A koronavírus-fertőzés egyik legismertebb tünete, hogy a betegek ideiglenesen elveszítik szaglásukat és ízlelésüket. Ugyan az érintetteknek csaknem 80 százaléka tapasztalt ilyen mellékhatásokat, és az is felmerült, hogy ennek a jelenségnek a vizsgálata lehet az új Covid-kezelések alapja, a kutatók még ma sem értik pontosan, hogy a koronavírus pontosan hogyan hat az érzékszervekre.
A járvány kitörésekor többen azt feltételezték, hogy vírus útja a szaglásért felelős idegsejteken keresztül vezet. De több tanulmány is arra utal, hogy nem ez a helyzet. Igaz, ez nem jelenti azt, hogy a koronavírusnak nincs hatása az idegsejtekre, írja a Qubit a tünetek okait elemző cikkében.
És lehet, hogy szaglásért felelős idegsejtek felületén nem találhatók meg azoknak az enzimeknek a receptorai, amik lehetővé teszik, hogy a vírusok bejussanak a sejtekbe, csakhogy az ún. támasztósejteken már megtalálhatók ezek a receptorok. Miért fontos ez? Ezek a sejtek tartják fenn a sóionok egyensúlyát a nyálban, amely alapján a neuronok a megfelelő jeleket továbbíthatják az agyba. Ha ez az egyensúly felborul, az szaglás megszűnésével jár. A támasztósejtek ezenfelül fontos szerepet játszanak az anyagcserében és a fizikai támasz biztosításában is, amik a szaglósejtek ujjszerű csillóinak fenntartásához szükségesek, és a csillók fizikai sérülése megzavarhatja a szaglás képességét. Persze az még nem világos, hogy a koronavírus vagy a fertőzés után észlelhető immunsejtek felelősek ezért.
Ami biztos
Carol Yan, a San Diegó-i Kaliforniai Egyetem rhinológusa szerint a szaglásvesztés komoly egészségügyi kockázatot jelent. Ha ugyanis nem érezzük az ételek illatát és ízét, az oda vezethet, hogy nem vesszük észre a gázszivárgást, sem azt, hogy romlott ételt eszünk. A hosszabb távú következményekről nem is beszélve: könnyen előfordulhat, hogy a szaglásukat elvesztők visszahúzódóbbak lesznek, vagy táplálkozási problémák lépnek fel náluk.
Ez nem ízlik
És mi a helyzet ízleléssel? A nyálban lévő vegyi anyagokat kimutató ízreceptor sejtek, amelyek továbbítják a jeleket az agyba, nem tartalmaznak ACE2-t, így nem fertőződhetnek meg a koronavírussal sem. Ugyanakkor a nyelv más támasztósejtjei hordozhatják ezeket a receptorokat, ami magyarázat lehet arra, hogy miért szűnik meg a betegek ízlelése.
Eleinte azt gyanították, hogy az anozmia vezet az ízlelés elvesztéshez, ugyanis az illatok is hozzájárulnak az ízek kialakulásához az agyban, a SARS-CoV-2 vírussal fertőzött betegek ténylegesen elveszítik az ízérzékelésük – olyannyira, hogy a sós és az édes között sem tudnak különbséget tenni.
Arra sincs kielégítő magyarázat, hogy a vírusfertőzéssel miért tűnik el a vegyi észlelés képessége; ennek köszönhetően érezzük a mentol vagy a csilipaprika csípősségét. A csípős érzések nem ízek: a fájdalomra érzékeny idegek reagálnak a jelenlétükre. Az idegek közül azonban több is tartalmaz ACE2 receptorokat; ezek továbbítják a csípősség érzését, írja a Qubit.
A türelem szagokat terem
A koronavírus-fertőzés más módon is szabotálja az érzékszervek működését, vagyis lehet, hogy a szaglás és ízlelés idővel működni kezd, csak nem úgy, ahogyan kellene. És hogy meddig tart a gyógyulás? „Nem tudjuk, hogy az anozmiában (a szaglás elvesztése) szenvedőknél mikorra tehető a gyógyulás végső ideje. Az influenza hosszú távú szagvesztéses utóhatásai hat hónap elteltével 30-50 százalékos eséllyel spontán meggyógyulnak, de beszámoltak már két év alatt bekövetkezett regenerálódásról is. Ennek alapján úgy gondoljuk, hogy a regenerálódás képességét több tényező is akadályozhatja”– nyilatkozta Carol Yan.
Miért nem érez ízeket és szagokat a koronavírusos beteg? (Fotó: Pixabay)
Milyen következményei lehetnek még koronavírus-fertőzésnek?
- Emlékezetkiesést is okozhat a koronavírus-fertőzés
- A koronavírus hosszantartó egészségkárosodást okozhat az egészséges szervezetben is