tünetmentesen felépül a páciens, hiszen ma már nagyon fejlett terápiák, orvosi eszközök és okosgyógyszerek állnak az orvosok rendelkezésére a szélütés kezelésében. Egy stroke során óránként kétmillió idegsejt pusztul el az agyban azért, mert nem kap megfelelő vérellátást, és minél nagyobb ez a pusztulás, annál valószínűbb, hogy maradandó – például egész életre szóló végtagbénulás – lesz a kár. Ha a szélütés ébren, nappal éri a beteget, akkor nyilvánvalóan jobbak az esélyei arra, hogy gyorsan kórházba kerüljön, mintha a baj éjjel, álmában éri.
A stroke hajlamosabb embereknek (vagyis azoknak, akik dohányoznak, cukorbetegségben szenvednek, elhízottak, magas a vérnyomásuk és a koleszterinszintjük, nagy stresszben élnek) ezért ajánlott, hogy a reggeli fejfájásokat és a következő stroke-ra utaló gyanús tüneteket vegyék komolyan – különösen ha ezek az óraátállítások után jelentkeznek:
• éberségi szint csökkenése (álmosság, eszméletvesztés és kóma)
• a hallás és az ízérzékelés megváltozása
• ügyetlenség
• zavartság, emlékezetkiesés
• nehéz nyelés
• írási és olvasási nehézség
• szédülés, a mozgás abnormális érzékelése
• a hólyag és a belek feletti kontroll hiánya
• egyensúlyvesztés, a koordináció hiánya
• izomgyengeség az arcban, a karon, vagy a lábon (általában csak az egyik oldalon)
• zsibbadás, vagy bizsergés a test egyik oldalán
• személyiségbeli, hangulati és érzelmi változások
• látászavar, kettőslátás, vagy a látás elvesztése
• érzékelési változások: fájdalom, nyomás, hőmérséklet érzékelésének megváltozása
• beszédzavar, szóformálási nehézségek, akadozó beszéd vagy mások beszédének nehezebb értelmezése
• émelygés, hányinger
• féloldali bénulásos tünetek észlelése – a szájzug félrecsúszása.
Fontos, hogy stroke tüneteinek fennállása esetén a lehető leggyorsabban megfelelő kórházi stroke centrumba kerüljön a beteg, ezért azonnal mentőt kell hívni, és a stroke gyanúját is jelezni kell!
Olvass még többet a szélütésről az NLCafén:
- Kulka János első interjúja a stroke után
- Stroke miatt késett a kamasz fiú
- Nem mozdul a stroke-os kislány mellől a kutyája