A Sinopharm vakcinája hagyományos technológiával készült, inaktivált vírust tartalmazó vakcina. Eddig 14 országban kapott engedélyt, Magyarország mellett Bahreinben, Kambodzsában, Kínában, Egyiptomban, Irakban, Jordániában, Marokkóban, Nepálban, Pakisztánban, Peruban, Szerbiában, a Seychelles-szigeteken és az Egyesült Arab Emirátusokban, március végén pedig kiderült, hogy megfelelnek a WHO követelményeinek. Az OGYÉI tájékoztatójában azt írják, hogy a gyógyszert feltételesen hagyták jóvá a harmadik fázisú klinikai vizsgálatok adatai alapján. Magyarországon február végén kezdtek oltani az első, OGYÉI által engedélyezett kínai vakcinával.
Hogyan működik a Sinopharm vakcina?
Az OGYÉI tájékoztatója szerint a hatóanyaga inaktivált, elölt vírus, az 19nCoV-CDC-Tan-HB02 törzsből, amely erős immunválaszt generál. Nem okoz megbetegedést – mivel nem élő vírust tartalmaz –, és a védettség kialakulása után elkerülhető a koronavírus-fertőzés okozta súlyos, akár kórházi kezelést igénylő megbetegedés, elhalálozás.
Ahogy a többi hasonló módon működő vakcinánál, úgy a Sinopharmnál is két részoltásra van szükség a védettség megszerzéséhez, ezek beadása között 21-28 napnak kell eltelnie. Hogy ez a védettség ténylegesen meddig tart, arról egyelőre nincs adat, a legtöbb gyártó első körben 6-8 hónapra becsüli.
A Házipatika egyik cikkében azt olvashatjuk, hogy az Egyesült Arab Emírségekből nemrég azt jelentették, hogy néhány oltottnál szükség volt egy harmadik dózis beadására, mert esetükben két részoltás nem bizonyult elegendőnek a védettség kialakulásához.
Sinopharm vakcina (Fotó: nlc illusztráció)
Mennyire hatékony?
Jelenleg kevés adat áll rendelkezésre arról, hogyan alakul a hatékonyság, és milyen fokú védettséget szerezhetnek az oltással. A gyártó közlése szerint az oltóanyag 79 százalékos hatékonyságú, az Egyesült Arab Emírségekben végzett klinikai vizsgálatok előzetes adatai szerint a hatékonysága 86 százalékos lehet. Az OGYÉI felhívja arra a figyelmet, hogy a III. fázisú klinikai vizsgálatokban résztvevő 60 évesek, vagy 60 évnél idősebbek aránya elenyésző, azaz egy százalék alatti volt. Egyelőre arról sincs hivatalos vizsgálati eredmény, hogy az új koronavírus-variánsok ellen mennyire hatékonyan véd ez a kínai vakcina. Az OGYÉI által közölt tájékoztatóban is áll, a gyártó 18 év felettieknek ajánlja, és vannak ellenjavallott esetek is, mint például:
- bármely kezeletlen krónikus betegség,
- éppen fennálló akut lázas állapot.
Nem ajánlják a szert azoknak, akik a vakcina bármely összetevőjére allergiásak, illetve várandós nőknek és szoptató anyáknak sem. Tervezett várandósság esetén ki kell várni, hogy a második részoltást követően leteljen a gyártó által javasolt két hónap.
Milyen mellékhatásokra számíthatunk a kínai vakcina esetében?
A fejfájástól kezdve a lázon, a fáradékonyságon, az aluszékonyságon át az ízületi fájdalomig, a nehézlégzésig és a köhögésig számos egészségügyi hatásra lehet számítani, de előfordulhat orrfolyás, hasmenés, hányinger, szédülés, szívdobogásérzés, szemfájdalom, az ízérzékelés elvesztése. A III. fázisú klinikai vizsgálat során egy embernél súlyos mellékhatásként hányinger és hányás jelentkezett, miután beoltották.
Utazhatunk külföldre vele?
Görögországba biztosan. Oda ugyanis kínai és orosz vakcina oltás után is mehetnek a turisták.
Az nlc szerkesztősége buzdít mindenkit, hogy ha hívják, menjen és oltasson, fogadja el a vakcinát. A mellékhatások könnyed megfázásnak tűnhetnek a kórházi lélegeztetéshez képest. Ahogy azt rengeteg szakember megfogalmazta már: csak az oltással vethetünk véget a világszerte tomboló koronavírus-járványnak.
Koronavírus-vakcinákról érthetően:
- Vakcina kisokos: ezek az AstraZeneca vakcina mellékhatásai
- Vakcina kisokos: ezek a Moderna vakcina mellékhatásai
- Vakcina kisokos: ezek a Pfizer-BioNTech vakcina mellékhatásai
- Vakcina kisokos: ezek a Szputnyik V vakcina mellékhatásai