Csomó a mellben, de nem rák. Mi az?

Mirigyek

„A női mell szerkezetében alapvetően sok mirigy tapintható ki, főleg fiatal korban. Ezért is célszerű a lehető legbékésebb állapotában vizsgálni, mely a menstruációs ciklus ötödik és tizedik napja között van: akkor kicsit visszafogottabb a működése, mint más napokon. Az aktív ciklussal rendelkező nők teste – beleértve ebbe az emlő-mirigyállományt is – felkészül a terhességre: a mell ilyenkor elkezd olyan irányba fejlődni, hogy anyatejet tudjon majd termelni. Ezért is vannak olyan időszakok, amikor a mell kifejezetten csomós, mirigyes tapintású. Az ellenőrzéseket azért is érdemes mindig ugyanabban az időszakban elvégezni, hogy észre lehessen venni a változásokat” – magyarázza dr. Borbényi Erika onkológus, aki több mint húszéves tapasztalattal rendelkezik a területen.                                                                                                

Ciszták

Ezek a folyadékkal telt hólyagok a tapintható, jóindulatú elváltozások közé tartoznak, és leginkább a 35-50 év közötti korosztályban fordulnak elő. „A ciszták elég gyakran előfordulhatnak minden folyadékot termelő szervben. Van olyan állapot, amikor – úgymond – hormonálisan terhelt a mell, ilyenkor a ciszták is felszaporodnak, megduzzadhatnak, illetve van olyan, akinek eleve olyan a hormonális alkata, hogy sok ilyen típusú csomó van a mellében. Ha egy ciszta nagyon megnő – akár több centiméteres is lehet–, akkor az kellemetlen, sőt fájdalmas lehet, emiatt előfordulhat, hogy ki kell venni vagy le kell szívni. Azért is fontos odafigyelni rájuk, mert közvetlen közelükben is előfordulhatnak kezdődő rosszindulatú daganatok.”

Fibroadenoma (rostos mirigydaganat)

Dr. Borbényi Erika ezt a jóindulatú elváltozástípust is a gyakrabban előfordulók közé sorolja. A mellben található mirigyeket fibrin-(azaz elasztikus fehérje-)szálak szőhetik át, ami egy elmozdítható, rugalmas,

tömött, kerek képződményt eredményez. Leginkább a húszas évek elején jelentkezik, általában ártalmatlan, és fájdalmat sem okoz – bár a terhesség és szoptatás ideje alatt megnőhet. Kezelésre jellemzően nincs szükség, de szakorvosi javaslatra szóba jöhet az eltávolítás. Változókorban gyakran magától elmúlik.  

Csomók a várandósság, szoptatás ideje alatt

Ebben az időszakban nagyobb eséllyel tapinthatók kisebb-nagyobb csomók a mellben, íme a két leggyakoribb példa arra, hogy milyenek:

●       Tejmirigyduzzanat: a várandósság ideje alatt a mell nemcsak teltebbé, de csomósabbá is válhat, hiszen a test már a kisbaba érkezése előtt is készül a szoptatásra. A tejmirigyek duzzanatától az emlők csomóssá, nehézzé válnak.

●       Melltályog: leginkább a szoptatás során fordul elő az, hogy az emlő szövetét olyan bakteriális fertőzés éri a tejcsatornán keresztül, amelyből fájdalmas, gennyel telt üreg (tályog) alakulhat ki. A gyulladt terület antibiotikumos kezelésére és feltárására is sor kerülhet.

A megnyugtató válasz

„Ha valaki gyanús csomót talál a mellében, semmiképp ne önállóan próbálja eldönteni, hogy mi lehet az, hanem minél előbb forduljon orvoshoz, mert szakszerű diagnózist csak ő tud felállítani – figyelmeztet az onkológus főorvos. – Ehhez el kell végezni a komplex emlővizsgálatot, amely a fiatalabbaknál elsősorban az ultrahangot jelenti, de ha úgy ítéli meg a szakember, hogy szükséges, akkor mammográfiára és emlő MR-re is sor kerülhet. Ha ezek a vizsgálatok felvetik a daganat gyanúját, akkor citológiai mintavétel következik, melynek segítségével meg lehet vizsgálni a mellből vett sejtmintát. A panaszok és a vizsgálati eredmények alapján egyénileg kell mérlegelni azt, hogy szükség van-e kezelésre, műtétre.”