„Nem az a lényeg, hogy legyen babzsák vagy biliárdasztal”

Télen megy a fűtés, de az ablakok nyitva, mert a meleg másképp kibírhatatlan. Nyáron kint van forróság, bent viszont jéghideg, mert dübörög a légkondi. A szék kényelmetlen, a szemünk már ég a monitor fényétől, megpihentetnénk valamin, de az ablakon túlról csak a szomszédos házfal fehér fala vakítja el a szemünket. Mindennapos élethelyzet sok irodában.

Életünk jelentős részét a munkahelyünkön töltjük, ezért nagyon nem mindegy, milyen körülmények vesznek körül bennünket. Ezt ma már egyre több vállalatnál felismerik, és az új irodaházak tervezésekor már nemcsak a környezetbarát megoldások, de az ott dolgozók fizikai és szellemi jólléte is fontos szempont. De vajon mitől lesz egészséges egy iroda?

Az irodaház is megbetegíthet

A nap nagy részében a monitor előtt ülni már önmagában is komoly teher az egészségünk számára, többek között elhízáshoz, kettes típusú cukorbetegséghez, keringési rendellenességek kialakulásához vezethet. Ha ehhez még például konstans zaj is társul, az sem a vérnyomásunknak, sem a szívünknek nem tesz jót. A mesterséges világítás megzavarhatja a természetes napi ritmusunkat, és akkor a munkahelyi stressz következményeiről még nem is beszéltünk.

Különösen régi irodaházakban kritikus pont a levegő minősége is. A nem megfelelő levegő szintén komoly tüneteket okozhat, a fejfájástól kezdve az émelygésen, a szemirritáción át a köhögésig. A betegségnek külön neve is van, ez a beteg épület szindróma. Egy 2012-es felmérés szerint az asztmás megbetegedések 9 százalékát a munkahelyek rossz levegőminősége okozza. A nem megfelelő légkondicionálás, a nedves, penészes falak jelentősen növelik a légzőszervi megbetegedések kockázatát, mivel a légtérben megjelenhetnek problémás baktériumok, gombák, spórák.

Fotó: Oli Scarff/Getty Images

A munkavállalókhoz idomuljon a tér

A munkahelyi környezet nem csak fizikai, a lelki egészségünkre is hatással van. „Vannak olyan elemi tényezők, ingerek, amelyek nem is tudatosulnak bennünk, de hatással vannak ránk. Például, hogy milyen a hőmérséklet, milyen színek vesznek körül, milyen a levegő minősége vagy a kilátás – mondja dr. Dúll Andrea környezetpszichológus, az ELTE Szervezet- és Környezetpszichológia Tanszékének vezetője. – De ezeken túl, az is hatással van ránk például, hogy van-e választási lehetőségünk. Választhatok-e az irodai terek közül, annak függvényében, hogy intenzív interakcióban akarok-e lenni a kollégákkal, vagy inkább el akarok vonulni egy csendszobába, vagy inkább otthon dolgoznék.

Olyat nem tudok mondani, hogy piros vagy lila legyen a fal, vagy a három méteres belmagasság a jó választás, mert a környezetpszichológiai szemléletnek pont az a lényege, hogy nagyon gondosan le kell képezni az adott a munkafolyamatot és a munkavállalót. Hisz egy startup cég adminisztrációja egész más, mint egy könyvelőiroda, egy negyvenes indiai IT-szakember egész mást szeretne, mint egy huszonéves amerikai. Akkor teszi jól egy vállalat, ha a munkafolyamatokat és a munkavállalókat megismerve, hozzájuk idomítja a környezetet. Persze vannak alapvetések, például, hogy a meleg fények jobbak, mint a hidegek, de az a jó, ha meg tud valósulni a személy-környezet összeillés feltételrendszer. Fontos, hogy a munkavállalónak legyen kontrollja a környezete felett, érezze, hogy van a ráhatása a környezet alakítására.”

Nem az a lényeg, hogy legyen babzsák vagy biliárdasztal, hanem lehessen a munkavállalókhoz és a munkafolyamatokhoz illeszteni a teret.

A londoni székhelyű Grazia magazin irodája (Fotó: Oli Scarff/Getty Images)

Saját asztal, vagy ha nem, hát legalább közel Jucikához

Dúll Andrea szerint a tér személyre szabása, a perszonalizáció is fontos tényező egy egészséges irodai környezetben, hisz valóban annyi időt töltünk ott, mintha a második otthonunk lenne. Mikor díszítjük az asztalunkat, nemcsak a kedvenc képeinket, de a személyiségünket is kitesszük egy kicsit.

Ennek némiképp ellentmond az a trend, melynek szellemében a dolgozóknak már nincs fix asztaluk, reggel mindenki arra a helyre ül le, ami leginkább passzol a hangulatához. Vagy ahol van még szabad hely. „Sok esetben az a vélekedés szüli ezt, hogy a fiatalabb generációnak már más igényei vannak, ők viszik magukkal a mobileszközeiket, és bárhol tudnak dolgozni. Az ember territoriális viselkedése azonban ma is fontos, és ennyi évezred alatt sem tűnt el belőlünk. Ha nem tud ez az igény önálló szobában, asztalban kifejeződni, akkor megvalósítjuk másképp. Például úgy, hogy az embernek lesz kedvenc helye, ahol dolgozni szeret, ahol kényelmesen ül, jó a kilátás, vagy közel ülhet a Jucikához. Szóval sokféle dimenzió mentén, de azért a territórium így is megvan. Kutatási adatok bizonyítják, hogy ha valamiképp nincs állandónak tekinthető helye a munkavállalónak, amiatt nagyon könnyen elmehet a cégtől.”

A legtöbb vállalatnál ma is nyitott irodák vannak, vagyis sokan dolgoznak egymás mellett, egy légtérben. Ez gazdasági oldalról nyilván kifizetődőbb, mint minden egyes dolgozónak külön kis teret biztosítani, de tudományos publikációk is állítják, hogy az open space-nek ezen túl nemigen vannak előnyei.

Vadon wifivel

A természet jelenléte és közelsége is fontos jellemzője egy egészséges irodának. „A növények, a zöld, akárcsak utalás szinten, egy cserepes virág formájában is nagyon jó, persze az még jobb, ha van egy kis park, vagy a kilátás olyan, hogy erős vizuális kapcsolat van a természettel – mondja Dúll Andrea. – Tudományosan is bizonyított, hogy a természet javítja az összpontosítást, a hatékonyságot, intenzívebbé teszi a kapcsolatokat és a minőségüket javítja, hatására többet és jobb minőségben kommunikálnak az emberek, kevesebb a konfliktus, és a regeneráció is könnyebb..”

Seattle Spheres Amazon-1