Balázsy Panna Szandra-sorozatának új mesekönyvéből egy felsőtagozatos lány legégetőbb problémáit és titkos gondolatait ismerhetjük meg. A főhős nagymamája a pikkelysömör tüneteivel küzd nap mint nap, és ezzel nincs egyedül; Magyarországon nagyjából 150-200 ezer embert érint ez a betegség.
Balázsy Panna talpraesett, hatalmas szívű főhősének iskolai és családi életét már 6 kötetben követhettük nyomon. Szandra éli az iskolások életét, de közben mindig is foglalkoztatták olyan komolyabb témák, mint a válás, a környezetvédelem, a szerelem, a barátság vagy akár egy családtag elvesztése. A sorozat legfrissebb részében, a Csini?!-ben most új időszámítás veszi kezdetét: Szandra kamaszodni kezd, annak minden izgalmával és nyűgével. Az új könyvben szó van a testi-lelki változásokról, és egy olyan, sokakat érintő betegségről, ami Szandra nagymamájának is megnehezíti a mindennapjait: a pikkelysömörről.
„Ebbe az új epizódba szándékosan csempésztem bele egy gyerekeknek szóló könyvben talán szokatlan szálat. Egy olyan betegségről akartam nyíltan beszélni, ami sokakat érint, fiatalokat és idősebbeket egyaránt, és ami sajnos bujkálásra, titkolózásra késztetheti a betegeket – mondta Balázsy Panna, aki közelről ismeri a pikkelysömört, hiszen családjában is van érintett. – Fontosnak tartom, hogy a gyerekekkel mindenről beszéljünk, és ne legyenek tabuk. Szerintem ez a kulcsa annak, hogy a srácok nehezebb ügyeket is fel tudjanak dolgozni.”
Balázsy Panna dedikál
A pikkelysömör jellegzetes, pikkelyesen hámló, gyulladt foltokat okozhat a test bármely részén, de leggyakrabban a térden, könyökön és a hajas fejbőrön jelentkeznek a tünetek. A nők és a férfiak aránya nagyjából egyenlő az érintettek között. A betegséggel kapcsolatban még mindig nagyon sok tévhit él a köztudatban, annak ellenére, hogy sokakat érint: Magyarországon közel 150-200 ezer, világszerte pedig mintegy 120 millió beteget tartanak számon.
„Legtöbben próbáljuk takargatni mások előtt a tüneteket, de a betegség rosszabb fázisaiban a bőrünk állandóan hámlik, ami a ruhán és mindenhol körülöttünk látszik, nehéz észrevétlenné tenni. Ezen kívül sajnos még mindig sokan azt hiszik, hogy ez egy fertőző betegség, pedig sem elkapni nem lehet, sem megfertőzni nem tudunk vele másokat. Ez a tévhit tovább nehezíti az életünket és az elfogadásunkat” – mondta Szabó Bernadett, a Budapesti Semmelweis Psoriasis Klub elnöke.
A pszoriázist sokszor még ma is kozmetikai, illetve bőrproblémaként kezelik, pedig valójában ez egy, az egész szervezetet érintő, krónikus gyulladásos megbetegedés, a tünetek oka mélyen a bőr alatt rejlik. A bőr és az ízületi elváltozások közvetlen hátterében olyan kóros immunfolyamatok állnak, melyek a szervezetben folyamatosan fenntartják a gyulladást. A betegség kialakulásához az örökletes genetikai hajlam fennállása mellett számos tényező vezethet, így például bármilyen gyulladásos góc – egy rossz fog vagy gyulladt mandula, arcüreggyulladás – vagy egyéb megbetegedés elég lehet ahhoz, hogy a pszoriázisos tünetek kialakuljanak.
A pikkelysömörben szenvedők mintegy 10-40%-ánál a bőr mellett az ízületeket – a végtagok kis ízületeit, a nagy ízületeket vagy a gerincoszlopot – is érinti a megbetegedés. Enyhe esetben ez fájdalommal, az ízületek duzzanatával járhat, súlyos, előrehaladott esetekben az ízületek deformálódhatnak, és a betegek mozgása korlátozottá válhat – a pszoriázis tehát az életminőséget nagymértékben ronthatja.
„A pikkelysömör kellemetlen, fokozódó tüneteibe, illetve a betegség visszatérő fellángolásaiba még akkor sem szabad belenyugodni, ha már több sikertelen kezelést tudhatunk a hátunk mögött, hiszen a betegség tünetmentessé tehető” – hívta fel a figyelmet Dr. habil. Holló Péter, a SOTE Bőr, Nemikórtani és Bőronkológiai Klinika igazgatóhelyettese.
Ha a tünetek csak kisebb bőrterületet érintenek, helyi kezelések a legcélszerűbbek, súlyos kiterjedt esetekben az egész test fénykezelése vagy gyógyszeres kezelés javasolt. Gyógyszeres kezelésre hagyományos szisztémás szerek, ezek hatástalansága vagy ellenjavallata esetén biológiai készítmények jöhetnek szóba.
„Fontos, hogy a betegek panaszaikkal bőrgyógyászhoz forduljanak – tette hozzá Dr. Holló Péter –, súlyosabb esetben pedig érdemes valamely speciális terápiás lehetőségekkel is rendelkező klinikát vagy pszoriázis kezelésében nagy tapasztalattal rendelkező kórházi centrumot felkeresniük. A súlyosabb esetekben alkalmazott biológiai terápiától nem kell félni, a legújabb készítmények nemcsak hatásosabbak, hanem mellékhatásprofiljuk is kézben tartható.”