A King’s College London kutatói 2000 fiatal brit felnőttet vizsgáltak. Arra jutottak, hogy a magányos emberek 24%-kal nagyobb valószínűséggel érezték magukat fáradtnak, és tudtak kevésbé koncentrálni napközben a többiekhez képest.
A magányosság gyakori és ismert jelenség az idősebb korosztályban, de nem ritka a fiatalok között sem. A Mental Health Foundation adatai szerint leggyakrabban a 18–34 éves korosztály érintett. A kutatók egy ikervizsgálat adatait használták fel (Enviromental Risk Longitudinal Twin Study), melynek során 2232 18–19 éves ikret vizsgáltak Angliában és Walesben. Négy kérdést tettek fel nekik: Milyen gyakran hiányolod valaki társaságát? Milyen gyakran érzed úgy, hogy kimaradsz valamiből? Milyen gyakran érzed magad elszigetelve a többiektől? Milyen gyakran érzed magad egyedül?
Ugyanakkor felmérték a résztvevők alvási szokásait, többek között az elalváshoz szükséges időt, az alvás időtartamát, bármilyen alvászavarra utaló dolgot, így például a nappali fokozott fáradtságot is. Az alanyok 25-30%-a mondta azt, hogy néha magányosnak érzi magát, míg további 5% ezt az érzést gyakorinak ítélte. Az eredmények szerint a magányosság érzése és az alvászavar közti kapcsolat akkor is megmaradt, miután a különböző mentális betegségeket is figyelembe vették, így a depressziót és a szorongást, melyek gyakran járnak együtt különböző alvászavarokkal és a magányosság érzésével is.
A magányos emberek nyugtalan alvásának az is lehet az oka, hogy kevésbé érzik magukat biztonságban, így a kutatók a múltban történt erőszakos cselekményeket is vizsgálat alá vették, így például a bűncselekményeket, nemi erőszakot és gyermekkori bántalmazást. A két vizsgált tényező összefüggése 70%-kal erősebbnek bizonyult az érintett résztvevőkben. Kiderült, hogy a magány változásokat idéz elő a kortizolszintben, ezzel fokozott aktivitásúvá válik a szervezet stresszválasza. Ez talán magyarázatot adhat az alvászavar különböző formáinak megjelenésére magányos egyéneknél. A kutatás eredményeit a Psychological Medicine című kiadványban közölték.
A kánikulában sokan úgy érezik, hogy teljesen kimerültek, mégis csak forgolódni tudnak éjszaka. Dr. Vida Zsuzsannától, a JóAlvás Központ neurológus főorvosától, szomnológustól megtudhatjuk, mikortól gyanakodhatunk alvászavarra, és mit tehetünk a valóban pihentető alvásért.
Az időjárás változására sokan rosszul reagálnak
Az időjárási folyamatokra a legtöbben érzékenyen reagálnak, különösen azok, akik szív- és érrendszeri betegséggel küzdenek, túlsúlyosak, vagy a menopauza időszakánál tartanak és/vagy idősebbek. Minél idősebbek vagyunk, annál lassabban tud a szervezetünk alkalmazkodni a változásokhoz, ilyenkor olyan tünetek jelentkezhetnek, mint a kimerültség, az idegesség, a szédülés, a szív- és érrendszeri problémák és az alvászavar. Ez utóbbi ellen magunk is sokat tehetünk.
5 tanács a kánikula időszakára:
- Készüljünk föl tudatosan az alvásra!
A tervezett elalvás előtt érdemes kikapcsolni a tévét, mert bár a villódzásra, vibrálásra talán könnyebb elszunyókálni, de egyrészt éppen ez ébreszthet fel minket egy rövid alvás után, másrészt a tévézéssel nem engedjük lecsendesedni a gondolatainkat. Sokkal eredményesebb, ha olvasgatunk vagy éppen relaxálunk az ágyban. Fontos, hogy megfelelő, lehetőleg jó minőségű matracon és párnán feküdjünk.
- Délután már ne igyunk teát, kávét!
A túl későn elkortyolt kávé, erős tea, energiaitalok, sőt még a dohányzás is erős stimuláló hatást váltanak ki, és részben megnehezítik az elalvást, részben pedig az éjszakai pihentető álmot is megszakíthatják. Mivel a függőségek miatt a szervezet éjszaka is küzd az elvonási tünetekkel, ezért a káros szenvedélyekről való lemondás sokszor önmagában is rendezi az alvászavart.
- Teremtsünk optimális körülményeket!
Ha lehet, éjszakára sötétítsük el teljesen a hálószobát, valójában még a világító számlapok, monitorok is megzavarhatják a nyugodt alvást. Ugyanez igaz a zajokra is, minél teljesebb a csend, annál nagyobb az esély a pihentető álomra. Ebből a szempontból a horkolás nemcsak annál okozhat alvászavart, aki horkol, de annál is, aki hallgatja. Éppen ezért, a család érdekében is érdemes szomnológus segítségét kérni a horkolás rendezéséhez. Fontos tudni, hogy a horkolás megszüntethető, és ezzel nemcsak az egészségi kockázatok csökkennek jelentősen (például az alvási apnoé megszűnésével), de az életminőség is határozottan javul.
A hőmérséklet sarkalatos pontot jelent a kánikulában. Élvezzük az éjszakai hűvös huzatot, ha van rá lehetőségünk, és alkalmazzunk néhány trükköt, amelyekkel lehűthetjük a hálószobát. Aludjunk nyitott ablaknál (míg napközben csukott ablakkal és leengedett redőnnyel védekezzünk a szoba túlmelegedése ellen), lefekvés előtt ventilátorral hűtsük le kissé a levegőt, és akár egy vizes lepedőt is akaszthatunk az ablakra.
- Próbáljunk nyugodtak maradni!
Ha nehezen megy az elalvás, ne idegeskedjünk ezen, inkább végezzünk valamilyen monoton, megnyugtató tevékenységet, kortyoljunk egy kis citromfűteát. Ha éjszaka felébrednénk, szintén ajánlatos a lehető legkevésbé felkelteni magunkat, inkább kényelmes pózban meditálni, relaxálni – így nagyobb az esély a visszaalvásra.
- Forduljunk szakemberhez!
Ha az alvásproblémák nemcsak a kánikula napjaiban jelentkeznek, de állandósulni látszanak, forduljunk orvoshoz a probléma kezeléséhez! Figyelmeztető jel lehet, ha elkezdünk félni az elalvástól, ha szorongunk, ha úgy érezzük, egész éjszaka jár az agyunk, ha nem tudjuk elengedni a zavaró gondolatokat, ha nappal nehezen koncentrálunk, ingerlékenyek, fáradékonyak vagyunk, ha romlik a teljesítőképességünk
( forrás: www.joalvaskozpont.hu )